Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, valamint 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt hétfőn. A Fidesz és a KDNP szavazott igennel, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikosok pedig tartózkodtak.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.
Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.
Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható.
Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.
Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni.
A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. Ha kimerül egy pénztár működési és likviditási tartaléka, a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a tagok egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkentheti, és azt a működési tartalék javára írhatja jóvá.
Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben, vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyonrész napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.
Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.
Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható.
Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.
Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni.
A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. Ha kimerül egy pénztár működési és likviditási tartaléka, a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a tagok egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkentheti, és azt a működési tartalék javára írhatja jóvá.
Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben, vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyonrész napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát.