A kamara képviselői, cégvezetők, polgármesterek, politikusok jelentek meg a koccintáson a BOKIK miskolci székházában. Bihall Tamás köszöntőjében a 2009-es év kapcsán elmondta, a cégek helyzetéről túl sok jót nem lehet elmondani, bár vannak üde kivételek. Magasak az adóterhek a cégek finanszírozása pedig egyre nehezebb, ennek megfelelően csökkent a fejlesztési hajlandóság és a kutatás-fejlesztésre fordított összegek. A kamara továbbra is próbál segíteni, és pozitívumként értékelte az elnök, hogy az elmúlt évben nőtt a kamarai tagok száma.
Bihall Tamás szerint, bár sokszor beszéltek a lehetséges megoldásokról, eddig még sem jutottak egy közös nevezőre, ezért azt kérte a megjelentektől, hogy dolgozzanak ki együtt egy közös programot. Ennek a munkának a megkezdését a kamara magára vállalta. Fontosnak nevezte az elnök a helyi gazdasági érdekek védelmét, a kutatás-fejlesztés beépítését a mindennapokba, az oktatást. Azt is kiemelte, hogy egy erősebb, nagyobb felhatalmazású kamarai szervezetre van szükség a gazdaság fejlesztése érdekében.
Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora szintén köszöntötte az egybegyűlteket, majd megjegyezte, a régió egyetlen egyetemének küldetése éppen az, hogy a régiót szolgálja. A rektor szerint mire a most elsős egyetemisták diplomát szereznek vége lesz a válságnak, nekik pedig már erre kell felkészíteni őket, hogy abban a helyzetben helyt álljanak majd. Az is elhangzott, hogy az egyetem sikeres a pályázatokon, összesen tíz és fél milliárd forintból fejleszthetnek. Dr. Patkó Gyula pedig azt is megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint van a régió vállalkozásaiban készség a megújulásra és a kutatás-fejlesztés kihasználására is.
Káli Sándor, Miskolc polgármestere is köszöntötte a megjelenteket, aki arról beszélt, erős, domináns szerepe volt a kamarának addig, amíg kötelező volt a vállalkozók számára a tagság, de a megváltozott helyzetben is megtalálta a helyét a szervezet. Azt is megjegyezte, hogy miközben mindenki túlélési stratégiát dolgoz ki az is jellemző, hogy néha egymást „ütik” a vállalkozások. A polgármester fontosnak nevezte a kamara törekvéseit, melyek kapcsán az egyeztetéseket le kell folytatni, ahogy azt is, hogy a mai helyzetben, amikor egy influenza elleni védőoltásból is „politikai skandalum” lehet nyugodt párbeszédet tudnak folytatni helyi szinten. A gazdasági, oktatási és romakérdés egyre erősebben van jelen, miközben az ország másik felében azt sem értik, hogy a keleti régióban miről beszélnek, így Káli Sándor szerint lényeges a készség a párbeszédre.
Bihall Tamás szerint, bár sokszor beszéltek a lehetséges megoldásokról, eddig még sem jutottak egy közös nevezőre, ezért azt kérte a megjelentektől, hogy dolgozzanak ki együtt egy közös programot. Ennek a munkának a megkezdését a kamara magára vállalta. Fontosnak nevezte az elnök a helyi gazdasági érdekek védelmét, a kutatás-fejlesztés beépítését a mindennapokba, az oktatást. Azt is kiemelte, hogy egy erősebb, nagyobb felhatalmazású kamarai szervezetre van szükség a gazdaság fejlesztése érdekében.
Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora szintén köszöntötte az egybegyűlteket, majd megjegyezte, a régió egyetlen egyetemének küldetése éppen az, hogy a régiót szolgálja. A rektor szerint mire a most elsős egyetemisták diplomát szereznek vége lesz a válságnak, nekik pedig már erre kell felkészíteni őket, hogy abban a helyzetben helyt álljanak majd. Az is elhangzott, hogy az egyetem sikeres a pályázatokon, összesen tíz és fél milliárd forintból fejleszthetnek. Dr. Patkó Gyula pedig azt is megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint van a régió vállalkozásaiban készség a megújulásra és a kutatás-fejlesztés kihasználására is.
Káli Sándor, Miskolc polgármestere is köszöntötte a megjelenteket, aki arról beszélt, erős, domináns szerepe volt a kamarának addig, amíg kötelező volt a vállalkozók számára a tagság, de a megváltozott helyzetben is megtalálta a helyét a szervezet. Azt is megjegyezte, hogy miközben mindenki túlélési stratégiát dolgoz ki az is jellemző, hogy néha egymást „ütik” a vállalkozások. A polgármester fontosnak nevezte a kamara törekvéseit, melyek kapcsán az egyeztetéseket le kell folytatni, ahogy azt is, hogy a mai helyzetben, amikor egy influenza elleni védőoltásból is „politikai skandalum” lehet nyugodt párbeszédet tudnak folytatni helyi szinten. A gazdasági, oktatási és romakérdés egyre erősebben van jelen, miközben az ország másik felében azt sem értik, hogy a keleti régióban miről beszélnek, így Káli Sándor szerint lényeges a készség a párbeszédre.