Ugrás a tartalomra

Választható érettségi tárggyá válhat a történelem vagy a matematika

Létrehozva
A diák döntése alapján kötelezőből válaszható érettségi tárggyá válhat a történelem vagy a matematika a szakközépiskolákban; a magyar és egy választott idegen nyelv azonban továbbra is a kötelező körben maradna, ha elfogadják az új közoktatási törvényt - derül ki az oktatási államtitkárságnak az MTI kérdésére adott szerdai válaszából.
Az MTI azután kereste meg az államtitkárságot, hogy a Történelemtanárok Egylete (TTE) a hét elején közleményben tette szóvá a közoktatási törvény koncepciójában szerepeltetett tervezett intézkedést.

Írásos válaszában az államtitkárság kiemelte: a szakközépiskolák esetében a gimnáziumokkal azonos értékű, legalábbis a továbbtanulás szempontjából versenyképes érettségi és a szakképesítés egyidejű megszerzésére a nemzetgazdasági tárca szakembereivel együtt egyetlen megoldást láttak lehetségesnek.

Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, (egyszerre eleget téve a szakképesítéshez szükséges kötelezettségnek és a továbbtanuláshoz szükséges két emelt szintű érettségi-követelménynek), akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat - magyarázták, hozzátéve, ez azt jelenti, hogy a diák döntése alapján kötelezőből válaszható tárggyá válna a történelem vagy a matematika. Magyarból és egy választott idegen nyelvből ugyanis továbbra is kötelező lenne érettségizni.

Az államtitkárság válaszában felidézi, hogy a magyar szakképzés stratégiai és operatív irányítása e kormányzati ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe került. A közoktatásért felelős miniszter (államtitkár, helyettes államtitkár) felelőssége a szakképző intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) közoktatási feladatainak tartalmi, formai, igazgatási segítése. Ezen túlmenően a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött keretmegállapodás értelmében az egész szakképzés a munkaerő-piaci igények korábbinál  hangsúlyosabb figyelembe vételével, illetve a  kamara irányelvei alapján alakul át.

A szakközépiskolába járó diákoknak az egyeztetések eredményeként a következő - alapvetően - négyéves képzéssel kell eleget tenniük a szakmai képzés, és a növekvő igényű és színvonalú érettségi követelményeinek - mutatnak rá. Mindez - mind a szakképző iskolák, mind pedig a szakközépiskolák esetében - nem valósítható meg a közismereti oktatás valamelyes csorbulása nélkül.

A TTE az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: a közoktatási törvény tervezetében szereplő passzus csak tévedés lehet. Mint kifejtették, egyetértenek azzal, hogy az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem - mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen (egyúttal alapvető kompetenciákat fejlesztő) tantárgy - továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen.

A szervezet szerint mindennek ellentmond, hogy a tervezetben az szerepel: a szakközépiskolákban a történelem (és a matematika) kötelezőből választható érettségi tárggyá válhat. Miklósi Lászlónak, a TTE elnökének közlése szerint a tervezet 37. oldalán az olvasható: "Szakközépiskolákban a szakképzettség megszerzéséhez - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani."

A közoktatási törvény koncepcióját várhatóan márciusban tárgyalja a kormány.

MTI