A HU-NER-TOWN-300 projektjavaslat egy olyan intelligens hálózat kiépítését tartalmazza, amelynek része egy fotovoltaikus erőmű, amely elektromos áramot állít elő, és hozzá tartoznak gyorstöltőállomások, illetve elektromos meghajtású járművek. Ez pedig ma már nem sci-fi, hangsúlyozza Nagy József, a projektgazda Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanis véleménye szerint körülöttünk zajlik a harmadik ipari forradalom, amely az anyagtudomány és az energetika forradalma.
Az ügyvezető hozzáteszi, a jelenleg folyamatban lévő pályázat a hálózatot – a villamosenergia-termelést, -tárolást, -elosztást és -kereskedelmet optimalizáló távfelügyeleti és távirányítási rendszert – tartalmazza, nem része az erőmű és a járművek, azonban nincs kétsége afelől, hogy rövid időn belül megvalósulhatnak ezek a beruházások, ugyanis érdeklődőben, beruházási kedvben nincs hiány. De a kristályos szilícium alapú modulokból álló fotovoltaikus erőmű kapacitás kiépítését a magyar állam vissza nem térítendő támogatásával vagy vissza nem térítendő hitel garantálásával is támogathatja.
A Bükk-Mak Leader dolgozta ki a Makrovirka (Magyar Virtuális Makrohálózatok Mérlegköri Klasztere) elnevezésű projektet, amely bejelentett magyar találmány. A programot a Magyar Állam választotta ki mintaprojektjének az Európai Unió által meghirdetett NER-300 pályázati rendszerhez. Az előpályázati anyagot január 17-én nyújtották be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, amely a „Magyarország zéró emissziós városi tömegközlekedési H2 és közintézményi plug-in infrastruktúrájának fejlesztése decentralizált (DG) napenergia (PV, RES) és centralizált (CG) atomenergia (AE) hasznosítás intelligens mikro-, és makrohálózati integrációjával” címet viselte, és mint kiderül belőle, a Paksi Atomerőművet is sikerült megnyerni hozzá, akik szintén csatlakoznak a rendszerhez a saját, egyébként fel nem használt áram kapacitásukkal. A kész pályázati anyagot május 9-én adták le a Minisztériumhoz.
Mint Nagy Józseftől megtudtuk, a pályázathoz megyei jogú városokat kerestek meg. Miskolc azonnal az élére állt a projektnek, rajtunk kívül Eger, Salgótarján, Veszprém és Kecskemét csatlakozott. A rendszer előnye, hogy nem helyhez kötött, a hálózatban lévő városok földrajzilag lehetnek távol is egymástól. A dolog lényege, hogy a városok termelő és fogyasztó egységeit egyetlen rendszer méri folyamatosan, amely mindig jelentést tud adni arról, hogy vannak-e, és milyen szabad kapacitások, amelyek az áramtőzsdén eladhatók. A projekt mobilitási részét az elektromos áram meghajtású járművek adják, melyek kapcsán az ügyvezető szerint robbanásszerű lesz az átállás, méghozzá nem is olyan sokára. Hazánk nagyságából kiindulva nem a hidrogén, hanem az elektromos hajtású akkumulátoros járművek kerülhetnek előtérbe. Ezekről Nagy József elmondta, Kínában már a tömeggyártásuk folyik, de a keleti ország gyártja a legjobb akkumulátorokat is. A járműveket gyorstöltővel töltik majd, melyekre már idén lehet majd pályázatot benyújtani a Bükk-Mak Leader településeinek – ezek akár tíz-húsz perc alatt is képesek feltölteni egy járművet.
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkára múlt heti miskolci megbeszélése kapcsán külön is kiemelte a projektet, amelynek mintájára hazánk egy komplex hálózatot építene ki a jövőben az egész ország területén. Nagy József szerint a jövő útja, hogy a vidék, az agglomeráció látja majd el energiával a városokat. A Bükk-Mak Leader programja például az „1 falu – 1 MW”, mely lehetővé hivatott tenni, hogy a közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés, elosztás, hasznosítás mellett belépjenek az energiakereskedelembe, intelligens központon keresztül saját hálózat – „energianet” – formájában, üzleti alapon együttműködjenek, a saját mérlegkörükön belül elektromos energiát adjanak és vegyenek.
Az ügyvezető szerint Miskolc előrelátó volt, amikor csatlakozott a programhoz, amely úttörő a megújuló energiaforrások területén. Azt pedig, hogy Miskolc komolyan gondolja az elmozdulást ebbe az irányba, nemcsak az mutatja, hogy több projekt kapcsán felmerült már az elektromos meghajtású közlekedés, tömegközlekedés gondolata, terve, hanem az is, hogy a napokban elektromos buszt tesztel az MVK Zrt.
Horváth Imre
Az ügyvezető hozzáteszi, a jelenleg folyamatban lévő pályázat a hálózatot – a villamosenergia-termelést, -tárolást, -elosztást és -kereskedelmet optimalizáló távfelügyeleti és távirányítási rendszert – tartalmazza, nem része az erőmű és a járművek, azonban nincs kétsége afelől, hogy rövid időn belül megvalósulhatnak ezek a beruházások, ugyanis érdeklődőben, beruházási kedvben nincs hiány. De a kristályos szilícium alapú modulokból álló fotovoltaikus erőmű kapacitás kiépítését a magyar állam vissza nem térítendő támogatásával vagy vissza nem térítendő hitel garantálásával is támogathatja.
A Bükk-Mak Leader dolgozta ki a Makrovirka (Magyar Virtuális Makrohálózatok Mérlegköri Klasztere) elnevezésű projektet, amely bejelentett magyar találmány. A programot a Magyar Állam választotta ki mintaprojektjének az Európai Unió által meghirdetett NER-300 pályázati rendszerhez. Az előpályázati anyagot január 17-én nyújtották be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, amely a „Magyarország zéró emissziós városi tömegközlekedési H2 és közintézményi plug-in infrastruktúrájának fejlesztése decentralizált (DG) napenergia (PV, RES) és centralizált (CG) atomenergia (AE) hasznosítás intelligens mikro-, és makrohálózati integrációjával” címet viselte, és mint kiderül belőle, a Paksi Atomerőművet is sikerült megnyerni hozzá, akik szintén csatlakoznak a rendszerhez a saját, egyébként fel nem használt áram kapacitásukkal. A kész pályázati anyagot május 9-én adták le a Minisztériumhoz.
Mint Nagy Józseftől megtudtuk, a pályázathoz megyei jogú városokat kerestek meg. Miskolc azonnal az élére állt a projektnek, rajtunk kívül Eger, Salgótarján, Veszprém és Kecskemét csatlakozott. A rendszer előnye, hogy nem helyhez kötött, a hálózatban lévő városok földrajzilag lehetnek távol is egymástól. A dolog lényege, hogy a városok termelő és fogyasztó egységeit egyetlen rendszer méri folyamatosan, amely mindig jelentést tud adni arról, hogy vannak-e, és milyen szabad kapacitások, amelyek az áramtőzsdén eladhatók. A projekt mobilitási részét az elektromos áram meghajtású járművek adják, melyek kapcsán az ügyvezető szerint robbanásszerű lesz az átállás, méghozzá nem is olyan sokára. Hazánk nagyságából kiindulva nem a hidrogén, hanem az elektromos hajtású akkumulátoros járművek kerülhetnek előtérbe. Ezekről Nagy József elmondta, Kínában már a tömeggyártásuk folyik, de a keleti ország gyártja a legjobb akkumulátorokat is. A járműveket gyorstöltővel töltik majd, melyekre már idén lehet majd pályázatot benyújtani a Bükk-Mak Leader településeinek – ezek akár tíz-húsz perc alatt is képesek feltölteni egy járművet.
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért felelős államtitkára múlt heti miskolci megbeszélése kapcsán külön is kiemelte a projektet, amelynek mintájára hazánk egy komplex hálózatot építene ki a jövőben az egész ország területén. Nagy József szerint a jövő útja, hogy a vidék, az agglomeráció látja majd el energiával a városokat. A Bükk-Mak Leader programja például az „1 falu – 1 MW”, mely lehetővé hivatott tenni, hogy a közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés, elosztás, hasznosítás mellett belépjenek az energiakereskedelembe, intelligens központon keresztül saját hálózat – „energianet” – formájában, üzleti alapon együttműködjenek, a saját mérlegkörükön belül elektromos energiát adjanak és vegyenek.
Az ügyvezető szerint Miskolc előrelátó volt, amikor csatlakozott a programhoz, amely úttörő a megújuló energiaforrások területén. Azt pedig, hogy Miskolc komolyan gondolja az elmozdulást ebbe az irányba, nemcsak az mutatja, hogy több projekt kapcsán felmerült már az elektromos meghajtású közlekedés, tömegközlekedés gondolata, terve, hanem az is, hogy a napokban elektromos buszt tesztel az MVK Zrt.
Horváth Imre