A látogatás a múzeum képtárában ért véget, ahol Schmittné Makray Katalin elmondta: Miskolc a köztársasági elnök országos körútjának első állomása. Schmitt Pál fel kívánja keresni az ország meghatározó városait, hogy a helyszínen szembesüljön az ott élők körülményeivel, problémáival, a megoldásra váró feladatokkal. Õ, férje kíséretében az érdeklődési körének megfelelő területeken – oktatás, kultúra, szociális körülmények – kíván tapasztalatokat gyűjteni.
A köztársasági elnök felesége megemlítette édesanyja miskolci származását, családi kötődésüket a városhoz, s azt a jellemző kettősséget, amit egyfelől a fejlődő belváros, a város kulturális értékei fémjeleznek, másrészt pedig a hátrányos helyzetű Lyukó. Schmittné Makray Katalin reményét fejezte ki, hogy a komoly ipari múltú városnak a megváltozott körülmények között is sikerül újrafogalmaznia önmagát, s azok a személyes kapcsolatok, amelyek a látogatásuk során kialakultak, hosszú távon is gyümölcsözőek lesznek.
Látogatás a megyei múzeumban
Késő délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Görgey úti, központi épületéhez látogatott Schmittné Makray Katalin, ahol Pusztai Tamás múzeumigazgató fogadta. Megtekintették az épülő Pannon-tenger Múzeum munkálatait, majd a mocsáriciprus-maradványok tároló csarnokát is. Pusztai Tamás tájékoztatta a köztársasági elnök feleségét a leletek jelentőségéről, visszhangjáról, konzerválásuk módjáról, valamint a Pannon-tenger Múzeum majdani felépítéséről, kiállítási tárgyairól.
Séta Lyukóban
A Deszkatemplomban tett látogatás után együtt megebédelt az elnöki pár. A munkaebéden a város, a megye, a történelmi egyházak és a pártok helyi vezetőivel találkozott Schmitt Pál és felesége.
Schmittné Makray Katalin ezután Lyukóvölgybe látogatott. Az ottani családsegítő központban Takács Gábor, a polgármesteri hivatal társadalmi felzárkózásért felelős referense fogadta Schmittné Makray Katalint. A családsegítő szakemberek jelenlétében folytatott megbeszélésen a helyi lakosság szociális és életkörülményeiről, a segítségnyújtás lehetséges módozatairól esett szó.
Ezt követően rövid sétát tettek Lyukóban, ahol a köztársasági elnök felesége helyi lakosokkal is találkozott. Beszélgettek problémáikról, világossá tették, hogy a házak állapota egyértelműen tükrözi a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit.
Látogatás a Deszkatemplomban
Délelőtti programjában Schmittné Makray Katalin megtekintette a miskolci Deszkatemplomot is, ahol Szabó Sándor önkormányzati képviselő és Fehér Norbert, a templom lelkésze fogadta. A Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség iskolájának énekkara műsorral kedveskedett, Csányi Béla gondnok pedig a Deszkatemplom történetéről beszélt a vendégnek.
Mozgás, értékrend - iskolalátogatás
A Szent Imre Római Katolikus Általános Iskolában Kmeczkó Gyuláné igazgatóval az intézmény megtekintése előtt rövid megbeszélést folytatott Schmittné Makray Katalin. A találkozón részt vett Kiss Gábor, a miskolci polgármesteri hivatal Humán Főosztályának vezetője, Mókáné Hallók Zsuzsanna, a Humán Főosztály oktatási csoportjának munkatársa, illetve László Zsuzsanna, Kriza Ákos polgármester felesége is. A beszélgetésen egyebek között szó esett az iskola múltjáról, jelenéről, az oktatás-finanszírozás kérdéseiről, és arról is, hogy – bár az iskolás korú gyermekek létszáma csökken – ebben az iskolában túljelentkezés van, ezért kellett már több módon is bővíteni az épületet. Schmittné érdeklődött a sportolási, testnevelési lehetőségekről. Hangsúlyozta ezek fontosságát, hiszen úgy tapasztalja, a gyerekek manapság szinte csak az iskolában juthatnak mozgási lehetőséghez, szabadidejükben leköti őket a számítógép és a többi „vizuális” időtöltés. Hangsúlyozta az egyházi iskolák jelentőségét, mert úgy véli, ezekben a gyerekek értékekhez jutnak, valódi értékrendet tanulhatnak. A köztársasági elnök felesége ezt követően megtekintette az intézményt, találkozott a gyerekekkel, és meglátogatott egy testnevelésórát is.
Népművészetről szóban, gyakorlatban
Schmittné Makray Katalin először a megyeháza dísztermének előterében rendezett népművészeti kiállítást tekintette, közben több kiállító népművésszel elbeszélgetett – így Mester András fafaragóval is, aki nem csupán a mesterségéről mesélt. Mint kiderült, évtizedekkel ezelőtt – amatőrként – együtt tornázott Makray Katalinnal, ami számára nagy élmény volt, dedikált fényképet is őriz ebből az időből, amit magával is hozott erre az alkalomra.
Schmittné Makray Katalin beszélgetett Csatári Ernő vesszőfonó és Farkas Béla teknővájó népi iparművészekkel is. Utóbbinál hosszasan elidőzött, maga is kipróbálta a teknővájást, majd eszmét cseréltek arról, ő milyen faeszközöket használ otthon a háztartásban. Farkas Béla tanácsokkal szolgált, hogyan kell bánni a faeszközökkel, hogy tartósak legyenek, s hogy melyik fát hogyan kell ápolni.
Váradi Istvánné szövő a gömöri minták készítését mutatta be – egyebek mellett a II. világháborúban harcoló katonáknak készítettek ilyen módon lábmelegítőket, ennek a történetéről is beszélt. Kovács Éva, miskolci gyöngyfűző a sárközi eredetű gyöngyök, Gál Andrásné, edelényi népi iparművész az erdélyi, kalotaszegi szőttesek készítését mutatta be – szóban és a gyakorlatban is.
A kiállítást rendező Fügedi Márta Népművészeti Egyesület képviseletében Molnárné Forray Marianna kalauzolta a tárlaton Schmittné Makray Katalint. A kiállított fonatos korsók, kosarak, szőttesek, gyermekbábuk, faragott asztali eszközök, kovácsolt díszek és csizmadiaremekek a Kárpát-medence számos tájának népművészetét felidézték.
