Magyarországnak összesen nyolc szellemi kulturális örökség-eleme mutatkozik be és három szomszédos országból érkeznek énekes, táncos, népzenész csoportok.
A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az idelátogató több ezer érdeklődő személyes benyomást és közvetlen élményt szerezhet a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhat a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel. A bemutatkozó közösségek házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörkölt főzés mikéntje élőben a karcagiaktól tanulható el. Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői, és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a "like" versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a 21. századi designnal ihletett népművészet programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látjuk a cãluºari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan három közösségtől látható majd pünkösdölő népszokás: a kalocsai csoport a magyar hagyományt, a mohácsi sokácok a magyarországi horvát krajlice nevű pünkösdi szokást, a romániai közösség pedig a pünkösdhöz is kapcsolódó cãluº rítust mutatja be a kétnapos rendezvényen.
A tudásra szomjazók ismeretterjesztő előadást hallanak a matyó népművészetről, fotó-kiállítást látnak a szellemi örökségről, filmvetítésen ismerik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, hagyományuk eredetét is. A program vasárnapi sztárvendége Rutkai Bori és a Specko Jednow.
A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az idelátogató több ezer érdeklődő személyes benyomást és közvetlen élményt szerezhet a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhat a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel. A bemutatkozó közösségek házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörkölt főzés mikéntje élőben a karcagiaktól tanulható el. Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői, és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a "like" versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a 21. századi designnal ihletett népművészet programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látjuk a cãluºari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan három közösségtől látható majd pünkösdölő népszokás: a kalocsai csoport a magyar hagyományt, a mohácsi sokácok a magyarországi horvát krajlice nevű pünkösdi szokást, a romániai közösség pedig a pünkösdhöz is kapcsolódó cãluº rítust mutatja be a kétnapos rendezvényen.
A tudásra szomjazók ismeretterjesztő előadást hallanak a matyó népművészetről, fotó-kiállítást látnak a szellemi örökségről, filmvetítésen ismerik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, hagyományuk eredetét is. A program vasárnapi sztárvendége Rutkai Bori és a Specko Jednow.