Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehát az autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.
A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.
Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.
Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.
Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.
Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ, ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.
A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár az állami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.
A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Az EMNT Tájékoztatási Szolgálata
A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.
Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.
Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.
Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.
Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ, ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.
A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár az állami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.
A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Az EMNT Tájékoztatási Szolgálata