Korábban az Alpokalja volt a legcsapadékosabb, de tavaly a Bükkben megdőlt a rekord. A meteorológus szerint pedig, ha rekord dől meg, az mindenképpen extrém. Régen is voltak rendkívüli időjárási helyzetek, az egyik évben emberáldozatokat követelő nagy jégeső volt, vagy a folyókon megszokott vastag jégpáncélnak egyes években egyáltalán nem volt nyoma.
– Mindig csak azt halljuk a hírekben, hogy ilyen-olyan rekordok dőlnek meg, ez régen is így volt, vagy ma ez gyakoribb? – tettük fel a kérdést Kovács Attilának.
– Régen is meg-megdőltek rekordok, csak talán nem kaptak ekkora nyilvánosságot. Adott napra szóló meleg-, hideg-, csapadékrekordok egy év során akár többször is előfordulhatnak. Az kétségtelen, hogy a szélsőségek gyakoribbá váltak, és ez így lesz a jövőben is, erre kell készülni.
– Beszélhetünk arról, hogy változóban van az időjárás, nálunk, Európában, a Földön?
– Ezt azért nem lehet ilyen egyszerűen kijelenteni. Éghajlatváltozásról akkor tudunk beszélni, ha az hosszú távon, akár harminc év tekintetében is megállja a helyét, statisztikailag alátámasztva. Az időjárás változása kapcsán lehet kiugró vagy extrém napokat, hónapokat, vagy akár évet is említeni, de ez természetes. Ha tíz évig is így marad, akkor mondhatjuk, hogy bizony, változik.
– Manapság – talán éppen az extrém időjárási események miatt – felértékelődni látszik a meteorológia szerepe.
– A mai előrejelzési módszerekkel jelentős időelőnyt tudunk biztosítani például veszélyes időjárási jelenségek bekövetkezésekor. Így van idő az élet- és vagyonvédelemben a felkészülésre, így a károk mérséklésére, vagy elkerülésére. E mellett nagyobb sajtóvisszhangot is kapunk, ez kétségtelen, főként, ha valamilyen komolyabb esemény van. De az is elmondható, hogy az embereket is jobban érdekli az időjárás-előrejelzés – ez Miskolcon a pár évvel ezelőtti nagy jégeső óta különösen így van. Persze, ebben szerepe van az internet terjedésének is, ahol már nem csak előrejelzést lehet olvasni, de akár egy zivatarzóna mozgását is végig lehet követni, gyakorlatilag élőben.
– Ha már előrejelzés: mennyire fejlődött a meteorológia, az előrejelzés?
– Nagy léptekkel fejlődik, főleg az utóbbi két évtizedben. Ez egyrészt a számítógépes kapacitás, másrészt az egyre profibb előrejelző programok eredménye. Vannak erőfeszítések arra, hogy minél hosszabb távra tudjunk előre jelezni, de a légkör egy kaotikus rendszer, így meggyőződésem, hogy egy hónapra előre például biztos napra lebontott prognózist soha nem fogunk tudni készíteni. Olyan kérdést lehet megfogalmazni, hogy például március csapadékosabb lesz-e, hidegebb vagy melegebb az átlagosnál. Abban sokat léptünk előre, hogy néhány napra előre egyre nagyobb biztonsággal tudjunk előre jelezni. Az OMSZ most dolgozik a kistérségi riasztórendszer kiépítésén, mert jelenleg csak régiókra osztva van ilyen, márpedig egy régión belül nagyon eltérő időjárási viszonyok lehetnek.
– Hogyan lesz valakiből meteorológus? Egyáltalán, hol lehet ezt tanulni?
– Már 16 éves koromban eldöntöttem, hogy meteorológus leszek. Akkor nem csak az osztálytársaim, de a fizikatanárom is „kinevetett”. De kitartottam az elképzelésem mellett, mert mindig is érdekelt a természet, a természeti jelenségek és nagyon nem bántam meg. Meteorológus szakon tanultam az ELTE-n, és bár az egyetem után négy évig mást csináltam, de aztán meteorológus lettem.
– A televíziós időjárás-jelentés is érdekelte korábban, vagy csak jött a lehetőség, és kihasználta?
– Előtte nem merült fel bennem, hogy ezt szívesen csinálnám, egyébként is nagyon izgulós vagyok és nem szeretek szerepelni – visszanézni ma sem szívesen szoktam magam. De amikor megkerestek a Miskolc Televíziótól, azt gondoltam, hogy miért is ne, hiszen nekünk, meteorológusoknak nem csak az a dolgunk, hogy elkészítsük az előrejelzéseket, de azt hitelesen át is kell adni az embereknek.
