A Miskolci Töredék története 1864-től ismert, amikor is Kiss Gyula tiszaszederkényi református lelkész, apósa Szuhai József csoltói ügyvéd hagyatékában talál rá, majd néhány év múlva a kéziratot Szeremley József tiszadobi lelkésznek ajándékozza. Szeremley aztán 1877-ben egykori iskolája könyvtáránk adományozza. A töredék Miskolcra kerülése után öt évvel 1882-ben az Iparművészeti Múzeum által rendezett könyvkiállításon szerepel Volf György bemutatásában, aki már akkor a Vitkovics-kódex hiányzó részének tekinti. 1885-ben ugyanő teszi közzé betűhív átiratát a Nyelvemléktár 13. kötetében.
A Lévay József Muzeális Könyvtár elődje 1560 körül jött létre, alapítása összefonódott a miskolci református vallású oktatás kezdeteivel. A könyvtárat többször is jelentős veszteségek érték, először a 18. században, majd a II. világháború idején. A megmaradt könyvállomány értékeinek feltárására csak az 1960-as években került sor, amikor Miskolc Város Tanácsa határozatot hozott a könyvtár üzemeltetésére. A könyvtár 1979-ben felújított épületben nyílt meg az olvasók számára, majd 1995-ben a mostani Mindszent tér 2. szám alatti régi Doleschall kúriában kapott helyet. Az állomány téma szerinti megoszlása magán viseli a régi iskolai könyvtári jellegét; humán orientációjú, főleg történettudományi, nyelvészeti, pedagógiai, filozófiai, vallástudományi műveket tartalmaz, bár nem elhanyagolható a XIX. századi természettudományi kötetek száma sem. Nagyobb hányada idegen nyelvű, elsősorban latin és német. A jelenlegi állomány mintegy negyvenezernyi kötet számlál. Ebben 17 000 muzeális kötet, 1100 kötet régi magyar nyomtatvány, majdnem száz antikva, 600-féle folyóirat leginkább a XIX. századból, és 3600 darab iskolai értesítő található.
A muzeális könyvtár névadója Lévay József költő, újságíró, tanár 1825-ben született Sajószentpéteren. Miskolcon járt gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen. A szabadságharc után Pestre utazott, ahol újságíró lett. 1852-ben visszatért Miskolcra, és a református gimnázium magyar–latin szakos tanáraként dolgozott. Később Borsod vármegye alispánja lett, de a tanítással csak 1865-ben hagyott fel teljesen, amikor a főispán főjegyzővé nevezte ki. 1895-től Borsod vármegye alispánja, majd 1896 elején nyugdíjba vonult. 1918-ban halt meg.
A kis formátumú könyvecske 6 levélből áll és Szent Bonaventura Regula novitiorum című műve fordításának végét tartalmazza. Az apácáknak szánt szabályokat és imádságokat tartalmazó fordítás nagy valószínűséggel az óbudai klarisszák kolostorának másoló műhelyében készült. Az idén 450 éves könyvtár könyvkiállítással készül az évforduló megünneplésére - nyilatkozta Varga Gábor, a Miskolc Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtárának vezetője a MiNap Online hírportálnak.
Búzafalvi Tamás