Délelőtt emléktáblát avattak a Déryné utcában, a Kamaraszínház épületén - városi könyvtár korábbi helyén - ahol 1960 és 1994 között működött az intézmény központja. Ezt követően a Miskolci Akadémiai Bizottság Erzsébet téri székházában folytatódott az ünnepségsorozat, Borkúti László könyvtárigazgató, Káli Sándor polgármester és Fedor Vilmos kulturális ügyekért is felelős alpolgármester köszöntőjével.
Káli Sándor beszédében a könyvtárak, az olvasó, gondolkodó ember jelentőségét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, egyre kevesebben olvasnak, a mai világból egyre inkább hiányoznak azok a régi, egyszerű fogalmak, amelyek a jóról, a szépről, az emberiről szólnak. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak küldetésük, hogy népszerűsítsék az olvasást, hogy meggyőzzék a gyerekeket, érdemes a kezükbe venniük a Könyvet, amely még ezeket a fogalmakat közvetíti. Amely az írástudók belső hitének, erejének átadásával hozzájárul, hogy a fiatalok gondolkodó, cselekvő emberré váljanak.
A polgármester köszönetet mondott a könyvtári dolgozóknak tevékenységükért, mindazért, ami az olvasás, az irodalom népszerűsítéséért tettek és tesznek. Fedor Vilmos köszöntőjében a 800 éves Miskolc egyedi értekeiről szólt, amelyeket történelme folyamán a város adott az országnak, a világnak, az itt élőknek, majd Borkúti László igazgatóval együtt, virággal, emléktárggyal köszöntötték a városi könyvtár korábbi vezetőit.
Ezt követően Gerő Gyula foglalta össze a könyvtár történetét - kiemelve, hogy egyfajta jogelődnek tekinthető a városban 1927-ben megnyílt múzeumi olvasóterem, majd az 1949-ben, közgyűlési határozattal létrehozott közkönyvtár is. A Népművelési Minisztérium határozata alapján 1952-ben összevonták a miskolci körzeti és városi könyvtárakat, az így létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtár a volt Kereskedelmi és Iparkamara épületében - a mostani MAB-székházban - működött. Önálló városi könyvtár 1960-ban jött létre újra, az intézmény azóta fiókkönyvtárak hálózatával biztosítja a könyvtári ellátást Miskolc lakossága számára.
A nap folyamán szakmai előadások hangzottak még el a magyar könyvtárak helyéről, szerepéről a XXI. században. A meghívott vendégek, előadók között jelen volt Rónai Iván, az Oktatási és Kulturális. Minisztérium (OKM) Közgyűjteményi Főosztályának helyettes vezetője, dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója is. Este Juhász Gyula költőt köszöntötték szerzői estjén, a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
A jubileumi év eseményei ezzel még nem értek véget. Egész évben olvasást népszerűsítő programokkal, vetélkedőkkel, reklámokkal, neves írók, költők szerzői estjeivel hívják majd fel a figyelmet a Miskolci Városi Könyvtárra, hogy az intézmény szolgáltatásai még ismertebbek, rendezvényei még látogatottabbak legyenek.
Káli Sándor beszédében a könyvtárak, az olvasó, gondolkodó ember jelentőségét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, egyre kevesebben olvasnak, a mai világból egyre inkább hiányoznak azok a régi, egyszerű fogalmak, amelyek a jóról, a szépről, az emberiről szólnak. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak küldetésük, hogy népszerűsítsék az olvasást, hogy meggyőzzék a gyerekeket, érdemes a kezükbe venniük a Könyvet, amely még ezeket a fogalmakat közvetíti. Amely az írástudók belső hitének, erejének átadásával hozzájárul, hogy a fiatalok gondolkodó, cselekvő emberré váljanak. A polgármester köszönetet mondott a könyvtári dolgozóknak tevékenységükért, mindazért, ami az olvasás, az irodalom népszerűsítéséért tettek és tesznek. Fedor Vilmos köszöntőjében a 800 éves Miskolc egyedi értekeiről szólt, amelyeket történelme folyamán a város adott az országnak, a világnak, az itt élőknek, majd Borkúti László igazgatóval együtt, virággal, emléktárggyal köszöntötték a városi könyvtár korábbi vezetőit.
Ezt követően Gerő Gyula foglalta össze a könyvtár történetét - kiemelve, hogy egyfajta jogelődnek tekinthető a városban 1927-ben megnyílt múzeumi olvasóterem, majd az 1949-ben, közgyűlési határozattal létrehozott közkönyvtár is. A Népművelési Minisztérium határozata alapján 1952-ben összevonták a miskolci körzeti és városi könyvtárakat, az így létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtár a volt Kereskedelmi és Iparkamara épületében - a mostani MAB-székházban - működött. Önálló városi könyvtár 1960-ban jött létre újra, az intézmény azóta fiókkönyvtárak hálózatával biztosítja a könyvtári ellátást Miskolc lakossága számára.A nap folyamán szakmai előadások hangzottak még el a magyar könyvtárak helyéről, szerepéről a XXI. században. A meghívott vendégek, előadók között jelen volt Rónai Iván, az Oktatási és Kulturális. Minisztérium (OKM) Közgyűjteményi Főosztályának helyettes vezetője, dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója is. Este Juhász Gyula költőt köszöntötték szerzői estjén, a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
A jubileumi év eseményei ezzel még nem értek véget. Egész évben olvasást népszerűsítő programokkal, vetélkedőkkel, reklámokkal, neves írók, költők szerzői estjeivel hívják majd fel a figyelmet a Miskolci Városi Könyvtárra, hogy az intézmény szolgáltatásai még ismertebbek, rendezvényei még látogatottabbak legyenek.