Az adatok alapján Magyarországon félmilliónál is több embernek van veseproblémája. A legnagyobb gond, hogy a betegség alattomosan alakul ki, és a legtöbben észre sem veszik, hogy betegek, így a más súlyos, dialízisre szoruló állapotú betegek fele csak akkor szembesül vele, hogy vesegondja van, amikor kiderül, hogy a kezelésre szorul. Éppen ezért hatalmas jelentősége van a korai felismerésnek és a prevenciónak, éppen ezért indította útjára hat évvel ezelőtt a Nemzetközi Nephrologiai Társaság a Vesenapot, és a roadshowt, melyen felhívják a figyelmet a betegségre és megelőzésére. Mint Málik Attila szervező érdeklődésünkre elmondta, idén is több városban járnak, és el tudjuk irányítani esetleg az orvosokhoz a betegeket, meg tudják mondani, hogy mire kérjék a háziorvost, miért fontos szűrni, odafigyelni a vese egészségére.
A miskolci eseményen részt vett Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke is, aki felhívta rá a figyelmet, hogy léteznek olyan rizikócsoportok, akiknek rendszeresen szűrővizsgálatra kellene járniuk. Ilyenek az 50 év felettiek, a cukorbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők. Éppen ezért nagyon fontos lenne a különböző társszakmáknak az együttműködése és a háziorvosok együttműködése, hogy időben találják meg a vesebetegeket, és időben kerüljenek a nephrológushoz.
Elhangzott az is, hogy a fővárosban és környékén a legrosszabb (70 %) az arány a vesekezelésre szorulóknál, akik egészen addig nem tudják, hogy betegek, ez megyénkben 30-40%, ami az egységes szemléletnek és a jó gondozásnak köszönhető Ladányi Erzsébet szerint. Bár hozzátette, hogy nálunk is romlott az utóbbi egy évben az arány.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók jó része problémát okoz a veséknél, ezért kezdeményezték is már, hogy legyenek az analgetikus és koffein tartalmú fájdalomcsillapítók receptkötelesek. A másik nagyon fontos dolog a só, aminél problémát jelent, hogy nem sózzuk az ételeinket, akkor is sok só jut a szervezetünkbe a boltban vásárolt élelmiszerekből, ezért javasolják, hogy kerülje mindenki a tartósítószeres termékeket.
„Óvja veséit, mentse meg szívét!”
Jelenleg az európai népesség legalább egytizede érintett a vese valamilyen problémájában, miközben az érintettek nagyobbik része egyáltalán nem tud problémája létezéséről. Magyarországon is legalább 500 ezer ember érint a probléma, amire a szervezők számos módon hívják fel a figyelmet. A világnap részeként több egészségügyi és dialízis központban is nyílt napot tartanak, miközben több hazai nagyváros bevásárlóközpontjaiban próbababák segítségével elkészülő színes installációval és szórólapokkal hívják fel a figyelmet a témára.
A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (International Society of Nephrology (ISN)) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Kidney Foundations (IFKF)) magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította.
A Vese Világnapra 2011-ben immár hatodik alkalommal rendezik meg, ezúttal március 10-én. A 6 kontinens több mint 100 országában megtartott világnap ez évi központi üzenete: „Óvja veséit, mentse meg szívét!”.
A Vese Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából, és hogy világszerte csökkentse a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakoriságát, súlyosságát.
A felnőtt lakosság 5-10 százalékának van valamilyen formában vesebetegsége, és minden évben emberek milliói halnak meg a krónikus vesebetegséghez társuló szív-, és érrendszeri betegségekben.
A krónikus vesebetegséghez számos kórállapot vezethet, így a gyulladásos betegségek, fertőzések, a vese és húgyutak elzáródása, valamint olyan öröklődő elváltozások, mint pl. a policisztás vesebetegség. Ám napjainkban mind a fejlett, mind a fejlődő világban a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka, különösen idős betegekben, a cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), ami szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására is hajlamosít.
A nem felismert krónikus vesebetegség számos következménye közül az egyik, hogy a veseműködés folyamatos csökkenése veseelégtelenséghez vezet, ami vesepótló kezelést, dialízist, illetve veseátültetést tehet szükségessé. Másik fontos következménye lehet a társuló szív-, és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező korai halál.
Azok az egészségesnek tűnő személyek, akiknél később krónikus vesebetegséget diagnosztizálnak, fokozottan veszélyeztetettek szív-, és érrendszeri betegségek (szívkoszorúér, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) miatt bekövetkező korai halálra, függetlenül attól, vajon valaha kialakul-e náluk veseelégtelenség.
