Nevelőapja, Lehóczki László a Spider Mentőcsoport vezetője szerint fiatal kora ellenére adnak az ő véleményére is a csapatban, hiszen évek óta eljár velük bevetésre, és óriási hivatástudat jellemzi: neki az a fontos, hogy ott legyen, akár mínusz húsz fokos hideg van, akár plusz negyven.Niki a MiNap.hu internetes portálnak mesélt a kezdetekről, életéről, kalandos történeteiről.
Binda Niki: – Már kiskorom óta hajtott az embereken való segíteni akarás, legtöbbször aprópénzt adtam az utcán rászorulóknak.
MiNap: – Mégis, hogy jött az ötlet, hogy belépj a csoportba?
Niki: – Kisgyermekként fogott meg ez a munka, ugyanis nagyon közel áll hozzám ez a tevékenység, a segítségnyújtás. Másrészről pedig a kutyák iránti szeretetem járult hozzá ehhez. Azelőtt soha nem volt semmilyen állatom, tizenegy évesen azonban kitaláltam, hogy nekem kell egy kutya. Radart – aki Mancs mellett tevékenykedett – fedeztettük, így született meg Negró. A legérdekesebb az volt, hogy a 12. születésnapomon született meg! Már kiskutyaként elkezdtem vele foglalkozni. Aztán idővel, ahogy nőtt a kutya, elmehettünk néhány bemutatóra és egy-két riasztásra is.
MiNap: – A szüleid nem ellenezték törekvéseidet?
Niki: – Édesanyámnak eleinte nagyon nem tetszett az ötlet, próbált is lebeszélni. De elmondtam neki, hogy nekem ez az életem, és ezt akarom csinálni. Végül abban maradtunk, ha nem megy a tanulás rovására, akkor csinálhatom.
MiNap: – Hogyan emlékszel vissza az első sikeres akciódra?
Ha tovább szeretné olvasni a cikket, kattintson IDE!