– A kerékpárok kötelező felszereléseire vonatkozó szabályozást a 6/1990. KÖHÉM rendelet tartalmazza. Úgy gondoljuk, hogy a rendelet kerékpárosokra vonatkozó szabályozásának céljai, alapelvei jók, számos rendelkezése azonban már korszerűtlen, és nem gyakorlatias. Probléma, hogy a rendelet megalkotásakor csak a hagyományos kerékpárokat vették figyelembe, egyáltalán nem gondoltak arra, hogy műszaki értelemben a kerékpár a legutóbbi időkben rengeteget fejlődött, differenciálódott, és számos, nagyon eltérő tulajdonságú kerékpártípus terjedt el. Ezek egy része speciális sportági célokat szolgál, de ezek a speciális kerékpárok is részt vesznek a közúti forgalomban is – avatott be a szakmai részletekbe Kunhalmi Zoltán, a Magyar Kerékpárosklub megyei szakmai titkára. Hozzátette, szerintük a rendelet alapos korszerűsítésre szorul.
Problémás tartozékok
A lámpa az egyik legfontosabb felszerelés a kerékpáron, életet menthet a jó világítás. A szakember szerint az azonban ma már túlhaladott, hogy a rendelet előírja, két lámpának együtt kapcsolhatónak kell lennie.
– Ez a régi hagyományos dinamós világításra vonatkozott, ami általában kis fényerejű, gyenge világítás volt. Kérdés, ezek az eszközök, amelyeket olyan 10-15 kilométer per órás sebességre terveztek, hogyan bírnák a mai tempót, hiszen sok kerékpáros 30 km/h, vagy annál is nagyobb sebességgel halad.
Napjainkban az elemmel, vagy kis akkumulátorral táplált világítások a legelterjedtebbek: Kunhalmi Zoltán úgy véli, fontos lenne, hogy a jogalkotó legalizálja ezeket. – A hátulsó fényvisszaverőt is jogos előírásnak tartjuk, bár megjegyzem, hogy vannak korszerű hátsó lámpák, amelyek fényvisszaverővel vannak egybeépítve, és a rendelet szövegéből nem teljesen egyértelmű, hogy ez elfogadható-e, pedig a funkciót tökéletesen biztosítja.
A küllőprizmára vonatkozó előírás viszont egyértelműen elavult. Ma már Magyarországon is sok olyan kerékpárt árulnak, amelyeknél a külső gumiabroncsba a gyártás során fényvisszaverő csíkot építtettek. Ez pl. a német előírások szerint teljesen szabályos, és a gyakorlatban is bevált. (A küllőprizma célja az, hogy pl. kereszteződésekben oldalról is látható legyen a kerékpár.) Megjelentek már olyan küllő fényvisszaverők is, amelyeket az egyes küllőkön lehet rögzíteni, és a forgó keréken körívesen verik vissza a fényt – elemez a szakmai titkár.
A világításnál bár nem konkrét jogszabályi dolog, de nagyon fontos, hogy az emberek – ha már vesznek lámpát – olyat vegyenek, ami a gyakorlatban minél jobban használható. Az elemes lámpák közül célszerűbb a ledest választani, hiszen ezzel sokkal tovább bírja az elem.
A szabály mindenkire vonatkozik
A hatályos szabályozás kimondja, ha nincs külön útvonalengedélyük, akkor a versenybringák ugyanolyan járműnek minősülnek, mint bármely másik kerékpár, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. És itt nem csupán a kötelező felszerelésekről van szó, hanem pl. a bolyban haladásról, kerékpárút használatának kötelezettségéről, stb.
– Egyértelmű, hogy a legfontosabb kérdés a láthatóság – hangsúlyozza Kunhalmi Zoltán.
Életszerű az országútisok azon állítása, hogy ők csak nappal edzenek, de az is igaz, hogy nagyobb távokat megtéve, hosszabb ideig kerékpározva kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor egy hirtelen vihar miatt nappali időszakban is hirtelen jelentősen romlanak a látási viszonyok.
Úgy gondolom, ma már elérhetőek olyan nagyon kis méretű és könnyű lámpák is, akár ezer forint körüli áron, amelyek biztosítják az országúti kerékpárok megfelelő láthatóságát. Talán ezek jelenthetnek megoldást.
Ugyanazon szabályok vonatkoznak a falusi, vagy akár például a Martin-kertvárosi, kerékpárral közlekedőkre is, akik a boltba, vagy a rokonokhoz való eljutásra használják ezt a közlekedési eszközt, mint a nagyvárosban kerekezőkre, vagy versenybringásokra, miközben ezekben a térségekben nincsen kiépítve kerékpárút, vagy -vonal.– Nem hiszem, hogy baj lenne, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Az eltérő forgalmú és eltérő adottságú utakon történő közlekedés helyi viszonyoknak megfelelő feltételrendszerét a forgalomtechnikai kialakítással a közút kezelője határozza meg. Neki kell a jogszabályok, útügyi műszaki előírások megfelelő alkalmazásával olyan körülményeket teremtenie az úthálózatán, hogy a közlekedés minden résztvevője, közöttük a kerékpáros is biztonságosan, szabálykövetően közlekedhessen – mondja szakértőnk.
