A rengést követően pillanatokon belül sok miskolci jelezte a tényt az egyik népszerű közösségi portálon. – A katasztrófavédelem és a rendvédelmi szervek is számos riasztás kaptak, ám károkról a történtek után nem érkezett jelentés – mondta el a földrengést követően a Minap Online érdeklődésére Rinyu Zsuzsanna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense. A földrengés viszonylag nagy riadalmat keltett azon városlakók körében, akik érezték, s később azokban is, akik ugyan aludtak, ám reggel a híradásokból értesültek róla. A szakemberek véleménye azonban túlzott riadalomra nem ad okot.
– Pusztító földrengésnek továbbra is minimális esélye van Magyarországon – mondta el portálunknak Mónus Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos munkatársa. Mint mondta, egy-egy rengés oka, hogy a földkéreg lemezei folyamatos mozgásban vannak, és azok határán feszültség keletkezik, ezek pedig a tektonikai lemezekből rengések formájában törnek ki. – Igazán pusztító földrengések a lemezek határán tudnak kialakulni, ilyen hozzánk legközelebb a Földközi-tenger környékén van, a hazánk alatt lévő törésvonalak mentén azonban évente akár 80-100 rengést is észlelünk, melynek a lakosság csak a töredékét, átlagban mintegy 5-10 darabot érez – tette hozzá Mónus Péter.
Az Szeizmológiai Intézet munkatársa azt is elmondta: nincs konkrét oka annak, hogy ebben az évben ilyen sok rengést észleltek, sőt hozzátette nem is számít kirívónak az észlelt földrengések számát tekintve az idei év, 2003-ban például tizenöt rengést éreztek meg a lakosok is (idén eddig nagyjából kilencet). – Még csak tendenciát sem tudok mondani a rengéseket illetően, hol több van, hol pedig kevesebb, attól függ, mikor mennyi feszültség halmozódik fel a tektonikai lemezekben. Olyan ez, mint amikor egy botot görbítünk: sosem tudni, hogy pontosan melyik pillanatban, milyen erőhatástól fog eltörni – szemléltette példával Mónus Péter.
Van védelmi terv
A nyári földrengések után is foglalkozott a minap.hu a témával, akkor az intézeti munkatárs leszögezte, hogy a világon sehol nem tudják előre jelezni a földrengéseket, mivel a technika még nem jár olyan szinten. Eredmény az is, hogy 10-100 éves időtartamban meg tudják már ma is mondani, hol valószínűsíthető rengés a világon, s ezt az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma is tudja.
– A Katasztrófavédelemnek egy általános veszélyelhárítási terve van, melyben szerepelnek a Magyarország alatt húzódó törésvonalak, és a korábbi földrengések helyei, időpontjai és erősségei – hangsúlyozta Rinyu Zsuzsanna szóvivő. Hozzátette: az igazgatóságoknak általánosságban van egy védelmi mechanizmusa, mely magában foglalja a védekezést, a kármentést és a lakosság elhelyezését is, ha baj van.
Tajthy Á.
Bárhol, bármikor
– Pusztító földrengésnek továbbra is minimális esélye van Magyarországon – mondta el portálunknak Mónus Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos munkatársa. Mint mondta, egy-egy rengés oka, hogy a földkéreg lemezei folyamatos mozgásban vannak, és azok határán feszültség keletkezik, ezek pedig a tektonikai lemezekből rengések formájában törnek ki. – Igazán pusztító földrengések a lemezek határán tudnak kialakulni, ilyen hozzánk legközelebb a Földközi-tenger környékén van, a hazánk alatt lévő törésvonalak mentén azonban évente akár 80-100 rengést is észlelünk, melynek a lakosság csak a töredékét, átlagban mintegy 5-10 darabot érez – tette hozzá Mónus Péter.
Az Szeizmológiai Intézet munkatársa azt is elmondta: nincs konkrét oka annak, hogy ebben az évben ilyen sok rengést észleltek, sőt hozzátette nem is számít kirívónak az észlelt földrengések számát tekintve az idei év, 2003-ban például tizenöt rengést éreztek meg a lakosok is (idén eddig nagyjából kilencet). – Még csak tendenciát sem tudok mondani a rengéseket illetően, hol több van, hol pedig kevesebb, attól függ, mikor mennyi feszültség halmozódik fel a tektonikai lemezekben. Olyan ez, mint amikor egy botot görbítünk: sosem tudni, hogy pontosan melyik pillanatban, milyen erőhatástól fog eltörni – szemléltette példával Mónus Péter.
Van védelmi terv
A nyári földrengések után is foglalkozott a minap.hu a témával, akkor az intézeti munkatárs leszögezte, hogy a világon sehol nem tudják előre jelezni a földrengéseket, mivel a technika még nem jár olyan szinten. Eredmény az is, hogy 10-100 éves időtartamban meg tudják már ma is mondani, hol valószínűsíthető rengés a világon, s ezt az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma is tudja.
– A Katasztrófavédelemnek egy általános veszélyelhárítási terve van, melyben szerepelnek a Magyarország alatt húzódó törésvonalak, és a korábbi földrengések helyei, időpontjai és erősségei – hangsúlyozta Rinyu Zsuzsanna szóvivő. Hozzátette: az igazgatóságoknak általánosságban van egy védelmi mechanizmusa, mely magában foglalja a védekezést, a kármentést és a lakosság elhelyezését is, ha baj van.
Tajthy Á.