Ugrás a tartalomra

Hogyan vehetjük ki a szabadságunkat?

Szepesi Sándor
Létrehozva
GazdaságBelföld
Év elején ismét aktuális a szabadság problémája. Köztudott, hogy – főszabályként – a szabadságot az esedékesség évében ki kell adni. Esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében történő megkezdése esetén – a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató ettől a főszabálytól csak nagyon szűk keretek között térhet el. Így


• kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,

• a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

De nem csak a tavalyi szabadsággal kell kalkulálni, hanem ideje számba venni a 2011. évre járó szabadságok számát is.

A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely

• huszonötödik életévétől huszonegy;

• huszonnyolcadik életévétől huszonkettő

• harmincegyedik életévétől huszonhárom;

• harmincharmadik életévétől huszonnégy;

• harmincötödik életévétől huszonöt;

• harminchetedik életévétől huszonhat;

• harminckilencedik életévétől huszonhét;

• negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

• negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

• negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A pótszabadságok közül első helyen az "anyanapokat" kell megemlítenünk, melyeket természetesen nemcsak az édesanya vehet igénybe. Az Mt. 132. §-a szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,

• két gyermeke után négy,

• kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A szokásos gyakorlat szerint a munkáltató nyilatkoztatni szokta a másik szülőt a szabadság igénybevételét illetően, illetve egyre gyakoribb, hogy igazolást is kérnek annak foglalkoztatójától.

Ezen túlmenően a pótszabadságok közül felhívjuk a figyelmet

• a fiatalkorú munkavállalók 5 nap pótszabadságára, illetve

• a vak munkavállalónak ugyancsak évenkénti öt munkanap pótszabadságára.