A sportiskolában két évre szóló terveket valósítanak meg, azután újabb korosztályok kerülnek előtérbe. Korábbi diósgyőri játékosok is jelentkeztek, de nem maradtak tartósan.– Õsszel a juniorok mellett számíthattunk még három felnőttre – idézte fel a történteket Áron Balázsné. – Sajnos, néhány junior lemorzsolódott, és a bajnokság félidejében veszélyes lett a helyzetünk. Ekkor érkezett Ambrus, Csávás és Ocsenás. Hiányzott nekik a mozgás, kezdetben csak az edzésekre jöttek, később merült fel az ötlet, hogy akár be is szállhatnának. Örültem a jelenlétüknek, mert a fiatalok láthatták azt, hová, meddig juthatnak el. A régiek példamutatóan dolgoztak, és munkájukkal impulzust adtak az egész csapatnak.
Ma már kijelenthető, nagy szükség volt Ambrusékra! Az őszi idény felénél ugyanis a miskolciak még a táblázat sereghajtójaként várták a folytatást, de láss csodát, megkezdődött a nagy menetelés! A gárda zsinórban tizenegy mérkőzést nyert meg, és az élbolyba küzdötte fel magát. Elszállt az önbizalomhiány is, a győzelmek erősítették a bizakodást.
– Teljes mértékben amatőr együttesről van szó – folytatta Áron Balázsné. – A sportiskolánál foglalkoztatott fiatalok számára perdöntő, hogy a továbbiakban is kapjanak lehetőséget a megfelelő szintű versenyeztetésre. Az idősebbek dolgoznak, mások egyetemre járnak, de akadnak egészen fiatalok is. A sportiskola vezetése nem tűzött ki elénk elérendő célt, mi magunk között, az öltözőben azonban elhatároztuk, hogy előrébb araszolunk a múlt évi kilencedik helynél. A visszatérők profizmusa és győzni azonban átragadt a teljes keretre, ennek lett következménye a nagy menetelés. A csapatban mindenki miskolci, és sokat köszönhettünk a MISI vezetésének, amely támogatta a bajnoki szereplésünket. Heti öt edzést tartottam, és a tavaszi idény harmadánál érződött, hogy sok van a csapatban.
A bajnokság elődöntőjében a Vasas Csata II volt az ellenfelük. A párviadalt a fővárosiak nyerték, akik szinte a komplett NB I-es csapatukat harcba küldték. A harmadik helyért a Tatabánya ellen csatáztak a miskolciak. Az ellenfél évek óta feljutó helyen végez, feljutni nem akar, ugyanakkor szereti maga mögött látni a vetélytársakat. Idegenben nyolcpontos vereség, itthon 12 pontos győzelem, összesítésben néggyel lett jobb a MISI és ez a búcsúzó junior korosztálynak bronzérmet jelentett! A csapatnak többek között az is köszönhető, hogy Miskolcon életben tartja a sportágat. – Nem tudom megjósolni, mit hoz a jövő – mondta az edző. – Az tény, hogy az NB I-re ez a gárda a jelenlegi összetételében még nem érett. A sportiskolai koncepció értelmében legközelebb a kadett korosztály indulhat ebben az osztályban. Változik a keret, és cserélődik a szakvezető személye is. Az elképzelés szerint Balogh Gabriella csapata kerülhet előtérbe. Május van, hamarosan dönteni kell. Nekem a sportiskolai rendszerben van egy 11 éves korosztályom, minden bizonnyal őket viszem tovább.
Doros László