A 2011-es felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, a pótfelvételin a költségtérítéses helyhez a Kodolányi János Főiskolán kellett a legtöbb pont, 377. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 336, a Nyugat-magyarországi Egyetem pedig 323 pont alatt nem vett fel hallgatókat, az International Business Schoolban 330-nál, a Harsányi János Főiskolán 322-nél, a Debreceni Egyetemen pedig 332-nél húzták meg a ponthatárt.
A turizmus és vendéglátást választó diákok a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű juthattak be a legnehezebben, ott 399 volt a ponthatár (német nyelvű képzés: 359 pont). A Kodolányi János Főiskola székesfehérvári képzéséhez 354 pontra, a Szolnoki Főiskolán pedig 318 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.
A kommunikáció és médiatudomány szakhoz az idei pótfelvételin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb - 338 - pont, a Zsigmond Király Főiskolára 260 ponttal, a Budapesti Kommunikációs Főiskolára 203 ponttal, a Kodolányi János Főiskola budapesti képzésére pedig 200 ponttal lehetett bekerülni.
A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek átlagosan 210-230 pontot kellett összejteniük, a Dunaújvárosi Főiskola nappali képzésére már a minimális 200 ponttal is be lehetett kerülni, a Debreceni Egyetemen 210-nél, a Keskeméti Főiskolán 218-nál húzták meg a határt. A legmagasabb ponthatárokat a Szent István Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen állapították meg: a SZIE-n 251, a PTE-n 238 pont alatt senkit nem vettek fel.
Szigorú szabályok: aki bekerülhetett, és aki nem
A ponthatárok nem okoztak nagy meglepetést, a pótfelvételi szabályai szerint ugyanis azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatárt nem húzhatták meg alacsonyabban, mint július 21-én. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például a Budapesti Corvinus Egyetem költségtérítéses gazdálkodási és menedzsment képzésére jelentkezett, 416 alatti pontszámmal a pótfelvételin sem volt esélye - ennyi volt ugyanis a küszöb az általános eljárásban. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén pedig 140-nél.
A pótfelvételire csak az jelentkezhetett, aki egyetlen szakra sem került be, vagy egyáltalán nem vett részt a 2011-es normál felvételin. Augusztusban már csak a költségtérítéses képzések közül lehetett válogatni, a diákok mindössze egy szakot jelölhettek meg a jelentkezési lapon. Akit felvettek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapja meg szeptember első napjaiban. A 2011-es, júliusban kiirdetett felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.
Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok
Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán - azoknak a diákoknak, akik csak a pótfelvételin jutnak be, egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetniük. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.
Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre, annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév. A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.
Forrás: eduline.hu
A turizmus és vendéglátást választó diákok a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű juthattak be a legnehezebben, ott 399 volt a ponthatár (német nyelvű képzés: 359 pont). A Kodolányi János Főiskola székesfehérvári képzéséhez 354 pontra, a Szolnoki Főiskolán pedig 318 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.
A kommunikáció és médiatudomány szakhoz az idei pótfelvételin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb - 338 - pont, a Zsigmond Király Főiskolára 260 ponttal, a Budapesti Kommunikációs Főiskolára 203 ponttal, a Kodolányi János Főiskola budapesti képzésére pedig 200 ponttal lehetett bekerülni.
A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek átlagosan 210-230 pontot kellett összejteniük, a Dunaújvárosi Főiskola nappali képzésére már a minimális 200 ponttal is be lehetett kerülni, a Debreceni Egyetemen 210-nél, a Keskeméti Főiskolán 218-nál húzták meg a határt. A legmagasabb ponthatárokat a Szent István Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen állapították meg: a SZIE-n 251, a PTE-n 238 pont alatt senkit nem vettek fel.
Szigorú szabályok: aki bekerülhetett, és aki nem
A ponthatárok nem okoztak nagy meglepetést, a pótfelvételi szabályai szerint ugyanis azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatárt nem húzhatták meg alacsonyabban, mint július 21-én. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például a Budapesti Corvinus Egyetem költségtérítéses gazdálkodási és menedzsment képzésére jelentkezett, 416 alatti pontszámmal a pótfelvételin sem volt esélye - ennyi volt ugyanis a küszöb az általános eljárásban. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén pedig 140-nél.
A pótfelvételire csak az jelentkezhetett, aki egyetlen szakra sem került be, vagy egyáltalán nem vett részt a 2011-es normál felvételin. Augusztusban már csak a költségtérítéses képzések közül lehetett válogatni, a diákok mindössze egy szakot jelölhettek meg a jelentkezési lapon. Akit felvettek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapja meg szeptember első napjaiban. A 2011-es, júliusban kiirdetett felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.
Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok
Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán - azoknak a diákoknak, akik csak a pótfelvételin jutnak be, egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetniük. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.
Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre, annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév. A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.
Forrás: eduline.hu