– Mindig csak azt halljuk a hírekben, hogy ilyen-olyan rekordok dőlnek meg, ez régen is így volt, vagy ma ez gyakoribb? – tettük fel a kérdést Kovács Attilának.
– Régen is meg-megdőltek rekordok, csak talán nem kaptak ekkora nyilvánosságot. Adott napra szóló meleg-, hideg-, csapadékrekordok egy év során akár többször is előfordulhatnak. Az kétségtelen, hogy a szélsőségek gyakoribbá váltak, és ez így lesz a jövőben is, erre kell készülni.
– Beszélhetünk arról, hogy változóban van az időjárás, nálunk, Európában, a Földön?
– Ezt azért nem lehet ilyen egyszerűen kijelenteni. Éghajlatváltozásról akkor tudunk beszélni, ha az hosszú távon, akár harminc év tekintetében is megállja a helyét, statisztikailag alátámasztva. Az időjárás változása kapcsán lehet kiugró vagy extrém napokat, hónapokat, vagy akár évet is említeni, de ez természetes. Ha tíz évig is így marad, akkor mondhatjuk, hogy bizony, változik.
– Manapság – talán éppen az extrém időjárási események miatt – felértékelődni látszik a meteorológia szerepe.
– A mai előrejelzési módszerekkel jelentős időelőnyt tudunk biztosítani például veszélyes időjárási jelenségek bekövetkezésekor. Így van idő az élet- és vagyonvédelemben a felkészülésre, így a károk mérséklésére, vagy elkerülésére. E mellett nagyobb sajtóvisszhangot is kapunk, ez kétségtelen, főként, ha valamilyen komolyabb esemény van. De az is elmondható, hogy az embereket is jobban érdekli az időjárás-előrejelzés – ez Miskolcon a pár évvel ezelőtti nagy jégeső óta különösen így van. Persze, ebben szerepe van az internet terjedésének is, ahol már nem csak előrejelzést lehet olvasni, de akár egy zivatarzóna mozgását is végig lehet követni, gyakorlatilag élőben.
– Ha már előrejelzés: mennyire fejlődött a meteorológia, az előrejelzés?
– Nagy léptekkel fejlődik, főleg az utóbbi két évtizedben. Ez egyrészt a számítógépes kapacitás, másrészt az egyre profibb előrejelző programok eredménye. Vannak erőfeszítések arra, hogy minél hosszabb távra tudjunk előre jelezni, de a légkör egy kaotikus rendszer, így meggyőződésem, hogy egy hónapra előre például biztos napra lebontott prognózist soha nem fogunk tudni készíteni. Olyan kérdést lehet megfogalmazni, hogy például március csapadékosabb lesz-e, hidegebb vagy melegebb az átlagosnál. Abban sokat léptünk előre, hogy néhány napra előre egyre nagyobb biztonsággal tudjunk előre jelezni. Az OMSZ most dolgozik a kistérségi riasztórendszer kiépítésén, mert jelenleg csak régiókra osztva van ilyen, márpedig egy régión belül nagyon eltérő időjárási viszonyok lehetnek.
– Hogyan lesz valakiből meteorológus? Egyáltalán, hol lehet ezt tanulni?
– Már 16 éves koromban eldöntöttem, hogy meteorológus leszek. Akkor nem csak az osztálytársaim, de a fizikatanárom is „kinevetett”. De kitartottam az elképzelésem mellett, mert mindig is érdekelt a természet, a természeti jelenségek és nagyon nem bántam meg. Meteorológus szakon tanultam az ELTE-n, és bár az egyetem után négy évig mást csináltam, de aztán meteorológus lettem.
– A televíziós időjárás-jelentés is érdekelte korábban, vagy csak jött a lehetőség, és kihasználta?
– Előtte nem merült fel bennem, hogy ezt szívesen csinálnám, egyébként is nagyon izgulós vagyok és nem szeretek szerepelni – visszanézni ma sem szívesen szoktam magam. De amikor megkerestek a Miskolc Televíziótól, azt gondoltam, hogy miért is ne, hiszen nekünk, meteorológusoknak nem csak az a dolgunk, hogy elkészítsük az előrejelzéseket, de azt hitelesen át is kell adni az embereknek.