– Az elmúlt évtized viszonylatában azt tudom mondani, hogy évente átlagosan olyan 8-10-12 újszülöttet hagynak itt. Az éves szülésszám az ország más részéhez hasonlóan nálunk is csökkent, a 2800-as csúcsról olyan 2300 körülire. Évekig az említett számoknak megfelelő volt a trend, ami most felborult. Pontosan utána néztem az adatoknak, az idén január 1-jétől a mai napig összesen 23 újszülöttet hagytak itt a kórházban. Ez alapján prognosztizálva az év végéig a számuk elérheti a 40-et! – közölte a megdöbbentő adatokat Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályvezető főorvosa.
– Kórházunk több, mint öt évtizedes történetének várhatóan legalacsonyabb szülésszáma mellett a legtöbb babáról mondanak le. Ez elsősorban nem egészségügyi, hanem társadalmi probléma. A betegpopuláció átalakulása figyelhető meg, egyre több a súlyosan hátrányos helyzetű kismama. Statisztikát nem vezetünk, de arányuk olyan 60 százalék körüli lehet. Velük foglalkozni kell, mert például nem járnak terhesgondozásra, amire oda kellene figyelni – utalt a társadalmi – szociális problémákra a főorvos.
Hogyan is jut el az anya odáig, hogy lemondjon újszülöttjéről? – Általában már úgy jönnek be szülés előtt, hogy jelzik, vagy a szülőágyon szólnak. Van pszichológusunk, aki elbeszélget velük, de a döntést természetesen nem mi hozzuk. Mélyreható dolgokról van szó, általában nem elég, hogy itt-tartózkodásuk alatt a szakember egyszer, kétszer elbeszélget velük. Nem jellemző, hogy megváltoztatnák elhatározásukat – osztotta meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait Nagy Gábor.
Amennyiben végleges a döntés és lemondanak, mi a teendője a kórháznak? – váltottunk témát. – Miután kinyilvánította, hogy nem kívánja hazavinni az újszülöttet, akkor erről értesítjük a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalt, ahol határozatot hoznak. Két lehetőség van, nevelőszülőkhöz kerül az újszülött, vagy a nagybarcai otthonba. Szerencsére az előbbi a gyakoribb, olyan 80 százalékuk kerül nevelőszülőkhöz, ami viszonylag jobb megoldás és a 20 százalékuk Nagybarcára. Általában heteket jelent, mire elintéződik a sorsuk – tudtuk meg az osztályvezető főorvostól.
Természetesen megkerülhetetlen kérdés, hogy miért is mond le egy anya az újszülöttjéről, a velük nap, mint nap találkozó egészségügyi szakember mivel magyarázza a robbanásszerű növekedést?
– Valószínűleg összefüggésben van az ország nemzetgazdasági helyzetével és mint említettem, a szülő nők közt megugrott a súlyosan hátrányos helyzetűek száma. Jó lenne, ha nem csak az egészségügyben dolgozók tudnának róla, foglalkoznának vele, hanem sokkal szélesebb körben – magyarázta Nagy Gábor, aki egyetértett azzal, hogy az elmondottak tulajdonképpen felérnek egy segélykiálltással.
Cs. L. Fotó: Mocsári L.
– Kórházunk több, mint öt évtizedes történetének várhatóan legalacsonyabb szülésszáma mellett a legtöbb babáról mondanak le. Ez elsősorban nem egészségügyi, hanem társadalmi probléma. A betegpopuláció átalakulása figyelhető meg, egyre több a súlyosan hátrányos helyzetű kismama. Statisztikát nem vezetünk, de arányuk olyan 60 százalék körüli lehet. Velük foglalkozni kell, mert például nem járnak terhesgondozásra, amire oda kellene figyelni – utalt a társadalmi – szociális problémákra a főorvos.
Hogyan is jut el az anya odáig, hogy lemondjon újszülöttjéről? – Általában már úgy jönnek be szülés előtt, hogy jelzik, vagy a szülőágyon szólnak. Van pszichológusunk, aki elbeszélget velük, de a döntést természetesen nem mi hozzuk. Mélyreható dolgokról van szó, általában nem elég, hogy itt-tartózkodásuk alatt a szakember egyszer, kétszer elbeszélget velük. Nem jellemző, hogy megváltoztatnák elhatározásukat – osztotta meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait Nagy Gábor.
Amennyiben végleges a döntés és lemondanak, mi a teendője a kórháznak? – váltottunk témát. – Miután kinyilvánította, hogy nem kívánja hazavinni az újszülöttet, akkor erről értesítjük a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalt, ahol határozatot hoznak. Két lehetőség van, nevelőszülőkhöz kerül az újszülött, vagy a nagybarcai otthonba. Szerencsére az előbbi a gyakoribb, olyan 80 százalékuk kerül nevelőszülőkhöz, ami viszonylag jobb megoldás és a 20 százalékuk Nagybarcára. Általában heteket jelent, mire elintéződik a sorsuk – tudtuk meg az osztályvezető főorvostól.
Természetesen megkerülhetetlen kérdés, hogy miért is mond le egy anya az újszülöttjéről, a velük nap, mint nap találkozó egészségügyi szakember mivel magyarázza a robbanásszerű növekedést?
– Valószínűleg összefüggésben van az ország nemzetgazdasági helyzetével és mint említettem, a szülő nők közt megugrott a súlyosan hátrányos helyzetűek száma. Jó lenne, ha nem csak az egészségügyben dolgozók tudnának róla, foglalkoznának vele, hanem sokkal szélesebb körben – magyarázta Nagy Gábor, aki egyetértett azzal, hogy az elmondottak tulajdonképpen felérnek egy segélykiálltással.
Cs. L. Fotó: Mocsári L.