A közérdekű munka a Büntető Törvénykönyv egyik büntetési neme a szabadságvesztés és a pénzbüntetés mellett. A bíróságok enyhébb súlyú bűncselekmények – amelyekért legfeljebb 3 év börtön adható –, például ittas járművezetés, kábítószerrel visszaélés, hamis vád, közokirat-hamisítás, testi sértés, garázdaság, rongálás vagy leginkább lopás esetén szabhatják ki. A lényege, hogy az elítélt a közérdekű munkával jóvátegye a tettét a társadalom felé. A külföldi joggyakorlatban gyakran alkalmazzák ezt a korszerű büntetést.
Az elítéltek legtöbbször a közterületeket takarítják vagy parkokat gondoznak. Az is jó lenne, ha a graffitizésért, rongálásért elítélteket falfirkák eltávolításában és szobrok tisztításában vetnék be. A feladatok kiosztásakor az elítélt képzettségét is figyelembe veszik, így szóba jöhet vízszerelés, festés-mázolás, de esetleg számítógépes adatbevitel is.
A közérdekű munka büntetés minimum 42 óra, de legfeljebb 300 óra lehet. Az elítéltek napi 4-8 órában dolgoznak a bíróság által kijelölt munkahelyen, hetenként legalább egyszer a pihenőnapjukon vagy a szabadidejükben. A munkáért pénzt nem kapnak, és kötelesek elvégezni a büntetésként kiszabott közérdekű munkát. A Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság évente mintegy 90 ezer ügyet lát el. Ebből tavaly majdnem minden harmadikban, 22 659 esetben szabtak ki a bíróságok közérdekű munkát büntetésként.
Az elítéltek által végzett munkának kimutatható gazdasági haszna van. Egyrészt mivel ezek az emberek nem kapnak letöltendő szabadságvesztést, nem kell rájuk pazarolni a legköltségesebb börtönférőhelyeket. A befogadó intézmények is sokat nyerhetnek azzal, ha közérdekű munkára ítéltekkel pótolják az időszakos munkaerőhiányt, vagy olyan feladatot végeztetnek el velük, amire egyébként nem jutna pénz. Közérdekű munkára ítélteket magáncég nem foglalkoztathat, mert azt tiltja a kényszermunkáról szóló nemzetközi egyezmény. Állami intézmények, önkormányzatok és azok gazdálkodó szervei, valamint az egyházak és a civil szféra alapítványai, egyesületei azonban jelentkezhetnek.
Az érdeklődő intézmények közvetlenül is jelentkezhetnek a Központi Igazságügyi Szolgálatnál, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő szervezeti egységeknél.
Az elítéltek legtöbbször a közterületeket takarítják vagy parkokat gondoznak. Az is jó lenne, ha a graffitizésért, rongálásért elítélteket falfirkák eltávolításában és szobrok tisztításában vetnék be. A feladatok kiosztásakor az elítélt képzettségét is figyelembe veszik, így szóba jöhet vízszerelés, festés-mázolás, de esetleg számítógépes adatbevitel is.
A közérdekű munka büntetés minimum 42 óra, de legfeljebb 300 óra lehet. Az elítéltek napi 4-8 órában dolgoznak a bíróság által kijelölt munkahelyen, hetenként legalább egyszer a pihenőnapjukon vagy a szabadidejükben. A munkáért pénzt nem kapnak, és kötelesek elvégezni a büntetésként kiszabott közérdekű munkát. A Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság évente mintegy 90 ezer ügyet lát el. Ebből tavaly majdnem minden harmadikban, 22 659 esetben szabtak ki a bíróságok közérdekű munkát büntetésként.
Az elítéltek által végzett munkának kimutatható gazdasági haszna van. Egyrészt mivel ezek az emberek nem kapnak letöltendő szabadságvesztést, nem kell rájuk pazarolni a legköltségesebb börtönférőhelyeket. A befogadó intézmények is sokat nyerhetnek azzal, ha közérdekű munkára ítéltekkel pótolják az időszakos munkaerőhiányt, vagy olyan feladatot végeztetnek el velük, amire egyébként nem jutna pénz. Közérdekű munkára ítélteket magáncég nem foglalkoztathat, mert azt tiltja a kényszermunkáról szóló nemzetközi egyezmény. Állami intézmények, önkormányzatok és azok gazdálkodó szervei, valamint az egyházak és a civil szféra alapítványai, egyesületei azonban jelentkezhetnek.
Az érdeklődő intézmények közvetlenül is jelentkezhetnek a Központi Igazságügyi Szolgálatnál, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő szervezeti egységeknél.