Az átszállópontokról alkotott tapasztalatok, vélemények alapján fontosnak tartottuk tisztázni legelőször, hogy mi célt is szolgál maga a rendszer, miért jött létre. Braun Csaba, az MVK Zrt. marketingosztály-vezetője szerint az átszállópontok létesítésének ötlete alapvetően az átszállással kapcsolatos utasészrevételek és a járművezetők tapasztalatai alapján keletkezett. – Bizonyos megállókat már hosszú évek óta használnak a miskolciak átszállási pontként két járat között, és szükségesnek láttuk azt, hogy rendszerbe foglaljuk ezt a kialakult szokásrendszert, azonban az átszállópont rendszer ennél kicsit többet is takar – magyarázta az osztályvezető.
Hogy pontosan miben is több a kialakult szokásoknál? Braun Csaba szerint például abban, hogy az október elseje óta élő átszállópontrendszerben nemcsak plusz táblákat helyeztek ki bizonyos megállókban, hanem már a járművezetők is figyelik, hogy nem érkezik-e másik járat, amire átszállást kell biztosítani. Ha igen, erről tájékoztatást adnak az utasoknak, hogy ők nyugodtan átszállhassanak a korábbi esetleges rohanás helyett.
– Ez a rendszer egyébként hasonló ahhoz – teszi hozzá a közlekedési cég marketing munkatársa –, amikor késő éjszakai járatok is bevárják egymást. Nem véletlen, hiszen az utazási szokások mellett ez volt a másik alapja a rendszernek.
Országosan egyedülálló
Braun Csaba azt is elmondta, hogy a kijelölt pontokon – az átszállópontokon – nem minden esetben kell megvárniuk egymást az ott megálló buszoknak, csupán akkor, ha egyszerre vagy közel egyszerre érkeznek a megállóba. Mit jelent, hogy közel egyszerre? Az elől haladó jármű vezetője figyeli, hogy mögötte (a kereszteződésben vagy a lámpánál) érkezik-e olyan járat, amelyre átszállást kell biztosítania. Ha igen, akkor megvárja a mögötte haladó járművet. Így az utasok előre felkészülhetnek az átszállásra, mivel annak lehetőségére a járművezetők minden esetben felhívják a figyelmet. És így nem fordulhat elő, hogy az utas látja a buszt, amire át szeretne szállni, de az nem várja meg.
– Ez az újításunk egyébként tudomásunk szerint országosan is egyedülálló jelenleg – hangsúlyozta Braun.
A járatok egyébként október óta kizárólag az átszállópontokban várják meg egymást, más közös megállókban nem. Ennek oka egyrészt, hogy – mint korábban az osztályvezető elmondta – azok a megállóhelyek lettek átszállópontok, amelyekben valóban át szoktak szállni az utasok, másrészt pedig az, hogy ha minden megállóban megvárnák egymást, borzasztóan megnőne a menetidő. Braun Csaba hozzátette: a rendszer működéséhez fontos volt az is, hogy olyan megállókat jelöljenek ki átszállásra, ahova be tud állni két autóbusz, és ahol a járművezető számára is látható, ha érkezik másik járat.
Átszállópontok az MVK és az utasok szerint
És hogy mit szólnak mindehhez az utasok? Braun Csaba szerint alapvetően pozitív az átszállópontrendszer fogadtatása.
– Utasaink véleményét kérdőív segítségével is kikértük a rendszerrel kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy jónak tartják a kezdeményezést – mondta az osztályvezető. Az utasészrevételek alapján egyébként múlt év végén már néhány helyen módosítottak is, változtattak meg átszállópontokat. Ilyen volt például a 1-es, 1A-s buszok és a 34-es járatnál a Vologda városrész megálló, melynél kiderült: olyan távol vannak egymástól a buszvárók, hogy nem tudnak átszállópontként funkcionálni.
A közelmúltban személyesen is felkerestünk egy átszállópontot – nevezetesen a Szemere utcait – és érdeklődtünk az utasoknál, hogy mi is a véleményük a rendszerről. A nagyjából húsz ember megkérdezése után körvonalazódott kép vegyesnek bizonyult. Volt olyan utazó, aki egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy mit is jelent az „átszállópont” kiegészítő tábla a megállókban, és olyan is volt, aki ugyan tudta, hogy bevárják egymást a buszok néhol, ám nem tudta, hogy ebben tudatosság van. És azért olyan ember is akadt, aki éppen az MVK Zrt. reklámjai és közleményei útján értesült a rendszerről, és használja is.
