A B.-A.-Z. Megyei Kórházban naponta átlag 20-25 műtétet végeznek el, 30-50 egység, azaz mintegy huszonöt liter vérigénnyel – tájékoztatott Ökrös Ilona, a kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztályának (KAITO) vezető főorvosa. Sürgős műtétet nem halasztanak el vérhiány miatt, ez egyébként sem jellemző: a vérellátás stabilnak mondható a megyében, és országosan is. A Vérellátó Szolgálat nagyon gyorsan tud intézkedni szükséges esetekben – naprakész adatbázissal rendelkeznek, és ha kell, más régiókból vagy akár a nemzeti véralapból pótolják a szükséges mennyiséget, ha a helybeli „vérdepóban” ez nem áll rendelkezésre.
Borsodi vér
A kórházban is tárolnak átlagosan öt-tíz liter vért az azonnali, sürgős beavatkozásokra. A vérkészítmények viszonylag rövid ideig tárolhatók – átlagban 35 napig – ezért nem lehet hosszú távra tartalékokat képezni. A legnagyobb vérigénnyel járó műtét a májátültetés, ahol akár 40 egységre (húsz liter) is szükség lehet. A májműtétek mindig sok vért igényelnek, ugyanígy a daganatos beavatkozások és a protézis-beültetések is.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontos véradó-helynek számít, csupán Budapest előzi meg a leadott mennyiség tekintetében. Farkas Tünde, a megyei Vöröskereszt véradó szervező koordinátora elmondta: erre az évre 30 500 véradó donort vállaltak, amiből 11 660 jut Miskolcra.
Mindig számolnak azzal, hogy a jelentkezők 15-20 százaléka egészségügyi szempontból alkalmatlan a véradásra. Sokan nem tudják, de ebben akár egy tetoválás, piercing-beültetés vagy fogászati beavatkozás is közrejátszhat. Egyszerre egy egységnyi (450 milliliter) vért vesznek le, két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie.
Családi hagyomány
A vérellátás szakmai régiókban zajlik, megyénk a debreceni régióhoz tartozik. Itt osztják el a beérkező vérmennyiséget, melynek döntő része helyben marad. A véradók között ma is vannak rendszeres, visszatérő „kuncsaftok”, akiknél ez szinte már családi hagyománynak számít. Gond viszont, hogy a rendszeres véradók többsége 50 év körüli, így fontos lenne a donorbázis fiatalítása. Farkas Tünde szerint nincs szó arról, hogy drasztikusan kevesebb lenne a véradó, viszont helyben, a lakosság csökkenése és a gazdasági helyzet romlása mindenképpen érezteti a hatását.
– Az anyagi problémák növekedésével csökken az emberek adakozókedve – a véradás területén is – ezért, illetve ennek ellensúlyozására szervezünk felvilágosító kampányokat, különféle véradó rendezvényeket, akciókat – mondta el a koordinátor.
Köztudomású persze, hogy régebben könnyebb volt véradásokat szervezni: a honvédségnél, a nagyüzemekben, bányákban erre külön mozgalmak léteztek. Aztán kicsit „kiment a divatból” a társadalmi felelősségvállalásnak ez a formája, ma már szinte külön-külön kell megszólítani mindenkit.
– Nagyon fontos lenne tudatosítani a társadalomban, hogy a vér nem magától van, hanem egy másik embertől származik – emelte ki Ökrös Ilona. – Tehát, ha mi elvárjuk, hogy adott esetben segítsenek rajtunk vagy a hozzátartozóinkon, akkor mi is menjünk el vért adni, ha alkalom adódik!
Szepesi S.
Fotó: Mocsári L.
Borsodi vér
A kórházban is tárolnak átlagosan öt-tíz liter vért az azonnali, sürgős beavatkozásokra. A vérkészítmények viszonylag rövid ideig tárolhatók – átlagban 35 napig – ezért nem lehet hosszú távra tartalékokat képezni. A legnagyobb vérigénnyel járó műtét a májátültetés, ahol akár 40 egységre (húsz liter) is szükség lehet. A májműtétek mindig sok vért igényelnek, ugyanígy a daganatos beavatkozások és a protézis-beültetések is.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontos véradó-helynek számít, csupán Budapest előzi meg a leadott mennyiség tekintetében. Farkas Tünde, a megyei Vöröskereszt véradó szervező koordinátora elmondta: erre az évre 30 500 véradó donort vállaltak, amiből 11 660 jut Miskolcra.
Mindig számolnak azzal, hogy a jelentkezők 15-20 százaléka egészségügyi szempontból alkalmatlan a véradásra. Sokan nem tudják, de ebben akár egy tetoválás, piercing-beültetés vagy fogászati beavatkozás is közrejátszhat. Egyszerre egy egységnyi (450 milliliter) vért vesznek le, két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie.
Családi hagyomány
A vérellátás szakmai régiókban zajlik, megyénk a debreceni régióhoz tartozik. Itt osztják el a beérkező vérmennyiséget, melynek döntő része helyben marad. A véradók között ma is vannak rendszeres, visszatérő „kuncsaftok”, akiknél ez szinte már családi hagyománynak számít. Gond viszont, hogy a rendszeres véradók többsége 50 év körüli, így fontos lenne a donorbázis fiatalítása. Farkas Tünde szerint nincs szó arról, hogy drasztikusan kevesebb lenne a véradó, viszont helyben, a lakosság csökkenése és a gazdasági helyzet romlása mindenképpen érezteti a hatását.
– Az anyagi problémák növekedésével csökken az emberek adakozókedve – a véradás területén is – ezért, illetve ennek ellensúlyozására szervezünk felvilágosító kampányokat, különféle véradó rendezvényeket, akciókat – mondta el a koordinátor.
Köztudomású persze, hogy régebben könnyebb volt véradásokat szervezni: a honvédségnél, a nagyüzemekben, bányákban erre külön mozgalmak léteztek. Aztán kicsit „kiment a divatból” a társadalmi felelősségvállalásnak ez a formája, ma már szinte külön-külön kell megszólítani mindenkit.
– Nagyon fontos lenne tudatosítani a társadalomban, hogy a vér nem magától van, hanem egy másik embertől származik – emelte ki Ökrös Ilona. – Tehát, ha mi elvárjuk, hogy adott esetben segítsenek rajtunk vagy a hozzátartozóinkon, akkor mi is menjünk el vért adni, ha alkalom adódik!
Szepesi S.
Fotó: Mocsári L.