A miskolci társulat nagyszerű művészei - például Hunyadkürti István, Bodor Németi Gyöngyi, Fandl Ferenc és Fabók Mariann - mellett a Szerelem előadásán találkozhatunk Takács Katalin Érdemes művésszel is, aki Szalaynét alakítja Barta Lajos művében.
SZERELEMAz álmos kisvárosban élő Szalay-lányok csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak, de mindhiába, a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza szerelme, a költő a pesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként már nemigen találhat magának társat. Ekkor költözik a szomszédba Komoróczy, az adótisztviselő, aki hipochonder, és nyáron is retteg a huzattól. Õ az egyetlen potenciális férj-jelölt, akire rögtön szemet vet Nelli, a legidősebb Szalay-lány... Álmok, remények, csábítás, csalódások és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbe kapunk, már el is múlt a fiatalság.„A Vígszínház egyik legforróbb és legszebb estéje volt a mai – írta Kosztolányi Dezső az ősbemutatóról. – Barta Lajos darabja ünneplő tapsok közepette érkezett. A közönség minden felvonás után nagyon sokszor a rivaldára szólította az írót, sikere oly rendkívül forró és egyöntetű volt. Lelkesen feléje tartott, magasra emelt tenyerekkel tapsoltak neki, mint annak szokás, aki magasba megy.”
szerelem.huEz az előadás nemcsak a miskolci társulat, de a rendező és valamennyi közreműködő számára is merőben szokatlan kísérlet lesz, akárcsak 2005-ben az Agyő Európa, Európa agyő. Az új projekt témája örök, de napjainkban különösen aktuális. A másság, a befogadás, a tolerancia, a diszkrimináció – ezek vajon kizárják vagy feltételezik egymást? Az attól függ. Függ a történelmi múltunktól, a jelenkori élményeinktől, az egyéni tapasztalatainktól, és attól, hogyan gondolkodunk ezekről a jelenségekről. Milyen idegennek lenni itthon és milyen idegennek lenni a nagyvilágban? Miért van rasszizmus? Miért fontos, hogy ki milyen etnikai, társadalmi vagy vallási csoporthoz tartozik? Erre próbál választ adni a Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli, az olasz Arturo Annecchino zeneszerző, ®eljka Udovièiè horvát dramaturg és a miskolci társulat.
SZERELEMAz álmos kisvárosban élő Szalay-lányok csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak, de mindhiába, a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza szerelme, a költő a pesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként már nemigen találhat magának társat. Ekkor költözik a szomszédba Komoróczy, az adótisztviselő, aki hipochonder, és nyáron is retteg a huzattól. Õ az egyetlen potenciális férj-jelölt, akire rögtön szemet vet Nelli, a legidősebb Szalay-lány... Álmok, remények, csábítás, csalódások és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbe kapunk, már el is múlt a fiatalság.„A Vígszínház egyik legforróbb és legszebb estéje volt a mai – írta Kosztolányi Dezső az ősbemutatóról. – Barta Lajos darabja ünneplő tapsok közepette érkezett. A közönség minden felvonás után nagyon sokszor a rivaldára szólította az írót, sikere oly rendkívül forró és egyöntetű volt. Lelkesen feléje tartott, magasra emelt tenyerekkel tapsoltak neki, mint annak szokás, aki magasba megy.”
szerelem.huEz az előadás nemcsak a miskolci társulat, de a rendező és valamennyi közreműködő számára is merőben szokatlan kísérlet lesz, akárcsak 2005-ben az Agyő Európa, Európa agyő. Az új projekt témája örök, de napjainkban különösen aktuális. A másság, a befogadás, a tolerancia, a diszkrimináció – ezek vajon kizárják vagy feltételezik egymást? Az attól függ. Függ a történelmi múltunktól, a jelenkori élményeinktől, az egyéni tapasztalatainktól, és attól, hogyan gondolkodunk ezekről a jelenségekről. Milyen idegennek lenni itthon és milyen idegennek lenni a nagyvilágban? Miért van rasszizmus? Miért fontos, hogy ki milyen etnikai, társadalmi vagy vallási csoporthoz tartozik? Erre próbál választ adni a Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli, az olasz Arturo Annecchino zeneszerző, ®eljka Udovièiè horvát dramaturg és a miskolci társulat.