A megkérdezettek véleménye azonban egy valamiben megegyezett: a tömegközlekedésben résztvevő miskolciak többsége örül a rendszernek (még akkor is, ha eddig véletlennek is gondolta azt, ami rendszer), és örömmel venné, ha továbbfejlesztenék azt úgy, hogy még kényelmesebb legyen a város egyik pontjából a másikba való eljutás.
Tajthy Á.
Fotó: Mocsári L.
Hogy pontosan miben is több a kialakult szokásoknál? Braun Csaba szerint például abban, hogy az október elseje óta élő átszállópontrendszerben nemcsak plusz táblákat helyeztek ki bizonyos megállókban, hanem már a járművezetők is figyelik, hogy nem érkezik-e másik járat, amire átszállást kell biztosítani. Ha igen, erről tájékoztatást adnak az utasoknak, hogy ők nyugodtan átszállhassanak a korábbi esetleges rohanás helyett.
– Ez a rendszer egyébként hasonló ahhoz – teszi hozzá a közlekedési cég marketing munkatársa –, amikor késő éjszakai járatok is bevárják egymást. Nem véletlen, hiszen az utazási szokások mellett ez volt a másik alapja a rendszernek.
Országosan egyedülálló
Braun Csaba azt is elmondta, hogy a kijelölt pontokon – az átszállópontokon – nem minden esetben kell megvárniuk egymást az ott megálló buszoknak, csupán akkor, ha egyszerre vagy közel egyszerre érkeznek a megállóba. Mit jelent, hogy közel egyszerre? Az elől haladó jármű vezetője figyeli, hogy mögötte (a kereszteződésben vagy a lámpánál) érkezik-e olyan járat, amelyre átszállást kell biztosítania. Ha igen, akkor megvárja a mögötte haladó járművet. Így az utasok előre felkészülhetnek az átszállásra, mivel annak lehetőségére a járművezetők minden esetben felhívják a figyelmet. És így nem fordulhat elő, hogy az utas látja a buszt, amire át szeretne szállni, de az nem várja meg.
– Ez az újításunk egyébként tudomásunk szerint országosan is egyedülálló jelenleg – hangsúlyozta Braun.
A járatok egyébként október óta kizárólag az átszállópontokban várják meg egymást, más közös megállókban nem. Ennek oka egyrészt, hogy – mint korábban az osztályvezető elmondta – azok a megállóhelyek lettek átszállópontok, amelyekben valóban át szoktak szállni az utasok, másrészt pedig az, hogy ha minden megállóban megvárnák egymást, borzasztóan megnőne a menetidő. Braun Csaba hozzátette: a rendszer működéséhez fontos volt az is, hogy olyan megállókat jelöljenek ki átszállásra, ahova be tud állni két autóbusz, és ahol a járművezető számára is látható, ha érkezik másik járat.
Átszállópontok az MVK és az utasok szerint
És hogy mit szólnak mindehhez az utasok? Braun Csaba szerint alapvetően pozitív az átszállópontrendszer fogadtatása.
– Utasaink véleményét kérdőív segítségével is kikértük a rendszerrel kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy jónak tartják a kezdeményezést – mondta az osztályvezető. Az utasészrevételek alapján egyébként múlt év végén már néhány helyen módosítottak is, változtattak meg átszállópontokat. Ilyen volt például a 1-es, 1A-s buszok és a 34-es járatnál a Vologda városrész megálló, melynél kiderült: olyan távol vannak egymástól a buszvárók, hogy nem tudnak átszállópontként funkcionálni.
A közelmúltban személyesen is felkerestünk egy átszállópontot – nevezetesen a Szemere utcait – és érdeklődtünk az utasoknál, hogy mi is a véleményük a rendszerről. A nagyjából húsz ember megkérdezése után körvonalazódott kép vegyesnek bizonyult. Volt olyan utazó, aki egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy mit is jelent az „átszállópont” kiegészítő tábla a megállókban, és olyan is volt, aki ugyan tudta, hogy bevárják egymást a buszok néhol, ám nem tudta, hogy ebben tudatosság van. És azért olyan ember is akadt, aki éppen az MVK Zrt. reklámjai és közleményei útján értesült a rendszerről, és használja is.
A megkérdezettek véleménye azonban egy valamiben megegyezett: a tömegközlekedésben résztvevő miskolciak többsége örül a rendszernek (még akkor is, ha eddig véletlennek is gondolta azt, ami rendszer), és örömmel venné, ha továbbfejlesztenék azt úgy, hogy még kényelmesebb legyen a város egyik pontjából a másikba való eljutás.
Tajthy Á.
Fotó: Mocsári L.