A minőségi felsőoktatás az ország versenyképességének egyik hajtóereje. Küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása, célja a versenyképes tudás átadása és gyarapítása. A magyar felsőoktatás jelenleg minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezek megoldása érdekében az ágazatban elengedhetetlenül szükségesek a reformintézkedések. A hazai felsőoktatási rendszer rendkívül összetett problémakörrel néz szembe, a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel.
A felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az értelmiségi szerepre való szocializációt, a hallgatói közösségek, valamint a csoportmunkára való képesség megfelelő kialakulását a felsőoktatás tömegesedése és elszemélytelenedése nehezíti.
Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jelenlegi jogi szabályozása bonyolult, nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt. A finanszírozási rendszerben - az elosztás egyenetlensége miatt - a források mértéke bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és kutatás minőségének javításához kevés. A magyar felsőoktatás versenyképességének fejlesztéséhez a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása, a meglévő tartalékok feltárása, egyes területen azonban a források bővítése szükséges. A közbeszerzések, a PPP beruházások, a pályázatok forrásainak felhasználása bonyolult, lassú és sokszor igen gazdaságtalan.
Az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek/főiskolák száma nagy, a szervezeti struktúra elaprózott. Ez a belső szervezeti felépítés is rontja a versenyképességet. Megoldatlan az oktatók utánpótlás egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.
A közoktatási rendszer problémái (demográfiai hullámvölgy az oktatás egyenetlen színvonala, gyenge pedagógus utánpótlás) éreztetik hatásukat a felsőoktatásban is. A műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában – különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet – jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek hazai képzési szerkezet nem felel meg, aminek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás első sorban humán területek irányába terjeszkedett.
A felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, amely a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, a képességek kibontakoztatásának elmaradását, versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás megnehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.
A hazai felsőoktatás nemzetközi szerepvállalása sem tisztázott, rendezetlen a magyar egyetemek/főiskolák beilleszkedése a nemzetközi képzési rendszerbe. Szabályozásra szorulnak a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi, valamint a magyar intézmények külföldi képzései és a közös képzések.
Nemzetgazdasági Minisztérium
A felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az értelmiségi szerepre való szocializációt, a hallgatói közösségek, valamint a csoportmunkára való képesség megfelelő kialakulását a felsőoktatás tömegesedése és elszemélytelenedése nehezíti.
Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jelenlegi jogi szabályozása bonyolult, nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt. A finanszírozási rendszerben - az elosztás egyenetlensége miatt - a források mértéke bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és kutatás minőségének javításához kevés. A magyar felsőoktatás versenyképességének fejlesztéséhez a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása, a meglévő tartalékok feltárása, egyes területen azonban a források bővítése szükséges. A közbeszerzések, a PPP beruházások, a pályázatok forrásainak felhasználása bonyolult, lassú és sokszor igen gazdaságtalan.
Az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek/főiskolák száma nagy, a szervezeti struktúra elaprózott. Ez a belső szervezeti felépítés is rontja a versenyképességet. Megoldatlan az oktatók utánpótlás egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.
A közoktatási rendszer problémái (demográfiai hullámvölgy az oktatás egyenetlen színvonala, gyenge pedagógus utánpótlás) éreztetik hatásukat a felsőoktatásban is. A műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában – különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet – jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek hazai képzési szerkezet nem felel meg, aminek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás első sorban humán területek irányába terjeszkedett.
A felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, amely a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, a képességek kibontakoztatásának elmaradását, versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás megnehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.
A hazai felsőoktatás nemzetközi szerepvállalása sem tisztázott, rendezetlen a magyar egyetemek/főiskolák beilleszkedése a nemzetközi képzési rendszerbe. Szabályozásra szorulnak a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi, valamint a magyar intézmények külföldi képzései és a közös képzések.
Nemzetgazdasági Minisztérium