A szakemberek szerint maradniuk csak azoknak érdemes, akiknek a magánnyugdíj-pénztári számláján eddig több mint három és fél millió forint gyűlt össze, és jövedelmük megközelíti, vagy meg is haladja a havi félmillió forintot.
Még másfél hétig lehet nyilatkozni arról, ha valaki magánnyugdíj-pénztári tag akar maradni. Aki átmenne az állami nyugdíj rendszerbe, annak viszont nincs tennivalója. Sokaknak nem egyértelmű hogy akkor járnak jobban, ha maradnak a magánnyugdíj pénztárnál, vagy akkor ha az állam gondoskodását választják.
Szabó András, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megbízott igazgatója érdeklődésünkre elmondta, leggyakrabban azzal a kérdéssel fordulnak hozzájuk az állami rendszerbe átlépők, hogy miként jutnak az egyéni számlájukon meglévő összeghez, illetve, hogy milyen reálhozamot tud garantálni a magánnyugdíj pénztár, és ennek a kifizetése milyen módon történik meg.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy azoknak, akiknek a magánnyugdíj pénztári számlájukon 3,5 millió forintnál kevesebb van érdemes az állami nyugdíjrendszert választaniuk. Akik így döntenek, azok kivehetik az eddigi hozamukat, de csak abban az esetben, ha reálhozam, vagyis infláció fölötti nyereség képződött. Ha ezt az összeget a számlatulajdonos önkéntes nyugdíjpénztárba teszi át, akkor az állam egy minimális összeget még ad is hozzá. Arról, hogy pontosan mennyi pénz gyűlt össze a számlán, a nyugdíjpénztárak január végéig értesítést küld valamennyi tagjuknak. A hozamot pedig automatikusan kiküldik az ügyfeleknek március 31-ig.
A szakemberek szerint szükség van az öngondoskodásra. A demográfiai adatok szerint ugyanis, a népességcsökkenés miatt a nyugdíjakat egyre kevesebb aktív dolgozó járulékaiból kell kigazdálkodni. Míg a múlt század elején egy nyugdíjas járandóságát 7 alkalmazott befizetései fedezték, addig 2030-ra már egyetlen aktív dolgozó járulékaiból kellene kifizetni egy nyugdíjat. Svájcban például a munkáltatók is segítenek az öngondoskodásban, minden dolgozónak fizetik az önkéntes tagságot. A nyugati országokban az is jellemző, hogy 3-4-5 megtakarítási számlája is van egy-egy munkavállalónak, amelyet nyugdíjas korában használ fel. Magyarországon azonban csupán a lakosság 10 százaléka tud havi rendszerességgel félretenni idős korára.
Póczos N.
Még másfél hétig lehet nyilatkozni arról, ha valaki magánnyugdíj-pénztári tag akar maradni. Aki átmenne az állami nyugdíj rendszerbe, annak viszont nincs tennivalója. Sokaknak nem egyértelmű hogy akkor járnak jobban, ha maradnak a magánnyugdíj pénztárnál, vagy akkor ha az állam gondoskodását választják.
Szabó András, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megbízott igazgatója érdeklődésünkre elmondta, leggyakrabban azzal a kérdéssel fordulnak hozzájuk az állami rendszerbe átlépők, hogy miként jutnak az egyéni számlájukon meglévő összeghez, illetve, hogy milyen reálhozamot tud garantálni a magánnyugdíj pénztár, és ennek a kifizetése milyen módon történik meg.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy azoknak, akiknek a magánnyugdíj pénztári számlájukon 3,5 millió forintnál kevesebb van érdemes az állami nyugdíjrendszert választaniuk. Akik így döntenek, azok kivehetik az eddigi hozamukat, de csak abban az esetben, ha reálhozam, vagyis infláció fölötti nyereség képződött. Ha ezt az összeget a számlatulajdonos önkéntes nyugdíjpénztárba teszi át, akkor az állam egy minimális összeget még ad is hozzá. Arról, hogy pontosan mennyi pénz gyűlt össze a számlán, a nyugdíjpénztárak január végéig értesítést küld valamennyi tagjuknak. A hozamot pedig automatikusan kiküldik az ügyfeleknek március 31-ig.
A szakemberek szerint szükség van az öngondoskodásra. A demográfiai adatok szerint ugyanis, a népességcsökkenés miatt a nyugdíjakat egyre kevesebb aktív dolgozó járulékaiból kell kigazdálkodni. Míg a múlt század elején egy nyugdíjas járandóságát 7 alkalmazott befizetései fedezték, addig 2030-ra már egyetlen aktív dolgozó járulékaiból kellene kifizetni egy nyugdíjat. Svájcban például a munkáltatók is segítenek az öngondoskodásban, minden dolgozónak fizetik az önkéntes tagságot. A nyugati országokban az is jellemző, hogy 3-4-5 megtakarítási számlája is van egy-egy munkavállalónak, amelyet nyugdíjas korában használ fel. Magyarországon azonban csupán a lakosság 10 százaléka tud havi rendszerességgel félretenni idős korára.
Póczos N.