Szeptember 30. és október 2. között újra megrendezik a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok programsorozatot, amely a térség egyik legnagyobb ilyen rendezvénye. Még akkor is érdemes ide elindulnunk, ha egyébként nem vagyunk nagy borkedvelők, vagy a szüret önmagában nem mozgatja meg a fantáziánkat. A három nap alatt ugyanis programokban biztosan nem lesz hiány, kicsik és nagyok egyaránt elfoglalhatják magukat.
1932 óta minden év októberének első hétvégéjén Tokajban ünnepli meg Tokaj-Hegyalja népe a szüret kezdetét. Ez a több évtizedes hagyomány a népünnepélyen túl mindig is a térség hagyományőrző csoportjainak fesztiváljellegű találkozója volt. Az eseménysor csúcspontja a szüreti felvonulás, amelyen részt vesz fúvószenekar, kisbíró, borlovagrendek, a hegyaljai címereket és szőlőkoronát, szőlőkoszorút vivők, a szőlőművelés fázisait jelképező csoportok, fogatok, hintók, Bacchus-figura, hegyaljai hagyományőrző csoportok, különböző installációk, kompozíciók.
A Kossuth téren állítják fel a Fesztivál színpadot, amelyen szinte folyamatosan lesz műsor – operett, rock, pop és még sokféle más műfaj neves előadói is fellépnek itt. Szombaton pedig már reggeltől rotyognak majd a halászlevek a főzőversenyen.
Ezt érdemes megnézni!
Ha vonattal érkezünk, a vasúti híd alatt először a Szerelmi pincesorral találkozhatunk Tokajban. A vasúttal párhuzamosan futó hegylábon új pincesort alakítottak ki a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére. Keletről a Tisza és a Bodrog partjai, nyugat felől a Kopasz-hegy határolja, melyet mindenkinek érdemes megmászni, hiszen 500 méteres központi csúcsáról – ez ad helyet a tv-átjátszó toronynak is – kitűnő a kilátás.
A város főutcája számos apró bolthelyiséget, borozót, pincét őriz. A főtéren található a római katolikus és a református templom is, de itt áll Szent István szobra és a Bacchus-kút is. A római katolikus templom szentélye mögött, egy kőoszlopon áll Nepomuki Szent János kőből faragott szobra. A múzeum ad helyet – többek között – a hegyaljai szőlő és bor néprajzi kiállításának. Az egykori zsinagóga épületéből született a korszerű kulturális és konferenciaközpont, mellette a Paulay Ede Színház – a két épület nászából pedig a Tokaji Kulturális és Konferencia Központ. Említést érdemel még az Art Misszió Alapítványhoz kapcsolódó képzőművészeti, kézimunka- és gobelinszalon, valamint a Tokaji Manufaktúra Kiállítóterem és Alkotóház.
Merre, mivel?
Miskolcról az 54 kilométeres utat egy bő óra alatt is megtehetjük. A térképek által javasolt útvonal a 37-es út Hernádkak, Szerencs érintésével, majd letérő a 38-ason Bodrogkisfaludon és Bodrogkeresztúron keresztül, de letérhetünk a 37-esről Tarcal érintésével is. Ha nemcsak egyszerűen Tokajba szeretnénk utazni, hanem igazi családi programként az útba eső látnivalókat is megtekintenénk, akkor javasoljuk a pihenő beiktatását Szerencsen, ahol mindenképp érdemes benézni a Rákóczi-várba. A belső vár keleti szárnyának első szintjén található a Zempléni Múzeum több kiállítással, képeslap-gyűjteménnyel, illetve a város hagyományain gyökerező Cukormúzeum is megér egy kitérőt.
Bodrogkisfaludon a tájház érdemel említést, míg Bodrogkeresztúron egyéb programon is részt vehetünk: pénteken, azaz szeptember 30-án lesz a Magyar Népmese Napja a Faluházban. Itt említést érdemel még a kilátópont, illetve az egyedülálló Magyar Motorok Múzeuma. Tarcalt sokféleképpen emlegetik: Tokaj kapuja, Hatputtonyos Borfalu, a mézédes források földje, itt a Pincegalériát ajánljuk mindenképpen megtekintésre – és innen mehetünk fel autóval a tokaji kilátóhoz.
Persze, ha innánk egy-két pohár bort is – ha már szüretre és a bor egyik hazai fellegvárába látogatunk –, akkor nemcsak autóval utazhatunk. Vonat reggel 4.37-től óránként indul a Tiszai pályaudvarról 58 perces menetidővel. De 7 után pár perccel, majd 8 után pár perccel, és aztán kétóránként IC-vel is utazhatunk, 38 perces menetidővel. A visszaúton ugyanilyen rendszerességgel indulnak a vonatok, az utolsó este fél 10-kor. Ha valaki az autóbuszos megközelítést választaná, azt nem kifejezetten ajánljuk, a busz ugyanis jóval ritkább menetrendben közlekedik és a menetidő is jóval hosszabb, mint a vonaté.
