
Aztán fel kellett ébredni az álomvilágból. A táblázat élén az Orosháza végzett, amely mindössze egyetlen ponttal előzte meg a miskolci gárdát, és így bejutott az ígéret földjére. A borsodi megyeszékhelyen picit csalódottan vették tudomásul a történteket, de senki nem eresztette búnak a fejét, hiszen a társaság végig harcban állt a felkerülésért. Ráadásul a korábban elkészített, három évre szóló terv célkitűzéseit is teljesítette.
A nyáron az eredmények hatására a város vezetésétől pozitív visszajelzés érkezett. Ha fel akarunk jutni, akkor erősíteni kell! – mondták a klub vezetői. Kun Attila edző ennek a felfogásnak a jegyében öt új játékost hívott az együtteshez, miközben hatan távoztak. Jól sikerült a felkészülés, bizakodva vágtak neki az újabb pontvadászatnak. A táblázatra pillantva most azt olvashatjuk le, hogy a listavezető Gyöngyös 26 ponttal első, a miskolciak 20 ponttal másodikok, és ugyancsak 20 pontot gyűjtött a jelenleg harmadik Dabas.
Óvatosan tehát lehetne bizakodni, csakhogy az eltelt hónapokban rendkívül kedvezőtlen fordulat következett be. A csapat ugyan becsülettel végigjátszotta az őszi szezont, ám a fordulók közben többször is lehetett hallani a támogatás hiányáról. Ezt unta meg Kun Attila, aki január első napjaiban lemondott. Az edző távozása azonban eddig semmiféle gondot nem oldott meg, hiszen továbbra is minden bizonytalan a csapat körül. Az eredetileg január 3-ára tervezett felkészülés még mindig nem kezdődött meg, így lassan négy hét kerülhet az elvesztegetett idő kategóriájába. Február 12-én, szombaton viszont pályára kellene lépnie a csapatnak! Hajdúböszörményben várják őket, a 10 ponttal kilencedik helyen szerénykedő hazaiak. Mi várható, van egyáltalán kiút? – tettük fel a kérdést Fehér Péter klubelnöknek.
– Roppant nehéz szituációba kerültünk – kezdte az elöljáró. – Õsztől elapadtak a forrásaink, és ez kritikus helyzetet eredményezett. Bennünket a város cégei támogattak, és mellettük volt néhány szponzorunk is. A DKC rangot jelent a hazai kézilabdázás világában, hiszen benne vagyunk a legjobb 20 férfi csapat között! Igyekeztem kapcsolatot teremteni Miskolc vezetőivel, a cégek irányítóival. Felvetéseimre még nem érkezett válasz, viszont telnek és múlnak a napok. Előbb, vagy utóbb, de meg kell hozni egy döntést. Amennyiben nincs szükség a sportágra, akkor szomorú szívvel, de tudomásul vesszük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a megyeszékhely meglehetősen ingatag pénzügyi helyzetet örökölt, és ezeken nem lehet azonnal úrrá lenni. Nekünk viszont most éppen nincs edzőnk, még egyetlen foglalkozáson sem vettek részt a játékosok, két hét múlva pedig itt a bajnoki idény folytatása. Edzéseink és mérkőzéseink helyszíne eddig a Generali Aréna volt, de erre az évre még nem köthettünk szerződést, hiszen nincs meg rá az anyagi fedezetünk.
– Milyen megoldási módok kínálkoznak?
– Két lehetőség van. Az egyik, hogy teljesen megszűnik a csapat. Ez azért lenne fájó, mert tíz év munkája veszne kárba, és a fiatalok, az utánpótlás előtt sem lenne követendő példa. A másik esély sem sokkal szívderítőbb, de azért az egyfajta menekülési útvonalat jelenthet. Szó van arról, hogy telephelyet változtatunk.
Természetesen kíváncsiak voltunk Miskolc város vezetésének a véleményére is. Megkerestük dr. Zsiga Marcell sportért felelős alpolgármestert, aki a következőkben összegezte az üggyel kapcsolatos mondandóját:– A sportéletben is csak felelősen gazdálkodó és viselkedő vezetőknek van helyük! – szögezte le az alpolgármester. – Egy klub irányítói csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér. Gondolom, augusztusban már látták a DKC vezetői, mibe kerül az év, ennek ellenére mindössze egyetlen hónapban, szeptemberben jutottak hozzá járandóságukhoz a sportolók. Azt mindenkinek meg kell értenie, hogy nem várható el Miskolc várostól egy-egy szakosztály teljes finanszírozása! Természetesen segítjük az arra érdemeseket, de a saját részt, a szponzorokat nekik is oda kell tenni a támogatásunk mellé! Talpalni, menni kell, hogy új cégeket vonjanak be a vérkeringésbe. Ilyen alapon panaszkodhatnának a diáksport, a kajakozás, a judo, a röplabdázás képviselői is, hogy nagyobb részt kérnek, mégsem teszik. Helyette viszont dolgoznak, és hozzák az ígéretes eredményeket. Nekünk az utolsó forintig el kell számolnunk a város pénzével, ehhez teljes mértékben tiszta viszonyokat akarunk teremteni! Eltökélt szándékunk, hogy három éven belül kialakuljon a borsodi megyeszékhelyen egy bajnokságra is esélyes csapat. Azt akarjuk, hogy sok helyi, miskolci játékos szerepeljen a különböző együttesekben!
DOROS LÁSZLÓ