Hogy mi volt a titka? - A táncház a gyökerekhez való visszatérést jelentette - mondja Tóth Arnold, az Esztenás együttes vezetője. - A fiatalok itt újra felfedezhették az igazi, hiteles népzenét. Azt, amit az '50-es, '60-as években a szovjet típusú Mojszejev-iskola háttérbe szorított. A táncházak elindítói, szervezői arra törekedtek, hogy lehozzák a színpadról, és valamennyire a hétköznapok részévé tegyék az eredeti magyar népzenét, néptáncot. Azt, amelyet Kodályék nyomán, ebben az időszakban amatőrök gyűjtöttek Erdélyben, és más helyszíneken. Szeretetből, érdeklődésből, "az utolsó órában". Ez később a mozgalom szlogenje, lemezsorozatának névadója is lett. - Először a hivatásos néptáncegyüttesek szerveztek olyan bulikat, ahol eredeti parasztzenére táncoltak - taglalja Tóth Arnold.
- Aztán ez egyre inkább divattá vált, megérezték a felszabadító erejét. Városi fiatalok eredeti felvételek alapján kezdtek el népzenét tanulni, és famernadrágban, pólóban járták a néptáncot. Igen: mindez akkor egyfajta új divatirányzatként jelentkezett, emellett viszont, abban a politikai rendszerben volt egy erős ellenzéki felhangja is.
A hatalom részéről a táncház "eltűrt" kategóriának számított. Tiltani nem nagyon merték - hiszen
mégis a magyar népi kultúráról volt szó - támogatni viszont semmiképpen nem támogatták. Az első táncház 1972. május 6-án nyílt meg Budapesten, Sebő Ferenc, Novák Ferenc, Halmos Béla és Martin György részvételével. - Ekkor indult a mozgalom első nagy hulláma, a kezdeményezők között mindenképpen meg kell említeni Tímár Sándort - a "Tímár-pedagógia" névadóját - aki a színpadi koreográfiákban is visszatért az eredeti hagyományokhoz - hangsúlyozza az Esztenás vezetője. - Ez egy alulról jövő, spontán kezdeményezés volt, de nagyon sok értelmiségi viszonylag korán csatlakozott. A táncházakban Nagy László, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor és mások verseit is játszotta például a Kaláka együttes, népzenei hangszerelésben. Miskolcon az 1980-as évek elejétől rendszeresen voltak táncházak a Bartók Művelődési Házban. Később ez a lendület kicsit alábbhagyott, majd a 90-es években a Tokaj Vendéglátóházban a Vian Klubban kezdődtek el újra a rendezvények, közel egy évtizedig. - Én úgy gondolom, ez a mozgalom most kezdi el harmadik reneszánszát élni. Miskolcon és környékén mindenképpen ez tapasztalható - mondja Tóth Arnold. Az igényesebb, nyitottabb fiatalok egy részében határozott érdeklődés van az eredeti népi kultúra iránt. Az is fontos tényező, hogy az irányzat időközben "polgárjogot" nyert. Megteremtődtek az intézményi keretei: Budapesten létrejött a Hagyományok Háza, több felsőfokú tanintézményben működnek népzenei tanszakok, az iskolákban pedig beindult az alapfokú művészeti oktatás.
Az Esztenás együttes 1999–2002 között formálódott, a miskolci csángó táncház muzsikusainak, táncosainak körében. Ezen a néven 2003 óta zenélnek együtt. Legkedvesebb közegük kezdettől fogva a táncházi muzsikálás, de vállalnak koncerteket, utcazenét és fesztiváli fellépéseket is. A Nyilas Misi Házban külön gyermek-, és csángó táncházzal várják a közönséget. Több civil szervezettel közösen, minden év augusztusának végén szezonnyitó táncházat rendeznek, Esztenás Fesztivál néven.
- Zenénk részben a gyerekeknek szól. A magyar gyermekfolklór és gyermekdalkincs anyagából válogatva külön programot állítottunk össze a kicsiknek, elsősorban az óvodás korosztálynak - sorolja Tóth Arnold. - Õsztől tavaszig rendszeresen muzsikálunk óvodákban, iskolákban, egyéb gyermekrendezvényeken.
Az Esztenás rendszeresen vállal fellépéseket itthon és külfödön is. Megfordultak már Portugáliában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Ukrajnában és Csehországban is. A lengyel táncházmozgalommal különösen szoros kapcsolatokat ápolnak: saját kezdeményezésként, a KAS Egyesület égisze alatt, lengyel civil partnerekkel 2008-ban Krakkóban, 2010-ben Varsóban rendeztek nemzetközi táncházas hétvégéket.
Szepesi S.
Az Esztenás együttes tagjai:
Fáy Ádám – koboz, gitár, hegedű, mandolin, ének Gonda Anita – dob, gardon, ütős hangszerek, énekLabant Tamás – nagybőgő, basszusgitár, koboz, gitár Tóth Arnold – furulya, kaval, citera, duda, ének
Táncosaik:
Bajzát Miklós – csángó táncház Sinka Tímea – gyermektáncház