A túlméretezett állam sok esetben nem képes megfelelő hatékonysággal működni, hiszen nehezen kontrollálható óriási méretük miatt a hivatalok, minisztériumok működése.
Az anticiklikus gazdaságpolitika is sok veszélyt rejt magában, hiszen a tőkés gazdaság rendszeresen visszatérő válságainak, vagy a nagyobb gazdasági visszaesések megakadályozását célzó, átfogó gazdaságpolitikai intézkedések nem mindig célravezetőek – mondta Bod Péter Ákos előadásában.
Az Európai Unió maastrichti kritériumait sikerült teljesíteni Magyarországnak, így 2004-ben teljes jogú tagjává válhattunk az Európai Közösségnek. Az azóta eltelt években a költségvetési hiány picivel átlépte a GDP háromszázalékos elvárt szintjét.
A nemzetközi trendeket minden nemzet átszűri saját gazdasági helyzetébe, így egyetlen ország sem lehet független a globális ökonómiai folyamatoktól. Az egyes országok gazdaságpolitikája igen eltérő lehet, az eredmény csak évek, vagy évtizedek múlva látható, akkor derül ki, sikeres volt-e a stratégia. A fellendüléshez hozzájárulhat a kedvező politikai légkör, de természetesen nem elegendő, hogy egy új kormány alakuljon, komoly és jól végiggondolt gazdasági tervek nélkül nem fejlődik a gazdaság.
Az előadáson szó volt arról is, hogy a magyar munkaképes korú lakosság inaktivitása is hozzájárul a munkanélküliség magas szintjéhez, továbbá a makropénzügyeket is ingataggá teszi. Sok ember azért nem megy el dolgozni, nem vállal el egyes munkalehetőségeket, mert túl messze helyezkedik el a munkahely a lakóhelyétől, vagy kevés bért kínálnak. Ezek is hozzájárulnak az inaktivitáshoz.
Nem lenne szabad olyan államhoz kötődő vállalatok, mint a BKV, MÁV menedzsment szintű vezetőinek milliós fizetéseket juttatni, hiszen ez is hozzájárul a büdzsé nagymértékű hiányához. A deficit már 2004-ben átlépte a háromszázalékos szintet, ami negatív hatással van természetesen a foglalkoztatás helyzetének javítására. További problémát jelent, hogy a hosszú lejáratú állampapírok hozama hazánkban 42 százalék, míg az EU átlag 78 körüli.
Kérdés, hogy erőskezű, vagy liberális-piacelvű stratégiát alkalmaz-e egy ország –
Szlovákiában például erős kormányzati pénzügypolitikát alkalmaztak, 2009. január 1-től már Euróval fizetnek, a segélyek mértékének drasztikus csökkentésekor éhséglázadások törtek ki- mondta Bod Péter Ákos.
Az előadás a következtetések levonásával zárult, az előadó megállapította, hogy a világgazdasági-válság vége még odébb van, a Kelet-Közép-Európai térség országaiban pedig még tovább tart majd a krízisből való kilábalás és a gazdaság motorjának újbóli felpörgetése. Napjainkban Görögország is komoly krízisbe került, a kérdés, hogy az EU milyen mértékben nyújt anyagi segítséget. A pénzügyi segítség nagysága példa lehet a szintén komoly nehézségekkel küzdő cseh és magyar gazdaság számára, ezért nem mindegy, milyen mértékű pénzügyi támogatást kapnak a görögök.
A közgazdász előadó szerint értékelvű és társadalmi felelősségeket vállaló gazdaságpolitikára lenne szükség a rosszul működő redisztribúció központú ökonómiai filozófiai helyett. Olyan kormányzati gazdasági struktúrára kellene, amelynek alapja a jól működő családtámogatási és egészségügyi rendszer, valamint hatékony, ugyanakkor a büdzsé egyensúlyát nem veszélyeztető gazdaság-, és oktatásfejlesztési stratégia.