Mindeközben a vesebetegség korán észlelhető, csupán egy egyszerű laboratóriumi tesztet kell elvégezni kis mennyiségű vér (a szérum kreatinin mérése és glomerularis filtrációs ráta (GFR) becslésére) és vizelet mintán (a kreatinin és albumin kiválasztás megmérésére). A korai stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő emberek nagy többsége tünetmentes, a betegségét nem ismerik fel. Pedig a veseeltérés korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia a vesekárosodás további romlását illetve a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását megelőzheti illetve lassíthatja.
Vesebetegség szűrése
A Vese Világnapján a vesefunkciós vizsgálatok elvégzésének fontosságára és az egyéni kockázati tényezők meghatározására hívjuk fel a figyelmet! A veseműködés eltérésének korai azonosítása kiemelt fontosságú, és lehetővé teszi, hogy a beteg mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön még mielőtt a vesekárosodás megtörténik.
A vesebetegségek általában lassan alakulnak ki és az észlelhető komolyabb panaszok, tünetek csak jóval később jelentkeznek, sokszor akkor, mikor a betegnek már veseelégtelensége van és vesepótló (dialízis) kezelésre szorul. A vesepótló terápia a beteg részéről súlyos életmódbeli változtatásokat igényel és az egészségügyi ellátó rendszer számára is rendkívül költséges. A rutin vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálat megnyugtatásul szolgál; vagy ellenkező esetben azonosítani tudja a vesebetegség nagyon korai jeleit. Az ehhez szükséges laboratóriumi teszteket kis mennyiségű vér, illetve vizelet mintákból végzik.
Vesekárosodás esetén fehérje kerül a vizeletbe. A folyamatosan fennálló fehérje ürítés a krónikus vesebetegség korai jele. Ezt a fehérjét egy egyszerű teszt kimutatja a vizeletből. Az orvos a vérből mért szérum kreatinin érték segítségével kiszámolja a teljes vese funkcióját és a glomeruláris filtrációs rátát. A teljesség kedvéért ellenőrzi a vércukorszintet, hogy meggyőződjön a diabétesz mellitusz hiányáról vagy jelenlétéről.
A krónikus vesebetegség korai kimutatása és kezelése nem csak lelassíthatja vagy megállíthatja végstádiumú vesebetegség kialakulását, további romlását, de jelentősen csökkenti a társuló szív-, és érrendszeri betegségek megnövekedett előfordulását, ami világszerte a korai halál leggyakoribb oka.
Szérum kreatinin: A kreatinin a vérben található, az izom aktivitásából származó salakanyag. Élettani körülmények között a vese által választódik ki a vérből, ám mikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatinin szint megemelkedik. Ez az oka, hogy a szérum kreatinin szint alkalmas a vese működésének vagy a GFR-nek a becslésére.
Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): A GFR az aktív vesefunkciót jelző paraméter. Ez az érték a szérum kreatinin szintből számítható. Normál értéke 100 ml/perc körüli, az alacsonyabb értékek pedig a normális vesefunkció bizonyos hányadát jelzik. Ha a GFR 60 ml/min alá esik,szükséges, hogy vesegyógyász szakorvoshoz (nefrológushoz) kerüljön a beteg. Ha a kezelés, amit a nefrológus alkalmaz, nem képes a GFR további romlását megakadályozni, dialízis kezelést vagy vese transzplantációt fog javasolni. A GFR 15 alatti értéke jelzi, hogy a vesepótló kezelések elindítása elkerülhetetlen.
7 arany szabály
Mit tehet a veséjéért?
A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló „csöndes gyilkosok”. Mégis számos dolgot tehetünk, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük!
1. Tartsa fitten és aktívan saját magát!
Önmagunk fitten tartása segít csökkenteni a vérnyomást és ezáltal a krónikus veseelégtelenség rizikóját. A „mozgásban a vese egészségéért” elv egy, az egész világra kiterjedő mozgalom! Ennek kapcsán mindennapi emberek, hírességek, közéleti személyiségek és szakemberek együtt menetelnek, közterületeken gyalogolnak, futnak és kerékpároznak. Miért nem csatlakozik hozzájuk – bármelyik formát is választja - tökéletes lesz!