– Hozzátenném még, hogy a kisebb településeken nem is feltétlenül kellenek elkülönített kerékpáros felületek, hiszen itt a kisforgalmú utakon biztonságosan lehet kerékpározni. Más kérdés, hogy ezeken a helyeken is tudatosulnia kell a kerékpárosokban, hogy a kerékpár jármű, a kerékpározás járművezetés (is), így tehát az alkoholfogyasztás és a kerékpározás kizárja egymást – értékelt.
S. P.
fotó: Mocsári L., Juhász Á.
Problémás tartozékok
A lámpa az egyik legfontosabb felszerelés a kerékpáron, életet menthet a jó világítás. A szakember szerint az azonban ma már túlhaladott, hogy a rendelet előírja, két lámpának együtt kapcsolhatónak kell lennie.
– Ez a régi hagyományos dinamós világításra vonatkozott, ami általában kis fényerejű, gyenge világítás volt. Kérdés, ezek az eszközök, amelyeket olyan 10-15 kilométer per órás sebességre terveztek, hogyan bírnák a mai tempót, hiszen sok kerékpáros 30 km/h, vagy annál is nagyobb sebességgel halad.
Napjainkban az elemmel, vagy kis akkumulátorral táplált világítások a legelterjedtebbek: Kunhalmi Zoltán úgy véli, fontos lenne, hogy a jogalkotó legalizálja ezeket. – A hátulsó fényvisszaverőt is jogos előírásnak tartjuk, bár megjegyzem, hogy vannak korszerű hátsó lámpák, amelyek fényvisszaverővel vannak egybeépítve, és a rendelet szövegéből nem teljesen egyértelmű, hogy ez elfogadható-e, pedig a funkciót tökéletesen biztosítja.
A küllőprizmára vonatkozó előírás viszont egyértelműen elavult. Ma már Magyarországon is sok olyan kerékpárt árulnak, amelyeknél a külső gumiabroncsba a gyártás során fényvisszaverő csíkot építtettek. Ez pl. a német előírások szerint teljesen szabályos, és a gyakorlatban is bevált. (A küllőprizma célja az, hogy pl. kereszteződésekben oldalról is látható legyen a kerékpár.) Megjelentek már olyan küllő fényvisszaverők is, amelyeket az egyes küllőkön lehet rögzíteni, és a forgó keréken körívesen verik vissza a fényt – elemez a szakmai titkár.
A világításnál bár nem konkrét jogszabályi dolog, de nagyon fontos, hogy az emberek – ha már vesznek lámpát – olyat vegyenek, ami a gyakorlatban minél jobban használható. Az elemes lámpák közül célszerűbb a ledest választani, hiszen ezzel sokkal tovább bírja az elem.
A szabály mindenkire vonatkozik
A hatályos szabályozás kimondja, ha nincs külön útvonalengedélyük, akkor a versenybringák ugyanolyan járműnek minősülnek, mint bármely másik kerékpár, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. És itt nem csupán a kötelező felszerelésekről van szó, hanem pl. a bolyban haladásról, kerékpárút használatának kötelezettségéről, stb.
– Egyértelmű, hogy a legfontosabb kérdés a láthatóság – hangsúlyozza Kunhalmi Zoltán.
Életszerű az országútisok azon állítása, hogy ők csak nappal edzenek, de az is igaz, hogy nagyobb távokat megtéve, hosszabb ideig kerékpározva kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor egy hirtelen vihar miatt nappali időszakban is hirtelen jelentősen romlanak a látási viszonyok.
Úgy gondolom, ma már elérhetőek olyan nagyon kis méretű és könnyű lámpák is, akár ezer forint körüli áron, amelyek biztosítják az országúti kerékpárok megfelelő láthatóságát. Talán ezek jelenthetnek megoldást.
Ugyanazon szabályok vonatkoznak a falusi, vagy akár például a Martin-kertvárosi, kerékpárral közlekedőkre is, akik a boltba, vagy a rokonokhoz való eljutásra használják ezt a közlekedési eszközt, mint a nagyvárosban kerekezőkre, vagy versenybringásokra, miközben ezekben a térségekben nincsen kiépítve kerékpárút, vagy -vonal.– Nem hiszem, hogy baj lenne, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Az eltérő forgalmú és eltérő adottságú utakon történő közlekedés helyi viszonyoknak megfelelő feltételrendszerét a forgalomtechnikai kialakítással a közút kezelője határozza meg. Neki kell a jogszabályok, útügyi műszaki előírások megfelelő alkalmazásával olyan körülményeket teremtenie az úthálózatán, hogy a közlekedés minden résztvevője, közöttük a kerékpáros is biztonságosan, szabálykövetően közlekedhessen – mondja szakértőnk.
– Hozzátenném még, hogy a kisebb településeken nem is feltétlenül kellenek elkülönített kerékpáros felületek, hiszen itt a kisforgalmú utakon biztonságosan lehet kerékpározni. Más kérdés, hogy ezeken a helyeken is tudatosulnia kell a kerékpárosokban, hogy a kerékpár jármű, a kerékpározás járművezetés (is), így tehát az alkoholfogyasztás és a kerékpározás kizárja egymást – értékelt.
S. P.
fotó: Mocsári L., Juhász Á.