Fotók az előadásról itt>>
Búzafalvi Tamás
Az anticiklikus gazdaságpolitika is sok veszélyt rejt magában, hiszen a tőkés gazdaság rendszeresen visszatérő válságainak, vagy a nagyobb gazdasági visszaesések megakadályozását célzó, átfogó gazdaságpolitikai intézkedések nem mindig célravezetőek – mondta Bod Péter Ákos előadásában.
Az Európai Unió maastrichti kritériumait sikerült teljesíteni Magyarországnak, így 2004-ben teljes jogú tagjává válhattunk az Európai Közösségnek. Az azóta eltelt években a költségvetési hiány picivel átlépte a GDP háromszázalékos elvárt szintjét.
A nemzetközi trendeket minden nemzet átszűri saját gazdasági helyzetébe, így egyetlen ország sem lehet független a globális ökonómiai folyamatoktól. Az egyes országok gazdaságpolitikája igen eltérő lehet, az eredmény csak évek, vagy évtizedek múlva látható, akkor derül ki, sikeres volt-e a stratégia. A fellendüléshez hozzájárulhat a kedvező politikai légkör, de természetesen nem elegendő, hogy egy új kormány alakuljon, komoly és jól végiggondolt gazdasági tervek nélkül nem fejlődik a gazdaság. Az előadáson szó volt arról is, hogy a magyar munkaképes korú lakosság inaktivitása is hozzájárul a munkanélküliség magas szintjéhez, továbbá a makropénzügyeket is ingataggá teszi. Sok ember azért nem megy el dolgozni, nem vállal el egyes munkalehetőségeket, mert túl messze helyezkedik el a munkahely a lakóhelyétől, vagy kevés bért kínálnak. Ezek is hozzájárulnak az inaktivitáshoz.
Nem lenne szabad olyan államhoz kötődő vállalatok, mint a BKV, MÁV menedzsment szintű vezetőinek milliós fizetéseket juttatni, hiszen ez is hozzájárul a büdzsé nagymértékű hiányához. A deficit már 2004-ben átlépte a háromszázalékos szintet, ami negatív hatással van természetesen a foglalkoztatás helyzetének javítására. További problémát jelent, hogy a hosszú lejáratú állampapírok hozama hazánkban 42 százalék, míg az EU átlag 78 körüli.
Kérdés, hogy erőskezű, vagy liberális-piacelvű stratégiát alkalmaz-e egy ország –
Szlovákiában például erős kormányzati pénzügypolitikát alkalmaztak, 2009. január 1-től már Euróval fizetnek, a segélyek mértékének drasztikus csökkentésekor éhséglázadások törtek ki- mondta Bod Péter Ákos.
Az előadás a következtetések levonásával zárult, az előadó megállapította, hogy a világgazdasági-válság vége még odébb van, a Kelet-Közép-Európai térség országaiban pedig még tovább tart majd a krízisből való kilábalás és a gazdaság motorjának újbóli felpörgetése. Napjainkban Görögország is komoly krízisbe került, a kérdés, hogy az EU milyen mértékben nyújt anyagi segítséget. A pénzügyi segítség nagysága példa lehet a szintén komoly nehézségekkel küzdő cseh és magyar gazdaság számára, ezért nem mindegy, milyen mértékű pénzügyi támogatást kapnak a görögök.
A közgazdász előadó szerint értékelvű és társadalmi felelősségeket vállaló gazdaságpolitikára lenne szükség a rosszul működő redisztribúció központú ökonómiai filozófiai helyett. Olyan kormányzati gazdasági struktúrára kellene, amelynek alapja a jól működő családtámogatási és egészségügyi rendszer, valamint hatékony, ugyanakkor a büdzsé egyensúlyát nem veszélyeztető gazdaság-, és oktatásfejlesztési stratégia.
Fotók az előadásról itt>>
Búzafalvi Tamás