Közadakozásból kívánja helyreállítani az egykori, miskolci országzászlót a Lévay József Közművelődési Egyesület, a kezdeményezést az önkormányzat is támogatja. A magyarság összetartozását szimbolizáló emlékmű valamikor a Népkertben, a Herman Ottó Múzeummal szemben állt.
Szabó Sándor református lelkész, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: a trianoni békediktátumot követően sok helyen avattak az országban ilyen és hasonló, a szétszakított magyarság összetartozását szimbolizáló emlékműveket. Miskolcon az 1930-es évek közepén, a Herman Ottó Múzeummal szemben állították fel a faragott kőtalapzaton álló, több méter magas, nemzetiszínű szalaggal díszített zászlórudat, a félárbocra engedett, nemzetiszínű zászlóval. - Ez egy emlékhely volt Miskolcon is, Trianon, és a magyar sors mementója, megemlékezések helyszíne, egészen az 1950-es évekig - nyilatkozta Szabó Sándor. - A kommunista hatalomátvétel után szerte az országban lebontották, vagy átépítették az ilyen emlékműveket, ez a sors várt a miskolcira is.
- Helyreállításának gondolata már korábban felmerült, mint ahogyan Diósgyőrben is helyreállították a régi országzászlót a lokálpatrióták, 1992-ben - ezt Rostás László városi főépítész mondta el, aki személyesen foglalkozik az üggyel. Az önkormányzat a közelmúltban is sok megkeresést kapott - civil szervezetektől, magánszemélyektől egyaránt - akik mind az emlékmű újbóli felállítását kezdeményezték. Ezek között voltak olyanok is, amelyek komoly forrásértékkel bírtak, az eredeti emlékmű sajátosságait illetően. - Nagyon sok mindent kellett tisztázni, a hitelesség érdekében - a régi országzászló pontos helyétől kezdve - szerencsére részletes szakmai anyagot találtunk ehhez a megyei levéltárban - tájékoztatott Rostás László. Nem csupán az eredeti tervrajzokra bukkantak rá, fellelhető az országzászló 1934-es felállításának teljes dokumentációja, levelezési anyaga is. Ezekből többek között kiderül, hogy nem csupán városi, hanem - megnevezése szerint - Felvidéki Országzászló is volt a miskolci, a létrehozását felügyelő bizottság pedig a negyedik legjelentősebb, az akkori Magyarország hasonló egyesülései között.
Azt is sikerült kideríteni, hogy eredetileg a Népkert Görgey utcai oldalán állt, a Herman Ottó
Múzeum Képtárával szemben. Lebontását követően, 1969-ben Kerényi Jenő Géniusz című emlékművét telepítették a helyére, ez ma is ott található. – Ezt annak idején a munkásmozgalom hőseinek tiszteletére állították fel, de a szobor ettől, és minden politikai felhangtól függetlenül is művészi értéket képvisel, egy Kossuth-díjas szobrász alkotása - nyilatkozta a miskolci főépítész. - Terveink szerint áthelyezzük a Sportcsarnok elé, ahol új jelentéstartalommal, a sportolók dicsőségét hirdeti majd. Ezt követően régi helyére kerülhet a miskolci - felvidéki - országzászló, melyet az eredeti tervek szerint rekonstruálnak, a látványtervek már el is készültek.
Mint megtudtuk, a korabeli országzászló-bizottságok nagyon aprólékosan meghatároztak mindent az emlékművekkel kapcsolatban - a talapzat, a rúd és a zászló anyagát, méreteit is - amit a helyreállítás során szintén követni szeretnének. A mintegy négy méter átmérőjű, faragott mészkő talapzaton álló, hat méter magas zászlórúd tetején megmintázzák a Szent Koronát is, az emlékmű egy járólapokkal, díszkővel kirakott kis tér közepén áll majd. Átadását augusztus 20-ára, Szent István ünnepére tervezik. A kivitelezés - a Géniusz-emlékmű áthelyezési költségeivel együtt - nagyjából tízmillió forintba kerül majd, melyet alapvetően közadakozásból szeretnének finanszírozni. - Bízunk benne, hogy sokan a kezdeményezés mellé állnak majd, hiszen mindaz, amit az országzászló szimbolizál, ma is nagyon aktuális - emelte ki Szabó Sándor lelkész, aki a városi közgyűlés legutóbbi ülésén maga is anyagi felajánlást tett a nemes célra, és másokat is adakozásra szólított fel.
Szabó Sándor azt is elmondta: a trianoni békediktátumra emlékezve a Nemzeti Összetartozás Napja közeledtével, szeretettel várnak mindenkit az egyesület következő programjára, május 31-én, kedden 18.00 órakor, az Egyházkerületi Székház nagytermében. A rendezvényen Raffay Ernő történész tart előadást "Trianon okai és következményei" címmel, és itt is gyűjtést rendeznek majd az országzászló helyreállítására.
