A zene szeretete már egészen fiatal korában megérintette, mégsem ebben a műfajban választott középiskolát. Az átlagtól eltérően fő hangszerét is későn, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen találta meg magának, melyhez tanárai és Johann Sebastian Bach zenéjének hatása segítette hozzá. –. Mikor mások már a hivatásukra készülnek, akkor én még a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola padjait koptattam azzal az elképzeléssel, hogy egyszer majd zenész leszek. A Bláthy elvégzése után kerültem a „konziba” és a mérleg nyelve egye inkább a zene irányába mozdult el.– Kezdetben nagybőgőzött, azután zongorázni tanult –mi vezetette végül a csembalóhoz?
– A Zeneakadémián kerültem igazán közel Bach zenéjéhez. A tanáraim keltették fel az érdeklődésemet, és nagy hatással volt rám egy könyv, ami a Bach-játék egyik legendás figurájáról, Glenn Gouldról szólt. Ekkortájt ismertem meg későbbi csembaló tanáromat is, Horváth Anikót, aki az I. Miskolci Bach-hét védnöke.
– Annyi remek magyar zeneszerző van – most pedig éppen Liszt-év! Miért tartja fontosnak, hogy egy miskolci rendezvényen éppen a Bach-életmű álljon a középpontban?
– Bach hihetetlenül gazdag életműve az, ami tálcán kínálja a lehetőséget, hogy sokféle zeneművet és sok zenészt hallhasson a közönség. De a legfontosabb, hogy minél többen ismerhessék meg Bach zenéjét, ami bennem mindig a teljesség érzését kelti, elég, ha csak a híres Air-re gondolok. Egy élet bölcsessége van benne. Bach zenéje a hangok nyelvén beszél. A barokk zeneszerzők a szónoklattan szabályainak megfelelően alkották műveiket. Úgy kívántak szólni a zene nyelvén, mint egy jó szónok. Bach életműve ma is minden tekintetben hatással van. Például fia, Carl Philipp Emanuel Bach írt egy billentyűs iskolát. Ebből tanította Beethoven Czernyt, és nyomon követhető a „láncolat”: Czerny – Liszt – Thomán István – Bartók – Kadosa Pál – Kocsis Zoltán... Persze ezt nem szabad túl komolyan vennünk, de a szellemiség azért még jelen lehet...
– Bach életműve egy olyan gazdag spektrumot kínál hangszeres és énekművekből is, melyek minden korosztályt megszólítanak. Van kimondott célközönsége a rendezvénynek?
– Azt szeretném, hogy mindenkit megérintsen a bach-i életmű. Ez a programon is kiderül, hiszen megmutatják tehetségüket 8-9 éves gyerekek, akik most tanulnak zongorázni, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet növendéki is koncerteznek, illetve hangversenyt adnak majd a város művésztanárai is. Köztiszteletben álló művésztanárok is jelen lesznek a zongorás találkozó zsűrijében. A hét célja így kettős: reprezentálni hivatott Bach művészetét, Miskolc zenészeinek segítségével.
– Hogyan mutatható be ilyen rövid idő alatt az életmű a maga teljességében?
– Az I. Miskolci Bach-hét hagyományteremtő céllal jön létre. Már most is arra törekedtem, hogy az életmű keresztmetszetéből hallassanak egy válogatást. De az előadásokon nem csupán a művek szólalnak meg, hanem a művészek is, akik mesélnek az alkotásokhoz fűződő viszonyukról. Fontosnak tartom ezt, hiszen ha személyesebb a kapcsolat a művész és a közönség között, akkor kialakul egy szorosabb kapcsolat az adott művel is.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.