Mint elhangzott: sikernek tekintik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született, a bérek 4-6 százalékos ajánlott emeléséről szóló bérmegállapodást. Mindennek nyomán ugyanis nem csökken jelentős mértékben az átlagkeresetek nettó mértéke - közölte a sajtó képviselőivel Borsik János azt követően, hogy találkozott az ASZSZ helyi ágazati vezetőivel.
Az elnök sikernek nevezte azt is, hogy megállapodás született: a jelenlegi 89.500 forintról 94.000 forintra nő a szakmunkás minimálbér. Annál is inkább mert ennek az intézménynek a megszüntetésére, minden évben kísérletet tesznek a munkáltatók - tette hozzá Borsik János. Az érdekképviseleti vezető tájékoztatóján az igazságos közteherviselést biztosító, többsávos adórendszert, kiszámítható és igazságos nyugdíjrendszert, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj hosszú távú fenntartását is szorgalmazta.
Mint fogalmazott, a kormány álláspontjával ellentétben igazságtalannak és aránytalannak tartják a 16 százalékos egykulcsos, a minimálbérre is kiterjedő személyi jövedelemadót. Véleményük szerint a rendszer a munkavállalók 88 százalékát veszélyezteti, és csak egy szűk kisebbségnek biztosít előnyöket. Ezt kívánták kompenzálni a bérek 4-6 százalékos emeléséről szóló ajánlással. Borsik János véleménye szerint a Nyugat-Európában megszokott, progresszív, két-három kulcsos személyi jövedelemadó lenne arányos és igazságos.
Az OÉT-ben arról is megállapodás született, hogy a jelenlegi 73.500 forintról, 2011-ben 78.000 forintra nő a minimálbér értéke, amelyet szintén sikerként könyvel el a munkavállalói oldal.
A sajtótájékoztatón szóba került egy kiszivárgott, állítólagos parlamenti bizottsági előterjesztés is, amely jelentősen korlátozná a sztrájkjogot, és mérsékelné a szakszervezeti tisztségviselők munkakedvezményeit. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz készült javaslatról nem derül ki, hogy melyik bizottságtól ered, hiányzik róla az aláírás, és az Országgyűlés Hivatalának pecsétje is, tehát hivatalosan nem nyújtották be.
A javaslat szerint a közszolgáltatásokban sztrájkot csak akkor lehetne tartani, ha előtte a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatások mértékéről, illetve ennek hiányában azt bíróság állapítja meg. Az előterjesztés egy másik módosítása kimondaná, hogy a szakszervezeti tisztségviselők számára kizárólag a törvényben biztosított munkaidő-kedvezmény járna, de főállású, tehát a munkáltató által fizetett szakszervezeti tisztségviselők nem lehetnének. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagdíjakat a tagoknak a jövőben egyenként kellene befizetni, és akkor sem vonhatnák le a fizetésből, ha ahhoz a dolgozók hozzájárulnak.
Borsik János szerint mindez a demokrácia alapnormáit kérdőjelezné meg, nyílt támadást jelentene a munkavállalói, érdekképviseleti jogok, illetve működés ellen, s mindaddig, míg a kormány egyértelműen el nem határolódik a kiszovárgott munkaanyagtól, fennáll egy olyan bizonytalan helyzet, ami senkinek nem használ.
Az elnök sikernek nevezte azt is, hogy megállapodás született: a jelenlegi 89.500 forintról 94.000 forintra nő a szakmunkás minimálbér. Annál is inkább mert ennek az intézménynek a megszüntetésére, minden évben kísérletet tesznek a munkáltatók - tette hozzá Borsik János. Az érdekképviseleti vezető tájékoztatóján az igazságos közteherviselést biztosító, többsávos adórendszert, kiszámítható és igazságos nyugdíjrendszert, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj hosszú távú fenntartását is szorgalmazta.
Mint fogalmazott, a kormány álláspontjával ellentétben igazságtalannak és aránytalannak tartják a 16 százalékos egykulcsos, a minimálbérre is kiterjedő személyi jövedelemadót. Véleményük szerint a rendszer a munkavállalók 88 százalékát veszélyezteti, és csak egy szűk kisebbségnek biztosít előnyöket. Ezt kívánták kompenzálni a bérek 4-6 százalékos emeléséről szóló ajánlással. Borsik János véleménye szerint a Nyugat-Európában megszokott, progresszív, két-három kulcsos személyi jövedelemadó lenne arányos és igazságos.
Az OÉT-ben arról is megállapodás született, hogy a jelenlegi 73.500 forintról, 2011-ben 78.000 forintra nő a minimálbér értéke, amelyet szintén sikerként könyvel el a munkavállalói oldal.
A sajtótájékoztatón szóba került egy kiszivárgott, állítólagos parlamenti bizottsági előterjesztés is, amely jelentősen korlátozná a sztrájkjogot, és mérsékelné a szakszervezeti tisztségviselők munkakedvezményeit. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz készült javaslatról nem derül ki, hogy melyik bizottságtól ered, hiányzik róla az aláírás, és az Országgyűlés Hivatalának pecsétje is, tehát hivatalosan nem nyújtották be.A javaslat szerint a közszolgáltatásokban sztrájkot csak akkor lehetne tartani, ha előtte a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatások mértékéről, illetve ennek hiányában azt bíróság állapítja meg. Az előterjesztés egy másik módosítása kimondaná, hogy a szakszervezeti tisztségviselők számára kizárólag a törvényben biztosított munkaidő-kedvezmény járna, de főállású, tehát a munkáltató által fizetett szakszervezeti tisztségviselők nem lehetnének. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagdíjakat a tagoknak a jövőben egyenként kellene befizetni, és akkor sem vonhatnák le a fizetésből, ha ahhoz a dolgozók hozzájárulnak.
Borsik János szerint mindez a demokrácia alapnormáit kérdőjelezné meg, nyílt támadást jelentene a munkavállalói, érdekképviseleti jogok, illetve működés ellen, s mindaddig, míg a kormány egyértelműen el nem határolódik a kiszovárgott munkaanyagtól, fennáll egy olyan bizonytalan helyzet, ami senkinek nem használ.