Szepesi S.
Szabó Sándor református lelkész, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: a trianoni békediktátumot követően sok helyen avattak az országban ilyen és hasonló, a szétszakított magyarság összetartozását szimbolizáló emlékműveket. Miskolcon az 1930-es évek közepén, a Herman Ottó Múzeummal szemben állították fel a faragott kőtalapzaton álló, több méter magas, nemzetiszínű szalaggal díszített zászlórudat, a félárbocra engedett, nemzetiszínű zászlóval. - Ez egy emlékhely volt Miskolcon is, Trianon, és a magyar sors mementója, megemlékezések helyszíne, egészen az 1950-es évekig - nyilatkozta Szabó Sándor. - A kommunista hatalomátvétel után szerte az országban lebontották, vagy átépítették az ilyen emlékműveket, ez a sors várt a miskolcira is.
- Helyreállításának gondolata már korábban felmerült, mint ahogyan Diósgyőrben is helyreállították a régi országzászlót a lokálpatrióták, 1992-ben - ezt Rostás László városi főépítész mondta el, aki személyesen foglalkozik az üggyel. Az önkormányzat a közelmúltban is sok megkeresést kapott - civil szervezetektől, magánszemélyektől egyaránt - akik mind az emlékmű újbóli felállítását kezdeményezték. Ezek között voltak olyanok is, amelyek komoly forrásértékkel bírtak, az eredeti emlékmű sajátosságait illetően. - Nagyon sok mindent kellett tisztázni, a hitelesség érdekében - a régi országzászló pontos helyétől kezdve - szerencsére részletes szakmai anyagot találtunk ehhez a megyei levéltárban - tájékoztatott Rostás László. Nem csupán az eredeti tervrajzokra bukkantak rá, fellelhető az országzászló 1934-es felállításának teljes dokumentációja, levelezési anyaga is. Ezekből többek között kiderül, hogy nem csupán városi, hanem - megnevezése szerint - Felvidéki Országzászló is volt a miskolci, a létrehozását felügyelő bizottság pedig a negyedik legjelentősebb, az akkori Magyarország hasonló egyesülései között. Azt is sikerült kideríteni, hogy eredetileg a Népkert Görgey utcai oldalán állt, a Herman Ottó
Múzeum Képtárával szemben. Lebontását követően, 1969-ben Kerényi Jenő Géniusz című emlékművét telepítették a helyére, ez ma is ott található. – Ezt annak idején a munkásmozgalom hőseinek tiszteletére állították fel, de a szobor ettől, és minden politikai felhangtól függetlenül is művészi értéket képvisel, egy Kossuth-díjas szobrász alkotása - nyilatkozta a miskolci főépítész. - Terveink szerint áthelyezzük a Sportcsarnok elé, ahol új jelentéstartalommal, a sportolók dicsőségét hirdeti majd. Ezt követően régi helyére kerülhet a miskolci - felvidéki - országzászló, melyet az eredeti tervek szerint rekonstruálnak, a látványtervek már el is készültek. Mint megtudtuk, a korabeli országzászló-bizottságok nagyon aprólékosan meghatároztak mindent az emlékművekkel kapcsolatban - a talapzat, a rúd és a zászló anyagát, méreteit is - amit a helyreállítás során szintén követni szeretnének. A mintegy négy méter átmérőjű, faragott mészkő talapzaton álló, hat méter magas zászlórúd tetején megmintázzák a Szent Koronát is, az emlékmű egy járólapokkal, díszkővel kirakott kis tér közepén áll majd. Átadását augusztus 20-ára, Szent István ünnepére tervezik. A kivitelezés - a Géniusz-emlékmű áthelyezési költségeivel együtt - nagyjából tízmillió forintba kerül majd, melyet alapvetően közadakozásból szeretnének finanszírozni. - Bízunk benne, hogy sokan a kezdeményezés mellé állnak majd, hiszen mindaz, amit az országzászló szimbolizál, ma is nagyon aktuális - emelte ki Szabó Sándor lelkész, aki a városi közgyűlés legutóbbi ülésén maga is anyagi felajánlást tett a nemes célra, és másokat is adakozásra szólított fel.
Szabó Sándor azt is elmondta: a trianoni békediktátumra emlékezve a Nemzeti Összetartozás Napja közeledtével, szeretettel várnak mindenkit az egyesület következő programjára, május 31-én, kedden 18.00 órakor, az Egyházkerületi Székház nagytermében. A rendezvényen Raffay Ernő történész tart előadást "Trianon okai és következményei" címmel, és itt is gyűjtést rendeznek majd az országzászló helyreállítására.
Szepesi S.