2. Rendszeresen ellenőrizze vércukor szintjét!
A cukorbeteg emberek mintegy felében fejlődik ki a cukorbetegséggel kapcsolatos diabéteszes nefropátia, diabéteszesek számára tehát a vesefunkció rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A cukorbetegség következtében kialakuló vesekárosodás mérsékelhető vagy teljes mértékben kivédhető, ha idejekorán észleljük. Ezért fontos, hogy szakemberrel rendszeresen ellenőriztesse vércukorszintjét, ebben orvosa vagy gyógyszerésze mindig készséggel áll az Ön rendelkezésére.
3. Ellenőrizze vérnyomását!
Habár sok ember tudatában van annak, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz vezethet, kevesen tudják, hogy ez a leggyakoribb oka a vesebetegség kialakulásának is. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm. Ezen érték és 129/89 Hgmm között prehipertóniáról beszélünk, az ebbe a csoportba tartozó betegek számára alapvető életstílusbeli és diétás változtatásokat ajánlunk. 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékek esetén beszélünk magasvérnyomás betegségről, ilyenkor az orvos tájékoztatja a beteget a kórállapottal járó fokozott rizikóról és a vérnyomás rendszeres ellenőrzését ajánlja. A magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel okoz vesekárosodást azokban az esetekben, amikor más betegségekkel is társul, mint pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint és szív-, és érrendszeri betegségek.
4. Étkezzen egészségesen és vigyázzon a testsúlyára!
Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegség, szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek. Csökkentse a sóbevitelt; az ajánlott nátrium bevitel 5-6 gramm naponta (egy teáskanálnyi!). Próbálja meg a minimumra csökkentetni az előre elkészített és az éttermi ételek fogyasztását; az otthoni ételekhez pedig ne adjon jelentős mennyiségű sót. Sokkal könnyebb ellenőrizni a sóbevitelt, ha saját maga készíti el friss alapanyagokból az ételeit.
5. Ne dohányozzon!
A dohányzás lelassítja a vese véráramlását. Amennyiben kevesebb vér jut a vesékbe, romlik a vesefunkció. A dohányzás a vesedaganatok kockázatás is mintegy 50%-kal megnöveli.
6. Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket!
Általánosan elterjedt gyógyszerek rendszeres szedése, mint a különböző gyulladásgátlók, (például az ibuprofen), vesekárosodást és betegséget okoz. Az ilyen gyógyszerek nem jelentenek jelentős veszélyt, amennyiben a vese egészséges és csak alkalmanként használják őket. Ellenben ha krónikus fájdalomcsillapításra szolgálnak, mint ízületi gyulladás vagy derékfájdalom esetén, orvosa segítségével olyan szert kell választani, mely a fájdalmat csökkenti, de a vesét a legkevésbé károsítja.
7. Ellenőrizze vesefunkcióját, ha egy vagy több „nagy kockázati tényezővel” rendelkezik, úgy mint:
– Cukorbeteg
– Magas vérnyomása van
– Túlsúlyos
– Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved
A miskolci eseményen részt vett Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke is, aki felhívta rá a figyelmet, hogy léteznek olyan rizikócsoportok, akiknek rendszeresen szűrővizsgálatra kellene járniuk. Ilyenek az 50 év felettiek, a cukorbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők. Éppen ezért nagyon fontos lenne a különböző társszakmáknak az együttműködése és a háziorvosok együttműködése, hogy időben találják meg a vesebetegeket, és időben kerüljenek a nephrológushoz.
Elhangzott az is, hogy a fővárosban és környékén a legrosszabb (70 %) az arány a vesekezelésre szorulóknál, akik egészen addig nem tudják, hogy betegek, ez megyénkben 30-40%, ami az egységes szemléletnek és a jó gondozásnak köszönhető Ladányi Erzsébet szerint. Bár hozzátette, hogy nálunk is romlott az utóbbi egy évben az arány.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók jó része problémát okoz a veséknél, ezért kezdeményezték is már, hogy legyenek az analgetikus és koffein tartalmú fájdalomcsillapítók receptkötelesek. A másik nagyon fontos dolog a só, aminél problémát jelent, hogy nem sózzuk az ételeinket, akkor is sok só jut a szervezetünkbe a boltban vásárolt élelmiszerekből, ezért javasolják, hogy kerülje mindenki a tartósítószeres termékeket.
„Óvja veséit, mentse meg szívét!”
Jelenleg az európai népesség legalább egytizede érintett a vese valamilyen problémájában, miközben az érintettek nagyobbik része egyáltalán nem tud problémája létezéséről. Magyarországon is legalább 500 ezer ember érint a probléma, amire a szervezők számos módon hívják fel a figyelmet. A világnap részeként több egészségügyi és dialízis központban is nyílt napot tartanak, miközben több hazai nagyváros bevásárlóközpontjaiban próbababák segítségével elkészülő színes installációval és szórólapokkal hívják fel a figyelmet a témára.
