Május 5-8. között éjszakánként az ország több részén fagyott, a legnagyobb károkat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették. Az elsődleges adatok 2,3 ezer érintett hektárról szóltak Borsodban. Most elkészültek a véglegesnek mondható adatok – bár a bejelentések alapján a helyszíni szemlék még tartanak. Eszerint megyénkben 216 bejelentést regisztráltak, közel háromezer hektárról. A kár értéke meghaladja a 3,2 milliárd forintot, tudtuk meg Barcsák Attilától, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának vezető főtanácsosától.
A legnagyobb kár az almásokat érte (1100 hektár), ezt követi a kajszi és a körte (400-450), a meggy (160), a szilva (140) és a dió (130). Aránylag jól megúszta a fagy okozta károkat a szőlő – 30 hektárról érkezett kárbejelentés. Hogy hol mekkora mértékű a kár elég hullámzó a főtanácsos szerint, van, ahol a gyümölcsös tíz százalékát csupán, de van, ahol teljes, száz százalékos a fagyás. Miskolctól délre és nyugatra kisebb pusztítást végzett a hideg idő, az erősebben érintett területek a Cserehát, Bodrogköz és Szerencs környéke.
A kárt szenvedek termelők abban az esetben számíthatnak kártalanításra, ha tagjai a kárenyhítési rendszernek, május 16-ig lehetőség volt csatlakozni annak, aki korábban nem volt tag. A tagoknak június 30-ig kell befizetni a díjat, ami gyümölcsösöknél 2000 forint hektáronként. A kárenyhítési alap fele ezekből a befizetésekből áll össze, a minisztérium ugyanannyit tesz hozzá. Az igényeket a kárenyhítésre október 20-ig lehet benyújtani a kormányhivatalhoz, abban az esetben, ha a kár meghaladja a gyümölcsös 30 százalékát.
Barcsák Attila szerint az igény száz százalékát biztosan nem tudják majd kielégíteni, hiszen az alap az egész éves károk enyhítését szolgálja, és jelenleg még az év felénél sem tartunk, az év végéig még bármi történhet. Tavaly a belvíz okozta károk 11 százalékánál, 2009-ben az aszálykárok 20 százaléka körül tudtak az alapból enyhíteni a gazdák kárán.
Horváth I.
A legnagyobb kár az almásokat érte (1100 hektár), ezt követi a kajszi és a körte (400-450), a meggy (160), a szilva (140) és a dió (130). Aránylag jól megúszta a fagy okozta károkat a szőlő – 30 hektárról érkezett kárbejelentés. Hogy hol mekkora mértékű a kár elég hullámzó a főtanácsos szerint, van, ahol a gyümölcsös tíz százalékát csupán, de van, ahol teljes, száz százalékos a fagyás. Miskolctól délre és nyugatra kisebb pusztítást végzett a hideg idő, az erősebben érintett területek a Cserehát, Bodrogköz és Szerencs környéke.
A kárt szenvedek termelők abban az esetben számíthatnak kártalanításra, ha tagjai a kárenyhítési rendszernek, május 16-ig lehetőség volt csatlakozni annak, aki korábban nem volt tag. A tagoknak június 30-ig kell befizetni a díjat, ami gyümölcsösöknél 2000 forint hektáronként. A kárenyhítési alap fele ezekből a befizetésekből áll össze, a minisztérium ugyanannyit tesz hozzá. Az igényeket a kárenyhítésre október 20-ig lehet benyújtani a kormányhivatalhoz, abban az esetben, ha a kár meghaladja a gyümölcsös 30 százalékát.
Barcsák Attila szerint az igény száz százalékát biztosan nem tudják majd kielégíteni, hiszen az alap az egész éves károk enyhítését szolgálja, és jelenleg még az év felénél sem tartunk, az év végéig még bármi történhet. Tavaly a belvíz okozta károk 11 százalékánál, 2009-ben az aszálykárok 20 százaléka körül tudtak az alapból enyhíteni a gazdák kárán.
Horváth I.