A kormánynak a kihirdetett veszélyhelyzet segít abban, hogy a védekezési, építési munkálatok megvalósuljanak – hangsúlyozta a tájékoztatón Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, valamint a Megyei Védelmi Bizottság elnöke.
– A munkák, előkészítések hónapok óta folyamatosak, a beruházások pedig rövidesen megkezdődhetnek – mondta az elnök, majd ismertette a konkrétumokat: az intézkedési tervben húsz pont szerepel, köztük hét víztározó rendbetétele, három körgát építése és mederkotrás. Az elsődleges határidő a legtöbb résznél március 31., és az elnök szerint valamennyinek megvan a felelőse is – a cél annak elérése, hogy egy esetleges árvíz esetén a védelmi funkció ellássák.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, 5,2-5,3 milliárd forintot tudnak gyorsított eljárással fordítani a körtöltések, záportározók elkészítésére, valamint a mederkotrásra.
Illés Zoltán egyeztetett az érintett 98 település polgármesterével, akik egyetértettek abban, hogy fontos a helyi érdekek figyelembe vétele, de előrelépni csak együttműködéssel lehet. A találkozón a munkák gyorsításának igénye is megfogalmazódott, ezért a hatékony, közvetlen munkavégzés érdekében Veress Sándor megyei árvízvédelmi miniszteri megbízott – aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón – Borsod-Abaúj-Zemplén területén fogja végezni munkáját.
A Rakaca-víztároló kérdése ugyancsak felmerült: Illés Zoltán mintegy 450 millió forintos költségvetésű kotrást tart szükségesnek, hogy a környező települések tehermentesítve legyenek.
– Nem állapot, hogy ráengedjük a tulajdonosok földjeire a vizet és folyamatosan, bár jogosan, kártérítést fizetünk nekik – emelte ki az államtitkár. – Ugyanakkor, ha a gazda száz hektáros birtokából harmincat rendszeresen elönt a víz, belátható, hogy a művelési ág váltása a megoldás, vagy a terület bevetetlenül hagyása.
Rácz Sándor, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója a közmunkások – akiknek a tanítása a napokban kezdődik – kiemelt szerepéről szólt: a napokban írnak alá egy pályázati szerződést, melynek keretében december 31-éig havonta átlagosan – a fluktuációtól függően – 700 közmunkást foglalkoztathatnak az igazgatóságok, amely 1200 alkalmazottat is jelenthet egy adott hónapban.
Illés Zoltán hozzátette: szeretné, ha a közmunkások közalkalmazottakká válnának, emellett új törvény létrehozását szorgalmazza a kötelező biztosítások tekintetében, ami katasztrófahelyzetben fedezettel szolgálna a károsultaknak.
Az államtitkár az egyik legfontosabb pontnak azt tartja, hogy az ár- és belvízi megelőzés kérdése ne az önkormányzatokhoz, hanem a vízügyi igazgatóságokhoz tartozzon. Újságírói kérdésre azt felelte, jelenleg 4,6 milliárd forint áll rendelkezésre a belvízi problémák részleges megoldására, azonban nem a vízügyi társulások, hanem az igazgatóságot döntenek a források felhasználásának módjáról. Rácz Sándor hozzáfűzte, a jövőben a településeknek is jobban oda kell figyelni az építési engedélyek kiadására.
Soós Péter
– A munkák, előkészítések hónapok óta folyamatosak, a beruházások pedig rövidesen megkezdődhetnek – mondta az elnök, majd ismertette a konkrétumokat: az intézkedési tervben húsz pont szerepel, köztük hét víztározó rendbetétele, három körgát építése és mederkotrás. Az elsődleges határidő a legtöbb résznél március 31., és az elnök szerint valamennyinek megvan a felelőse is – a cél annak elérése, hogy egy esetleges árvíz esetén a védelmi funkció ellássák.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, 5,2-5,3 milliárd forintot tudnak gyorsított eljárással fordítani a körtöltések, záportározók elkészítésére, valamint a mederkotrásra.
Illés Zoltán egyeztetett az érintett 98 település polgármesterével, akik egyetértettek abban, hogy fontos a helyi érdekek figyelembe vétele, de előrelépni csak együttműködéssel lehet. A találkozón a munkák gyorsításának igénye is megfogalmazódott, ezért a hatékony, közvetlen munkavégzés érdekében Veress Sándor megyei árvízvédelmi miniszteri megbízott – aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón – Borsod-Abaúj-Zemplén területén fogja végezni munkáját.
A Rakaca-víztároló kérdése ugyancsak felmerült: Illés Zoltán mintegy 450 millió forintos költségvetésű kotrást tart szükségesnek, hogy a környező települések tehermentesítve legyenek.
– Nem állapot, hogy ráengedjük a tulajdonosok földjeire a vizet és folyamatosan, bár jogosan, kártérítést fizetünk nekik – emelte ki az államtitkár. – Ugyanakkor, ha a gazda száz hektáros birtokából harmincat rendszeresen elönt a víz, belátható, hogy a művelési ág váltása a megoldás, vagy a terület bevetetlenül hagyása.
Rácz Sándor, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója a közmunkások – akiknek a tanítása a napokban kezdődik – kiemelt szerepéről szólt: a napokban írnak alá egy pályázati szerződést, melynek keretében december 31-éig havonta átlagosan – a fluktuációtól függően – 700 közmunkást foglalkoztathatnak az igazgatóságok, amely 1200 alkalmazottat is jelenthet egy adott hónapban.
Illés Zoltán hozzátette: szeretné, ha a közmunkások közalkalmazottakká válnának, emellett új törvény létrehozását szorgalmazza a kötelező biztosítások tekintetében, ami katasztrófahelyzetben fedezettel szolgálna a károsultaknak.
Az államtitkár az egyik legfontosabb pontnak azt tartja, hogy az ár- és belvízi megelőzés kérdése ne az önkormányzatokhoz, hanem a vízügyi igazgatóságokhoz tartozzon. Újságírói kérdésre azt felelte, jelenleg 4,6 milliárd forint áll rendelkezésre a belvízi problémák részleges megoldására, azonban nem a vízügyi társulások, hanem az igazgatóságot döntenek a források felhasználásának módjáról. Rácz Sándor hozzáfűzte, a jövőben a településeknek is jobban oda kell figyelni az építési engedélyek kiadására.
Soós Péter