A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (International Society of Nephrology (ISN)) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Kidney Foundations (IFKF)) magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította.
A Vese Világnapra 2011-ben immár hatodik alkalommal rendezik meg, ezúttal március 10-én. A 6 kontinens több mint 100 országában megtartott világnap ez évi központi üzenete: „Óvja veséit, mentse meg szívét!”.
A Vese Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából, és hogy világszerte csökkentse a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakoriságát, súlyosságát.
A felnőtt lakosság 5-10 százalékának van valamilyen formában vesebetegsége, és minden évben emberek milliói halnak meg a krónikus vesebetegséghez társuló szív-, és érrendszeri betegségekben.
A krónikus vesebetegséghez számos kórállapot vezethet, így a gyulladásos betegségek, fertőzések, a vese és húgyutak elzáródása, valamint olyan öröklődő elváltozások, mint pl. a policisztás vesebetegség. Ám napjainkban mind a fejlett, mind a fejlődő világban a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka, különösen idős betegekben, a cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), ami szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására is hajlamosít.
A nem felismert krónikus vesebetegség számos következménye közül az egyik, hogy a veseműködés folyamatos csökkenése veseelégtelenséghez vezet, ami vesepótló kezelést, dialízist, illetve veseátültetést tehet szükségessé. Másik fontos következménye lehet a társuló szív-, és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező korai halál.
Azok az egészségesnek tűnő személyek, akiknél később krónikus vesebetegséget diagnosztizálnak, fokozottan veszélyeztetettek szív-, és érrendszeri betegségek (szívkoszorúér, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) miatt bekövetkező korai halálra, függetlenül attól, vajon valaha kialakul-e náluk veseelégtelenség.
Mindeközben a vesebetegség korán észlelhető, csupán egy egyszerű laboratóriumi tesztet kell elvégezni kis mennyiségű vér (a szérum kreatinin mérése és glomerularis filtrációs ráta (GFR) becslésére) és vizelet mintán (a kreatinin és albumin kiválasztás megmérésére). A korai stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő emberek nagy többsége tünetmentes, a betegségét nem ismerik fel. Pedig a veseeltérés korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia a vesekárosodás további romlását illetve a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását megelőzheti illetve lassíthatja.
Vesebetegség szűrése
A Vese Világnapján a vesefunkciós vizsgálatok elvégzésének fontosságára és az egyéni kockázati tényezők meghatározására hívjuk fel a figyelmet! A veseműködés eltérésének korai azonosítása kiemelt fontosságú, és lehetővé teszi, hogy a beteg mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön még mielőtt a vesekárosodás megtörténik.
A vesebetegségek általában lassan alakulnak ki és az észlelhető komolyabb panaszok, tünetek csak jóval később jelentkeznek, sokszor akkor, mikor a betegnek már veseelégtelensége van és vesepótló (dialízis) kezelésre szorul. A vesepótló terápia a beteg részéről súlyos életmódbeli változtatásokat igényel és az egészségügyi ellátó rendszer számára is rendkívül költséges. A rutin vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálat megnyugtatásul szolgál; vagy ellenkező esetben azonosítani tudja a vesebetegség nagyon korai jeleit. Az ehhez szükséges laboratóriumi teszteket kis mennyiségű vér, illetve vizelet mintákból végzik.
Vesekárosodás esetén fehérje kerül a vizeletbe. A folyamatosan fennálló fehérje ürítés a krónikus vesebetegség korai jele. Ezt a fehérjét egy egyszerű teszt kimutatja a vizeletből. Az orvos a vérből mért szérum kreatinin érték segítségével kiszámolja a teljes vese funkcióját és a glomeruláris filtrációs rátát. A teljesség kedvéért ellenőrzi a vércukorszintet, hogy meggyőződjön a diabétesz mellitusz hiányáról vagy jelenlétéről.
A krónikus vesebetegség korai kimutatása és kezelése nem csak lelassíthatja vagy megállíthatja végstádiumú vesebetegség kialakulását, további romlását, de jelentősen csökkenti a társuló szív-, és érrendszeri betegségek megnövekedett előfordulását, ami világszerte a korai halál leggyakoribb oka.
Szérum kreatinin: A kreatinin a vérben található, az izom aktivitásából származó salakanyag. Élettani körülmények között a vese által választódik ki a vérből, ám mikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatinin szint megemelkedik. Ez az oka, hogy a szérum kreatinin szint alkalmas a vese működésének vagy a GFR-nek a becslésére.
Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): A GFR az aktív vesefunkciót jelző paraméter. Ez az érték a szérum kreatinin szintből számítható. Normál értéke 100 ml/perc körüli, az alacsonyabb értékek pedig a normális vesefunkció bizonyos hányadát jelzik. Ha a GFR 60 ml/min alá esik,szükséges, hogy vesegyógyász szakorvoshoz (nefrológushoz) kerüljön a beteg. Ha a kezelés, amit a nefrológus alkalmaz, nem képes a GFR további romlását megakadályozni, dialízis kezelést vagy vese transzplantációt fog javasolni. A GFR 15 alatti értéke jelzi, hogy a vesepótló kezelések elindítása elkerülhetetlen.
7 arany szabály
Mit tehet a veséjéért?
A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló „csöndes gyilkosok”. Mégis számos dolgot tehetünk, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük!
1. Tartsa fitten és aktívan saját magát!
Önmagunk fitten tartása segít csökkenteni a vérnyomást és ezáltal a krónikus veseelégtelenség rizikóját. A „mozgásban a vese egészségéért” elv egy, az egész világra kiterjedő mozgalom! Ennek kapcsán mindennapi emberek, hírességek, közéleti személyiségek és szakemberek együtt menetelnek, közterületeken gyalogolnak, futnak és kerékpároznak. Miért nem csatlakozik hozzájuk – bármelyik formát is választja - tökéletes lesz!
2. Rendszeresen ellenőrizze vércukor szintjét!
A cukorbeteg emberek mintegy felében fejlődik ki a cukorbetegséggel kapcsolatos diabéteszes nefropátia, diabéteszesek számára tehát a vesefunkció rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A cukorbetegség következtében kialakuló vesekárosodás mérsékelhető vagy teljes mértékben kivédhető, ha idejekorán észleljük. Ezért fontos, hogy szakemberrel rendszeresen ellenőriztesse vércukorszintjét, ebben orvosa vagy gyógyszerésze mindig készséggel áll az Ön rendelkezésére.
3. Ellenőrizze vérnyomását!
Habár sok ember tudatában van annak, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz vezethet, kevesen tudják, hogy ez a leggyakoribb oka a vesebetegség kialakulásának is. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm. Ezen érték és 129/89 Hgmm között prehipertóniáról beszélünk, az ebbe a csoportba tartozó betegek számára alapvető életstílusbeli és diétás változtatásokat ajánlunk. 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékek esetén beszélünk magasvérnyomás betegségről, ilyenkor az orvos tájékoztatja a beteget a kórállapottal járó fokozott rizikóról és a vérnyomás rendszeres ellenőrzését ajánlja. A magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel okoz vesekárosodást azokban az esetekben, amikor más betegségekkel is társul, mint pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint és szív-, és érrendszeri betegségek.
4. Étkezzen egészségesen és vigyázzon a testsúlyára!
Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegség, szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek. Csökkentse a sóbevitelt; az ajánlott nátrium bevitel 5-6 gramm naponta (egy teáskanálnyi!). Próbálja meg a minimumra csökkentetni az előre elkészített és az éttermi ételek fogyasztását; az otthoni ételekhez pedig ne adjon jelentős mennyiségű sót. Sokkal könnyebb ellenőrizni a sóbevitelt, ha saját maga készíti el friss alapanyagokból az ételeit.
5. Ne dohányozzon!
A dohányzás lelassítja a vese véráramlását. Amennyiben kevesebb vér jut a vesékbe, romlik a vesefunkció. A dohányzás a vesedaganatok kockázatás is mintegy 50%-kal megnöveli.
6. Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket!
Általánosan elterjedt gyógyszerek rendszeres szedése, mint a különböző gyulladásgátlók, (például az ibuprofen), vesekárosodást és betegséget okoz. Az ilyen gyógyszerek nem jelentenek jelentős veszélyt, amennyiben a vese egészséges és csak alkalmanként használják őket. Ellenben ha krónikus fájdalomcsillapításra szolgálnak, mint ízületi gyulladás vagy derékfájdalom esetén, orvosa segítségével olyan szert kell választani, mely a fájdalmat csökkenti, de a vesét a legkevésbé károsítja.
7. Ellenőrizze vesefunkcióját, ha egy vagy több „nagy kockázati tényezővel” rendelkezik, úgy mint:
– Cukorbeteg
– Magas vérnyomása van
– Túlsúlyos
– Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved