- A regionális foglalkoztatási és képzési bizottságok – köztük az Észak-magyarországi is – 2008 tavaszán alakultak meg – mondta Gúr Nándor. Bár bizottságok tagjainak mandátuma mostanáig tartott, a munkájuk várhatóan tovább folytatódik, csupán egy időszakot zártak le a pénteki záróüléssel.
Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság áttörést ért el az elmúlt három évben a beiskolázási, úgynevezett arány-irány számok tekintetében. – Munkánk során nem zúzni, hanem építeni akartunk, ezért apró lépésekben változtattuk meg a szakképzésbe való beiskolázás módját, de minden kis lépést az a cél vezérelt, hogy mind a tanulóknak, mind a gazdasági szférának – s ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) az érdekekeit szem előtt tartsuk – tette hozzá a bizottság elnöke. Az elmúlt években jött létre az a rendszer melyben a szakmákat öt csoportra osztották, aszerint, hogy melyikből van hiány illetve melyik számít „sláger” szakmának, ennek eredménye pedig az lett, hogy azon szakterületek, melyek kiemelten támogatott besorolást kaptak, egyre népszerűbbek lettek a diákok közében.
A bizottság munkájának másik iránya fejlesztési pályázatok kiírása volt. Összesen 272 pályázat érkezett, melyből 231-et tudtak támogatni, és ebből 150-et kkv adtak be, a maradék 81 az intézményi szektorból érkezett; mindösszesen 1 milliárd 661 millió forint pályázati pénzt tudtak támogatásra, fejlesztésre fordítani. Gúr Nándor hozzátette: mivel munkájuk lényege, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést, a hiányszakmák esetén szakmai ösztöndíjakat is bevezettek. – Ezek összege eleinte tízezer forint volt egy hónapra, mostanra azonban a tanulmányi eredményhez igazítottuk, így ha valaki jól tanul, akkor akár havonta harmincezer forintot is „kereshet” ezzel. Ez egy olyan etalonnak számító dolog, melyet napjainkra országosan is kiterjesztettek – számolt be az eredményekről a bizottság elnöke.
Bihall Tamás hozzátette: a bizottság munkája jelentősen segítette azt, hogy elinduljon hazánkban a duális szakképzés. – Ez azt jelenti, hogy a gazdaság nagyobb szerepet vállal a fiatalok oktatását tekintve. A szakmák elsajátításában ugyanis elsődlegesen gyakorlatra van szükség, itt tudnak a szakképző intézmények partnerei lenni a gazdasági szereplők – mondta a bizottság társelnöke, és B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Bihall méltatta Gúr Nándor, a bizottságban végzett munkáját, és kifejtette: Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban az országos átlaghoz képest is kiemelt szintű munka folyt az elmúlt három évben, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így maradhat majd.
Tajthy Á.
Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság áttörést ért el az elmúlt három évben a beiskolázási, úgynevezett arány-irány számok tekintetében. – Munkánk során nem zúzni, hanem építeni akartunk, ezért apró lépésekben változtattuk meg a szakképzésbe való beiskolázás módját, de minden kis lépést az a cél vezérelt, hogy mind a tanulóknak, mind a gazdasági szférának – s ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) az érdekekeit szem előtt tartsuk – tette hozzá a bizottság elnöke. Az elmúlt években jött létre az a rendszer melyben a szakmákat öt csoportra osztották, aszerint, hogy melyikből van hiány illetve melyik számít „sláger” szakmának, ennek eredménye pedig az lett, hogy azon szakterületek, melyek kiemelten támogatott besorolást kaptak, egyre népszerűbbek lettek a diákok közében.
A bizottság munkájának másik iránya fejlesztési pályázatok kiírása volt. Összesen 272 pályázat érkezett, melyből 231-et tudtak támogatni, és ebből 150-et kkv adtak be, a maradék 81 az intézményi szektorból érkezett; mindösszesen 1 milliárd 661 millió forint pályázati pénzt tudtak támogatásra, fejlesztésre fordítani. Gúr Nándor hozzátette: mivel munkájuk lényege, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést, a hiányszakmák esetén szakmai ösztöndíjakat is bevezettek. – Ezek összege eleinte tízezer forint volt egy hónapra, mostanra azonban a tanulmányi eredményhez igazítottuk, így ha valaki jól tanul, akkor akár havonta harmincezer forintot is „kereshet” ezzel. Ez egy olyan etalonnak számító dolog, melyet napjainkra országosan is kiterjesztettek – számolt be az eredményekről a bizottság elnöke.
Bihall Tamás hozzátette: a bizottság munkája jelentősen segítette azt, hogy elinduljon hazánkban a duális szakképzés. – Ez azt jelenti, hogy a gazdaság nagyobb szerepet vállal a fiatalok oktatását tekintve. A szakmák elsajátításában ugyanis elsődlegesen gyakorlatra van szükség, itt tudnak a szakképző intézmények partnerei lenni a gazdasági szereplők – mondta a bizottság társelnöke, és B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Bihall méltatta Gúr Nándor, a bizottságban végzett munkáját, és kifejtette: Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban az országos átlaghoz képest is kiemelt szintű munka folyt az elmúlt három évben, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így maradhat majd.
Tajthy Á.