– A 12-13. században vannak ugyan általánosnak tekinthető építészeti alaprajzok, melyek a bencés szerzetesi templomokra jellemzőek, de két egyforma alaprajzzal megépített bencés apátság nincs. Ezért a 2004-ben és 2006-ban feltárt falak rendszere alapján még nem tudjuk pontosan megrajzolni, milyen is lehetett az apátság. Azt viszont már tudjuk, hogy hol állt az apátsági templom, és hol a kolostorépület. Ezek nagysága is megbecsülhető —hozzávetőlegesen. A pontos alaprajzot majd csak a részletes feltárást követően ismerhetjük meg. – mondja Pusztai Tamás régész, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. Hozzátette, hogy eddig csupán az egykori épület 10 százalékát sikerült feltárni, ami csekély nagyság. Ahhoz, hogy biztos információkat jelenthessenek ki az apátsággal kapcsolatban, az egészet fel kell tárni.
Az épült hasonló lehet a jáki templomhoz. Nagyjából ekkora lehetett ez a templom is, ami Tapolcán állt, aminek a déli mellékhajójában nyithattunk egy 5x10 méteres szelvényt, valamint a kolostorépületben. A templomunk a déli oldalához építették a kolostorépületet, aminek a nyugati és a déli szárnyát meg is találták. A kolostorépület nyugati folyosójára felfűzött helyiségek nagyon jó állapotban vannak. Bennük kemencék, kályhák maradványaival.
Az ásatás eddigi eredményei alapján a megtalált épületrészek legkorábbi periódusai az 1200 körüli időből származnak. A kolostorszárny nyugati folyosójának padlója alatt előkerült egy pogány építési áldozat, ahol egy edénybe rontás elhárító tárgyakat helyeztek el. Az edényt a 12-13. század fordulóján készíthették. Az apátságot legalább három alkalommal építhették át. Bizonyára a tatárjárást követően, illetve a 15. században. Az átépítések korát az itt talált pénzleletek segítségével lehetett meghatározni.
1532-nyarán Bebek Imre és Ferenc, akik János király pártjára álltak, embereikkel rátámadtak a tapolcai apátságra, amit addig Oláh Miklós esztergomi kanonok, az özvegy Mária királyné titkára birtokolt. A monostor embereit részben megölték, részben fogságba vetették, az arany és ezüst tárgyakat és a templomi ruhákat elrabolták, a monostort felgyújtották és lerombolták. Ebből az évből származik egy több mint 300 darabos ezüstpénz lelet, melyet a kolostorépület 2006-os feltárása során találtak meg, köztük 5 olyan érmével, amely nem szerepel egyetlen katalógusban sem, így különösen nagy értéket képvisel.
A területen nagyon nagy a feltöltés. A 12-13. századi járószintjeink a mai felszín alatt 180 centiméterrel találhatóak. A korabeli falak helyenként 1,5 méter magasságig megmaradtak, melyek egyébként az 1730-as években még jól látszottak. Az elpusztult apátság helyére épült később a ma már szintén lebontott Anna szálló is. Az ő alapfalai főképp a kolostorra kerültek rá, de nem okoztak teljes pusztulást.
Az apátság területén számos temetkezést tártak fel. Ezek egy része a 16. századi pusztulást követő időből származik, de vannak korai, 11-12. századi sírok is. Ha az apátságot és a városunkat alapító Miskolc nemzetség temetkezéseit keressük, feltehetően a templomban, az oltár környezetében kell számolni velük.
– A 2006-os ásatások során derült ki, hogy a kolostorépület nyugati felét a fürdő gyermekmedencéi érintik, de ez a terület a földalatti épületeknek csak egy töredékét jelenti. Az apátság nagyobbik fele ma még teljesen szabadon lévő területen — a fürdő előtti parkban —található. Itt még anélkül kutathatunk, hogy bármilyen új építményt bontani kellene – teszi hozzá az igazgató.
