A plenáris ülés programját a levezető elnök, Holló Csaba, a B.-A.-Z. Megyei Mérnök Kamara elnöke ismertette, majd Lakatos István akadémikus, az MTA Miskolci Területi Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket. A műszaki és humán felsőoktatással, kutatással kapcsolatban fellángolt vitára utalva emlékeztetett arra, hogy a tudomány fejlődése nem egyenes, mint a puskalövés, hanem közben jobbra lépnek, balra lépnek, nem a legegyenesebb úton jutnak el A-ból B-be. A természettudományok GDP-t termelnek, a humán tudományok pedig általában a megtermelt javakat fogyasztják, de egy ország megítéléséhez nem csak az anyagi javak, hanem a kultúrája is hozzátartozik. A természettudomány és a humán együtt lehet a nemzet felemelkedésének a motorja.
Véleménye szerint nem is ez a legnagyobb probléma jelenleg, hanem, hogy nincs kidolgozott, jóváhagyott tudományos stratégiája Magyarországnak. A felsőoktatás átalakítása nem történt meg az ország igényeinek a megfelelően.
Dobróka Mihály professzor, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese emlékeztetett rá, hogy az egyetem múltja, jelene és reményei szerint a jövője is meghatározó szerepet játszanak a műszaki tudományok. Szólt a selmeci hagyományokról, az MNE korszakáról, amelyet követően, már több, mint húsz éve az intézmény nyitott a humán tudományok felé és jelenleg harmóniát mutatnak a tudományágak. Az anyagiak tekintetében jobban álló műszaki karok a társadalomtudományba invesztálnak. – Az egyetem továbbra is küldetésének tekinti a műszaki képzést, segíti a műszaki értelmiséget céljai elérésében – jelentette ki a rektorhelyettes. Zarándy Pál, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke röviden köszöntötte a résztvevőket, majd Bohus Géza, az MTESZ megyei szervezetének elnöke rövid beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar műszaki értelmiség feladata, hogy a gazdaság sanyarú állapotából kivezesse a társadalmat. Ezt követően 30 perces előadások hangzottak el az energetikával kapcsolatban a geotermikus energiától a vízenergia felhasználásáig.
– Foglalkoztam azzal, hogy a kritikus helyzetekből, hogy tudtak kilábalni korábban, például Magyarország a trianoni sokkból. A fejlődéshez négy tényezőre van szükség véleményem szerint, ezek a következők: először is tudatosítani kell, hogy csak magunkra számíthatunk, karitatív okból nem jön ide senki. Kettő: termelni kell, három: fejlődni csak kiművelt emberfőkkel lehet, legyen szó szakmunkásról vagy egyetemi kutatóról. Négy: hinni kell magunkban és egymásban! – fogalmazta meg a régió kilábalásának feltételeit kérdésünkre Holló Csaba. – Optimista vagyok, mi más lehetnék? A jövő viszont nem az én kezemben van, amit lehetett megtettük, tovább kell lépni – utalt a fiatalokra váró feladatra.
– A nap központi témája az autógyártás Magyarországon lett volna, de megváltoztattam, mert ebben a régióban kevésbé tart számot az érdeklődésre, mint a föld alatt és fölött található energia. A jövőt nem ismerjük, jöhetnek nagy találmányok. Mostani tudásunk szerint a régió kilábalásának a lehetősége a geotermikus energia, az ércvagyon és a lignit vagyon hasznosítása, ami több száz évre elegendő – vélekedett műszaki értelmiségihez méltó racionalitással Holló Csaba.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.
Véleménye szerint nem is ez a legnagyobb probléma jelenleg, hanem, hogy nincs kidolgozott, jóváhagyott tudományos stratégiája Magyarországnak. A felsőoktatás átalakítása nem történt meg az ország igényeinek a megfelelően.
Dobróka Mihály professzor, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese emlékeztetett rá, hogy az egyetem múltja, jelene és reményei szerint a jövője is meghatározó szerepet játszanak a műszaki tudományok. Szólt a selmeci hagyományokról, az MNE korszakáról, amelyet követően, már több, mint húsz éve az intézmény nyitott a humán tudományok felé és jelenleg harmóniát mutatnak a tudományágak. Az anyagiak tekintetében jobban álló műszaki karok a társadalomtudományba invesztálnak. – Az egyetem továbbra is küldetésének tekinti a műszaki képzést, segíti a műszaki értelmiséget céljai elérésében – jelentette ki a rektorhelyettes. Zarándy Pál, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke röviden köszöntötte a résztvevőket, majd Bohus Géza, az MTESZ megyei szervezetének elnöke rövid beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar műszaki értelmiség feladata, hogy a gazdaság sanyarú állapotából kivezesse a társadalmat. Ezt követően 30 perces előadások hangzottak el az energetikával kapcsolatban a geotermikus energiától a vízenergia felhasználásáig.
– Foglalkoztam azzal, hogy a kritikus helyzetekből, hogy tudtak kilábalni korábban, például Magyarország a trianoni sokkból. A fejlődéshez négy tényezőre van szükség véleményem szerint, ezek a következők: először is tudatosítani kell, hogy csak magunkra számíthatunk, karitatív okból nem jön ide senki. Kettő: termelni kell, három: fejlődni csak kiművelt emberfőkkel lehet, legyen szó szakmunkásról vagy egyetemi kutatóról. Négy: hinni kell magunkban és egymásban! – fogalmazta meg a régió kilábalásának feltételeit kérdésünkre Holló Csaba. – Optimista vagyok, mi más lehetnék? A jövő viszont nem az én kezemben van, amit lehetett megtettük, tovább kell lépni – utalt a fiatalokra váró feladatra.
– A nap központi témája az autógyártás Magyarországon lett volna, de megváltoztattam, mert ebben a régióban kevésbé tart számot az érdeklődésre, mint a föld alatt és fölött található energia. A jövőt nem ismerjük, jöhetnek nagy találmányok. Mostani tudásunk szerint a régió kilábalásának a lehetősége a geotermikus energia, az ércvagyon és a lignit vagyon hasznosítása, ami több száz évre elegendő – vélekedett műszaki értelmiségihez méltó racionalitással Holló Csaba.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.