Előzetes internetes regisztrációt követően lehetett részt venni a Mindentudás Egyeteme miskolci állomásán, melyet a Miskolci Egyetem XXXVII. előadótermében tartottak. Az MTV televíziós felvételt készített az előadásról. Hartai Éva geológus a Föld ásványi nyersanyagtartalékairól tartott prezentációt „Meddig ér a takarónk?” címmel.
A Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani Intézet docense, Hartai Éva előadását a fogalmi meghatározásokkal kezdte, majd rövid földtan-történeti áttekintést tartott. A rézkor-vaskor-bronzkor után jött a középkor, ekkortól kezdtek az emberek érdeklődni az arany és más nemesfémek iránt. Megtudhattuk az előadásból azt is, hogy egyes amerikai kutatók egy tanulmányban kilogrammra pontosan kiszámolták, hogy egy ma született csecsemő 77 éves koráig mennyi ércet, fosszilis, és egyéb ásványi nyersanyagot fog felhasználni élete során. Magyarországon a 14. századtól folyamatosan nyíltak bányák, az 1735-ben alapított Selmecbányai Akadémia (a Miskolci Egyetem őse) létrejötte is szorosan kapcsolódik a bányászathoz.
Preview Image
A 21. század egyik kardinális gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Bolygónk nyersanyag-elosztása egyenlőtlen, hiszen Kína a világ 97 százalékának szállít különféle nyersanyagot, elsősorban ércet, míg Európa – ahol szintén lenne mit kibányászni – csak 1 százalékot ad, és a nyersanyagok 30 százalékát használja fel. Magyarországon a bauxit- és vasércvagyon nem hagyható figyelmen kívül, de a rendszerváltás után számos bányát zártak be hazánkban. A bányászat olyan „vállalkozás”, amely lassan térül meg, ezért manapság is politikai kérdés, támogatnak-e egy bányanyitást – hangzott el az előadáson.
Az előadást követően a résztvevők hozzászólásaira reagálva a geológus docens asszony elmondta: a mélytengerekben a magnéziumoxid-készlet jelentős, ezt is fel lehetne használni energiatermelésre, de szintén kiaknázatlan a vörösiszap (amelynek kiömlése, mint ismeretes, 2010 őszén Devecserben komoly emberi, természeti és anyagi károkat okozott) energiahordozóként való alkalmazása. Vagyis számtalan, máig fel nem fedezett anyag, technológia létezik, ami a következő évszázadokban alternatíva lehet az energiatermelés biztosításához.
Szemán Ádám, aki a Miskolci Egyetemen végzett műszaki manager szakon, az előadás után így nyilatkozott: annak ellenére, hogy nem vagyok sem környezetmérnök, hidrológus vagy geológus, mindig is érdekeltek a különféle mérnöki előadások. Ezért is jöttem el Hartai Éva előadására, a környezetvédelem és a nyersanyagkészletek biztosítása valóban komoly kihívások elé állítják a jövő mérnökeit. Hozzátette: a televízión keresztül régebben mindig nézte a Mindentudás Egyetemét, a mostani műsort, előadást is érdekesnek találta, s már több mint egy hete regisztrált a honlapon.
Kocsis Lilla, egyetemista, a gazdaságtudományi kar harmadéves BsC-s hallgatója elmondta: nagyon érdekesek számára a Mindentudás Egyeteme előadásai, a tv-ben régen, amikor ment, szinte minden adást megnézett, így a mostani felvételt is nagyon várta. - A tévében szinte alig láttam az előadássorozatból, viszont ez a miskolci előadás nagyon felkeltette az érdeklődésem. A márciusig tartó előadássorozaton sajnos, biztosan nem tudok majd részt venni, mert nem leszek Magyarországon, de azt követően nagy örömmel látogatom majd az előadásokat, ha lehetőségem lesz rá - tette hozzá az ifjú közgazdász hallgató.
Szintén gazdasági szakra jár a campusra Polyák Andrea, aki számvitel szakon MSc-képzésben tanul. Véleménye szerint rendkívül érdekes kérdéseket boncolgatott az előadó, tényleg el kell gondolkodni azon, hogy a fogyóban lévő energiahordozók problematikáját hogyan lehetne megoldani alternatív energiával (nap, biogáz, vízenergia) vagy újabb bányák megnyitásával. – Egyébként a mérnöki tudományok irányába kedvesem terelt engem, hiszen a Műszaki Földtudományi Kar hallgatója, de egyébként a fenntarthatóság, környezetvédelem mindig is foglalkoztatott – tette hozzá. Bővebb információ: mindentudas.hu
Szemán Ádám, aki a Miskolci Egyetemen végzett műszaki manager szakon, az előadás után így nyilatkozott: annak ellenére, hogy nem vagyok sem környezetmérnök, hidrológus vagy geológus, mindig is érdekeltek a különféle mérnöki előadások. Ezért is jöttem el Hartai Éva előadására, a környezetvédelem és a nyersanyagkészletek biztosítása valóban komoly kihívások elé állítják a jövő mérnökeit. Hozzátette: a televízión keresztül régebben mindig nézte a Mindentudás Egyetemét, a mostani műsort, előadást is érdekesnek találta, s már több mint egy hete regisztrált a honlapon.
Kocsis Lilla, egyetemista, a gazdaságtudományi kar harmadéves BsC-s hallgatója elmondta: nagyon érdekesek számára a Mindentudás Egyeteme előadásai, a tv-ben régen, amikor ment, szinte minden adást megnézett, így a mostani felvételt is nagyon várta. - A tévében szinte alig láttam az előadássorozatból, viszont ez a miskolci előadás nagyon felkeltette az érdeklődésem. A márciusig tartó előadássorozaton sajnos, biztosan nem tudok majd részt venni, mert nem leszek Magyarországon, de azt követően nagy örömmel látogatom majd az előadásokat, ha lehetőségem lesz rá - tette hozzá az ifjú közgazdász hallgató. 
Szintén gazdasági szakra jár a campusra Polyák Andrea, aki számvitel szakon MSc-képzésben tanul. Véleménye szerint rendkívül érdekes kérdéseket boncolgatott az előadó, tényleg el kell gondolkodni azon, hogy a fogyóban lévő energiahordozók problematikáját hogyan lehetne megoldani alternatív energiával (nap, biogáz, vízenergia) vagy újabb bányák megnyitásával. – Egyébként a mérnöki tudományok irányába kedvesem terelt engem, hiszen a Műszaki Földtudományi Kar hallgatója, de egyébként a fenntarthatóság, környezetvédelem mindig is foglalkoztatott – tette hozzá.