Társy József korán elkötelezte magát az oktatás, illetve a köztisztviselői munka mellett. Dolgozott tanárként, főelőadóként, 1990-1999-ig az egri polgármesteri hivatal művelődési irodájának vezetője, 1999-ben az Oktatási Minisztérium főosztályvezető helyettese, majd az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Észak-Magyarországi Regionális Irodájának vezetője. 2003-tól 2008-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara oktatási, szakképzési igazgatója, 2008-2010-ig az egri polgármesteri hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodának vezetője. 2011-től a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal kabinetvezetője, oktatási főosztályvezetője. Eddigi szakmai pályafutása egyaránt kötődött Egerhez és Miskolchoz, így regionális kitekintésre is lehetősége nyílt, az oktatás, szakképzés területén. Mint mondta, Észak-magyarországon is jellemző az az arányeltolódás, ami országosan érzékelhető: a fiatalok nagy többsége felsőfokú végzettséget próbál szerezni, kevesen választanak szakmát, ezek is főként a gyengébb képességű tanulók közül kerülnek ki. A túljelentkezéses "divatszakok" ugyanakkor sok esetben egyáltalán nem piacképesek, tömegével képeznek olyanokat, akik később nem tudnak elhelyezkedni. - Elsősorban a társadalmi szemléletnek kell megváltoznia - emelte ki Társy József. - Meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy-egy magas szinten művelt, értékes szakma esetenként jobb megélhetést, társadalmi státuszt tud teremteni a gyermekeik számára, mint némelyik diploma. Ugyanakkor a szakképzés rendszere is átalakításra szorul: csökkenteni kell a lemorzsolódást, s a gyakorlat-orientált képzésre helyezni a hangsúlyt, olyan szakmákban, amelyek iránt valós igény mutatkozik a munkaadók részéről. Ezen a területen már történtek előrelépések, többek között az iparkamara közreműködésével.
Az érettségizők számában mind regionálisan, mind helyi szinten kisebb emelkedés tapasztalható, az utóbbi években. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2008-ban 8950-en jelentkeztek középszintű vizsgára, 2011-ben pedig 9330-an. Miskolcon 4526 diák vág neki idén a megmérettetésnek: - 1762-en gimnáziumban, 2764-en pedig szakiskolákban, szakközép-iskolákban tesznek érettségi vizsgát. Társy József szerint az érettséginek önmagában ma igen alacsony a társadalmi presztízse. Az általános tájékozottság, műveltség szempontjából persze fontos szerepe van, igazi értelmet azonban akkor nyer, ha valaki belépőnek tudja használni a felsőfokú képzésbe. - Fontos, hogy a tanuló tisztában legyen a saját képességeivel. Ha úgy érzi, hogy nem tud majd helytállni a felsőfokú képzésben, akkor talán célszerűbb számára, ha egy piacképes szakmai képesítés megszerzésére törekszik, az érettségi helyett - mondta el a főosztályvezető.
A készülő, új közoktatási törvénnyel kapcsolatban Társy József úgy nyilatkozott, hogy ez még valószínűleg nem nyerte el végső formáját. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy mind a finanszírozásban, mind a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterveket illetően változások lesznek, emellett létrejön az oktatási intézmények értékelésének külső rendszere. A pedagógusok az elképzelések szerint állami közalkalmazotti státuszba kerülnek, tehát nem a helyi önkormányzat, hanem az állam biztosítja majd a béreiket és az egyéb juttatásaikat. Ez pedig nagy könnyebbséget jelenthet a településeknek, amelyek az oktatási intézmények fenntartási költségeinek több mint 50 százalékát saját forrássból finanszírozzák. - Az iskolák nem csupán oktatási, hanem nevelési intézmények is! - emelte ki Társy József.
- Talán nem kell külön hangsúlyozni ennek a jelentőségét, hiszen generációk nőttek fel úgy, hogy a valóságshow-k, és más hasonló műsorok jelentették számukra a viselkedésmintákat. Az iskoláknak erkölcsi értékrendet is kell közvetíteniük - újra meg kell ismertetniük a gyerekekkel a szép, a jó az igaz fogalmát. Egyenlő esélyt kell biztosítaniuk a minőségi képzésre a nagyvárosokban és a kis falvakban egyaránt, példát kell adniuk a közösségi életre, a közösségi cselekvésre. - Sokáig sorolhatnám a feladatokat, melyekkel az új oktatási törvény meg szeretne birkózni, de a fő irányok talán ebből is látszanak. Mind minőségében, mind struktúrájában, felfogásában új alapokra kell helyezni a közoktatást, s értékelvű, értékalapú, piacképes tudással felvértezni a gyerekeket - hangoztatta a főosztályvezető.
Szepesi S.