– Mivel kínálhatom önöket? Teával, kávéval, esetleg a saját termésből készült pálinkával? – fogad minket sortban, gumipapucsban. A kávét elfogadjuk, a pálinkát csak megszagoljuk. Tiszta, ütős nedűnek tűnik.
– A körtefáink terméséből főzettem, ez valahogy rögtön megfogott a kertészkedésben – mondja házigazdánk. – Úgy gondoltam, ha egy férfiembernek van kertje és gyümölcsfája, akkor legyen pálinkája is! Egyébként csak három éve kertészkedünk, és szinte mindent a szomszédainktól, Miki bácsitól, Ilonka nénitől tanultunk meg.
Persze sokat hozzá is olvastak. Bevallja, eleinte azt se tudta, mi az a „termő”. Mostanra már ezt is megtanulta, és azt is, hogy kell a cefrét válogatni, metszeni, vagy szőlőt kötözni.
– Bár még nem vagyok elég bátor a növényekkel, azért szerintem már elég jól metszek. Jó látni, ha egy fa szép formásra sikeredett. Annak pedig nagyon tudok örülni, amikor Miki bácsi megdicsér, és azt mondja: „Na, fiam, most már ez igencsak jó!” – mondja, aztán végigvezet minket a kerten.
– Nézzék, az a pár sor ott a kerítésnél spenót, az meg ott hagyma – mutatja. Némelyikből már lehet „tépni”, s rögtön fordul is egy kosárkáért, hogy megpakolja. A kertben paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyem, zöldhagyma, saláta, retek, málna, eper és szőlő is található. Nem sok, de arra elég, hogy szükség esetén ne kelljen piacra, vagy a boltba rohanni.
Mint mondja, kora tavasszal szereti legjobban a kertet. Akkor lehet a legjobban érezni a természetből áradó erőt. Most nincs sok látnivaló, mert már minden elvirágzott, és még csak kevés növény hozott termést.
– Sok teendő van a kertben, és a két pici gyerek mellett nagyon be kell osztani az időnket. Viszont az is igaz, hogy a saját magunk termesztette zöldségnél, gyümölcsnél nincs jobb – hangsúlyozza. – Nem elsősorban azért, mert így olcsóbb, hiszen ha hozzáadjuk a befektetett munkát, látjuk, hogy anyagilag nem igazán térül meg, sőt, inkább ráfizetéses a kertészkedés. Viszont nagyszerű kikapcsolódás, és a fizikai tevékenység nagyon jót tesz a sok szellemi munka után. Nem beszélve arról, hogy a magunk termése összehasonlíthatatlanul finomabb annál, mint amit egy bevásárlóközpontban sóznának ránk. Lekvárnak, befőttnek és pálinkának is marad belőle: tavalyelőtt például annyi cseresznyénk volt, hogy három napon át raktam el belőle a befőttnek valót. Egy-egy befőzés vagy lekvárfőzés pedig mindannyiunk számára örök emlék marad.
Balogh Csilla
fotó: Juhász Ákos
– A körtefáink terméséből főzettem, ez valahogy rögtön megfogott a kertészkedésben – mondja házigazdánk. – Úgy gondoltam, ha egy férfiembernek van kertje és gyümölcsfája, akkor legyen pálinkája is! Egyébként csak három éve kertészkedünk, és szinte mindent a szomszédainktól, Miki bácsitól, Ilonka nénitől tanultunk meg.
Persze sokat hozzá is olvastak. Bevallja, eleinte azt se tudta, mi az a „termő”. Mostanra már ezt is megtanulta, és azt is, hogy kell a cefrét válogatni, metszeni, vagy szőlőt kötözni.
– Bár még nem vagyok elég bátor a növényekkel, azért szerintem már elég jól metszek. Jó látni, ha egy fa szép formásra sikeredett. Annak pedig nagyon tudok örülni, amikor Miki bácsi megdicsér, és azt mondja: „Na, fiam, most már ez igencsak jó!” – mondja, aztán végigvezet minket a kerten.
– Nézzék, az a pár sor ott a kerítésnél spenót, az meg ott hagyma – mutatja. Némelyikből már lehet „tépni”, s rögtön fordul is egy kosárkáért, hogy megpakolja. A kertben paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyem, zöldhagyma, saláta, retek, málna, eper és szőlő is található. Nem sok, de arra elég, hogy szükség esetén ne kelljen piacra, vagy a boltba rohanni.
Mint mondja, kora tavasszal szereti legjobban a kertet. Akkor lehet a legjobban érezni a természetből áradó erőt. Most nincs sok látnivaló, mert már minden elvirágzott, és még csak kevés növény hozott termést.
– Sok teendő van a kertben, és a két pici gyerek mellett nagyon be kell osztani az időnket. Viszont az is igaz, hogy a saját magunk termesztette zöldségnél, gyümölcsnél nincs jobb – hangsúlyozza. – Nem elsősorban azért, mert így olcsóbb, hiszen ha hozzáadjuk a befektetett munkát, látjuk, hogy anyagilag nem igazán térül meg, sőt, inkább ráfizetéses a kertészkedés. Viszont nagyszerű kikapcsolódás, és a fizikai tevékenység nagyon jót tesz a sok szellemi munka után. Nem beszélve arról, hogy a magunk termése összehasonlíthatatlanul finomabb annál, mint amit egy bevásárlóközpontban sóznának ránk. Lekvárnak, befőttnek és pálinkának is marad belőle: tavalyelőtt például annyi cseresznyénk volt, hogy három napon át raktam el belőle a befőttnek valót. Egy-egy befőzés vagy lekvárfőzés pedig mindannyiunk számára örök emlék marad.
Balogh Csilla
fotó: Juhász Ákos