Tavaly év végén vált világossá a német hatóságok számára, hogy egy Schleswig-Holstein tartományban működő takarmányelőállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek. Az élelmiszerbiztonsági jelzőrendszer lassúságát mutatja, hogy – mint az a napokban kiderült – a gyártó már tavaly tavasszal tudott a dioxinos tápról. Január első napjaiban több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be ideiglenesen a németek, de a napokban további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat, mert nemrég fedeztek fel egy másik takarmánygyártó céget is, amelyik szintén szennyezett árut szálított partnereinek.
A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált használt sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól.Ezt Johannes Remmel, észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter jelentette pénteken.
Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.
A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.
A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált használt sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól.Ezt Johannes Remmel, észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter jelentette pénteken.
Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.
A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.