Horváth Imre
1932 óta minden év októberének első hétvégéjén Tokajban ünnepli meg Tokaj-Hegyalja népe a szüret kezdetét. Ez a több évtizedes hagyomány a népünnepélyen túl mindig is a térség hagyományőrző csoportjainak fesztiváljellegű találkozója volt. Az eseménysor csúcspontja a szüreti felvonulás, amelyen részt vesz fúvószenekar, kisbíró, borlovagrendek, a hegyaljai címereket és szőlőkoronát, szőlőkoszorút vivők, a szőlőművelés fázisait jelképező csoportok, fogatok, hintók, Bacchus-figura, hegyaljai hagyományőrző csoportok, különböző installációk, kompozíciók.
A Kossuth téren állítják fel a Fesztivál színpadot, amelyen szinte folyamatosan lesz műsor – operett, rock, pop és még sokféle más műfaj neves előadói is fellépnek itt. Szombaton pedig már reggeltől rotyognak majd a halászlevek a főzőversenyen.
Ezt érdemes megnézni!
Ha vonattal érkezünk, a vasúti híd alatt először a Szerelmi pincesorral találkozhatunk Tokajban. A vasúttal párhuzamosan futó hegylábon új pincesort alakítottak ki a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére. Keletről a Tisza és a Bodrog partjai, nyugat felől a Kopasz-hegy határolja, melyet mindenkinek érdemes megmászni, hiszen 500 méteres központi csúcsáról – ez ad helyet a tv-átjátszó toronynak is – kitűnő a kilátás.
A város főutcája számos apró bolthelyiséget, borozót, pincét őriz. A főtéren található a római katolikus és a református templom is, de itt áll Szent István szobra és a Bacchus-kút is. A római katolikus templom szentélye mögött, egy kőoszlopon áll Nepomuki Szent János kőből faragott szobra. A múzeum ad helyet – többek között – a hegyaljai szőlő és bor néprajzi kiállításának. Az egykori zsinagóga épületéből született a korszerű kulturális és konferenciaközpont, mellette a Paulay Ede Színház – a két épület nászából pedig a Tokaji Kulturális és Konferencia Központ. Említést érdemel még az Art Misszió Alapítványhoz kapcsolódó képzőművészeti, kézimunka- és gobelinszalon, valamint a Tokaji Manufaktúra Kiállítóterem és Alkotóház.
Merre, mivel?
Miskolcról az 54 kilométeres utat egy bő óra alatt is megtehetjük. A térképek által javasolt útvonal a 37-es út Hernádkak, Szerencs érintésével, majd letérő a 38-ason Bodrogkisfaludon és Bodrogkeresztúron keresztül, de letérhetünk a 37-esről Tarcal érintésével is. Ha nemcsak egyszerűen Tokajba szeretnénk utazni, hanem igazi családi programként az útba eső látnivalókat is megtekintenénk, akkor javasoljuk a pihenő beiktatását Szerencsen, ahol mindenképp érdemes benézni a Rákóczi-várba. A belső vár keleti szárnyának első szintjén található a Zempléni Múzeum több kiállítással, képeslap-gyűjteménnyel, illetve a város hagyományain gyökerező Cukormúzeum is megér egy kitérőt.
Bodrogkisfaludon a tájház érdemel említést, míg Bodrogkeresztúron egyéb programon is részt vehetünk: pénteken, azaz szeptember 30-án lesz a Magyar Népmese Napja a Faluházban. Itt említést érdemel még a kilátópont, illetve az egyedülálló Magyar Motorok Múzeuma. Tarcalt sokféleképpen emlegetik: Tokaj kapuja, Hatputtonyos Borfalu, a mézédes források földje, itt a Pincegalériát ajánljuk mindenképpen megtekintésre – és innen mehetünk fel autóval a tokaji kilátóhoz.
Persze, ha innánk egy-két pohár bort is – ha már szüretre és a bor egyik hazai fellegvárába látogatunk –, akkor nemcsak autóval utazhatunk. Vonat reggel 4.37-től óránként indul a Tiszai pályaudvarról 58 perces menetidővel. De 7 után pár perccel, majd 8 után pár perccel, és aztán kétóránként IC-vel is utazhatunk, 38 perces menetidővel. A visszaúton ugyanilyen rendszerességgel indulnak a vonatok, az utolsó este fél 10-kor. Ha valaki az autóbuszos megközelítést választaná, azt nem kifejezetten ajánljuk, a busz ugyanis jóval ritkább menetrendben közlekedik és a menetidő is jóval hosszabb, mint a vonaté.
Horváth Imre