Ugrás a tartalomra

Pál Robin válaszút előtt

Létrehozva
Négy évvel ezelőtt üstökösként tűnt fel a honi atlétika egén Pál Robin. Magasugrásban messze kitűnt társai közül, bekerült a londoni olimpia ötkarikás miskolci reménységei közé is. Aztán valami eltört…
Tavaly a junior világbajnokságra készülhetett Tigyi József edző irányításával, de a verseny nem sikerült. Utána sorozatos sérülések hátráltatták, és a közelmúltban megrendezett fedett pályás felnőtt országos bajnokságon Bakosi Péter (213 centiméter), Szabó Róbert (205) és Miller Ákos (200) mögött már csak a negyedik helyen végzett a MISI SC idén kereken 20 esztendős sportolója.
Mi történt Robinnal? A kérdéssel először korábbi edzőjét, Tigyi Józsefet kerestük meg, aki figyelmet érdemlő gondolatokat osztott meg velünk:

– A junior vb csalódást okozott valamennyiünknek – kezdte a szakember. – Utána sokáig sérülés gyötörte. A fedett pályás országos bajnokságból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen előtte kitűnően ugrott, általában 210 körül teljesített, de egy kellemetlen betegség alaposan leverte a lábáról. Ez persze a létező legrosszabb pillanatban történt. Egyébként meggyőződésem, hogy számot kell váltania! Magasugrásban behatároltak a lehetőségei, itt nem elsősorban az erővel van gond, hanem egy technikai hiba hátráltatja az előrelépését. Viszont kiválóan teljesít az ügyességi számokban, nem véletlenül nyerte meg tavaly a junior tízpróbázó országos bajnokságot! Meggyőződéssel vallom, hogy Budapesten, Szabó Dezsőnél kellene dolgoznia, ahol kiváló tízpróbázót faragnának belőle!

palrobin_magasugras.jpg

Pál Robin és Tigyi József útja tavaly szeptemberben vált el egymástól. A sportoló Nyíregyházán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, edzéseit immáron Bakosi Béla irányítja.
– Megszokta már a nyírségi levegőt? – kérdeztük a fiatal atlétát.
– Persze, semmi gond, remek a környezet és megfelelő pályán készülhetek. Immáron Bakosi Béla irányításával, akivel kiváló összhangban dolgozunk. Mondhatom, hogy jelenleg ketten irányítják a felkészülésemet, hiszen Tigyi József is sokat segít a tanácsaival.

– A tavalyi esztendőre rányomta bélyegét a sok sérülés. Hogyan tette ezeken túl magát?
– Elég nehezen viseltem. Fekély, aztán eltört a kislábujjam, a hátam pedig végig hátráltatott a megfelelő munkában. A fedett országoson ennek ellenére nyertem egy aranyat és két ezüstöt, majd a szabadtéri idény sem kezdődött rosszul, hiszen két arany, és egy ezüst jutott nekem az országos diákolimpia döntőjében. Viszont a kanadai világbajnokságon már nem jött össze a döntő, pedig júniusban 216 centiméterig jutottam. Ez egyébként a legjobb eredményem.

– Az idei fedett országos bajnokságon hárman is megelőzték magasugrásban. Gondolom, nem örült neki?
– Ennek nyomós oka volt. Egyet ugrottam, mert olyan természetű betegség vert le a lábamról, hogy a távolugrásban például már el sem indultam. Négy hónapig tartó munkám ment kárba egyetlen pillanat alatt.

– Mi az idei terv, milyen nemzetközi feladat áll ön előtt?
– Jó lenne kijutni az utánpótlás Európa-bajnokságra, ahol 217 centiméter a magasugrásban a szint. Ettől egyetlen centiméterrel vagyok elmaradva. Nagy kérdés azonban, hogy milyen számban pályázom meg a kijutást, hiszen Bakosi Béla szerint távolugrásban sem rosszak az esélyeim, ahol jelenleg elsőre 724-et ugrottam. Harminc centit kellene javulni a kiküldetéshez. A napokban pedig megpróbálkoztam a hármasugrással is, ebben a számban 14.24 méterig jutottam.

– Szakemberek szerint a tízpróbában lenne a legtöbb esélye a kiugró nemzetközi eredményre. Önnek mi erről a véleménye?
– Nem idegen tőlem a gondolat, jól viszonyulok hozzá, de azért akad néhány kérdőjel. Bizonyos számokhoz több erő kell, ehhez izmosodás szükséges. Viszont, ha tíz kilóval nehezebb lennék, az a magasugrás kárára menne, pedig ez a szám rendkívül jól fizet. A 400 métert nem igazán kedvelem, viszont az 1500 méter a halálom. Képtelen vagyok a folyamatos körözésre, és ebben a számban legalább 4 perc 45 másodperc körül kell futni. Ettől egyelőre még messze vagyok. Mindegy, az idő nem sürget, egyelőre az a legfontosabb, hogy ne zavarjon sérülés, illetve betegség, és nyugodt körülmények között tudjak készülni a szabadtéri feladatokra!

Doros László