Sokan tartanak attól, hogy az ásatások miatt megint építési területté válik Tapolca, mint korábban a fürdő rekonstrukció során. Pusztai Tamás szerint meg lehet azonban úgy szervezni az ásatást, hogy már a munkák során maga a terepi kutatás megtekintése is egy kulturális program lehessen, mind a turisták számára, mind a miskolci családoknak. Egy ásatás percenként szolgál új leletekkel, új információkkal, melyeket egy napi rendszerességű, rendhagyó tárlatvezetéssel meg is lehet ismertetni az oda látogatókkal.
Kiss J.
Az épült hasonló lehet a jáki templomhoz. Nagyjából ekkora lehetett ez a templom is, ami Tapolcán állt, aminek a déli mellékhajójában nyithattunk egy 5x10 méteres szelvényt, valamint a kolostorépületben. A templomunk a déli oldalához építették a kolostorépületet, aminek a nyugati és a déli szárnyát meg is találták. A kolostorépület nyugati folyosójára felfűzött helyiségek nagyon jó állapotban vannak. Bennük kemencék, kályhák maradványaival.
Az ásatás eddigi eredményei alapján a megtalált épületrészek legkorábbi periódusai az 1200 körüli időből származnak. A kolostorszárny nyugati folyosójának padlója alatt előkerült egy pogány építési áldozat, ahol egy edénybe rontás elhárító tárgyakat helyeztek el. Az edényt a 12-13. század fordulóján készíthették. Az apátságot legalább három alkalommal építhették át. Bizonyára a tatárjárást követően, illetve a 15. században. Az átépítések korát az itt talált pénzleletek segítségével lehetett meghatározni.
1532-nyarán Bebek Imre és Ferenc, akik János király pártjára álltak, embereikkel rátámadtak a tapolcai apátságra, amit addig Oláh Miklós esztergomi kanonok, az özvegy Mária királyné titkára birtokolt. A monostor embereit részben megölték, részben fogságba vetették, az arany és ezüst tárgyakat és a templomi ruhákat elrabolták, a monostort felgyújtották és lerombolták. Ebből az évből származik egy több mint 300 darabos ezüstpénz lelet, melyet a kolostorépület 2006-os feltárása során találtak meg, köztük 5 olyan érmével, amely nem szerepel egyetlen katalógusban sem, így különösen nagy értéket képvisel.
A területen nagyon nagy a feltöltés. A 12-13. századi járószintjeink a mai felszín alatt 180 centiméterrel találhatóak. A korabeli falak helyenként 1,5 méter magasságig megmaradtak, melyek egyébként az 1730-as években még jól látszottak. Az elpusztult apátság helyére épült később a ma már szintén lebontott Anna szálló is. Az ő alapfalai főképp a kolostorra kerültek rá, de nem okoztak teljes pusztulást.
Az apátság területén számos temetkezést tártak fel. Ezek egy része a 16. századi pusztulást követő időből származik, de vannak korai, 11-12. századi sírok is. Ha az apátságot és a városunkat alapító Miskolc nemzetség temetkezéseit keressük, feltehetően a templomban, az oltár környezetében kell számolni velük.
– A 2006-os ásatások során derült ki, hogy a kolostorépület nyugati felét a fürdő gyermekmedencéi érintik, de ez a terület a földalatti épületeknek csak egy töredékét jelenti. Az apátság nagyobbik fele ma még teljesen szabadon lévő területen — a fürdő előtti parkban —található. Itt még anélkül kutathatunk, hogy bármilyen új építményt bontani kellene – teszi hozzá az igazgató.
Sokan tartanak attól, hogy az ásatások miatt megint építési területté válik Tapolca, mint korábban a fürdő rekonstrukció során. Pusztai Tamás szerint meg lehet azonban úgy szervezni az ásatást, hogy már a munkák során maga a terepi kutatás megtekintése is egy kulturális program lehessen, mind a turisták számára, mind a miskolci családoknak. Egy ásatás percenként szolgál új leletekkel, új információkkal, melyeket egy napi rendszerességű, rendhagyó tárlatvezetéssel meg is lehet ismertetni az oda látogatókkal.
Kiss J.