Már fúrnak Kistokajban, ahol az első visszasajtoló kút lesz a tervezett háromból. A kinyerő kutakból az első Mályiban már csak az üzemindításra vár. A hétfői, kistokaji helyszínbejáráson a munkák vezetői arról tájékoztattak, naponta száz métert tudnak haladni a felállított rendszerrel. A technika alkalmas lenne gyorsabb haladásra is, de egy fúrásnál így is van némi ferdülés – itt az eddigi 718 méteres mélység mellett 2.8 százalékos, azaz 15 méter – ezért nem terhelik jobban a fúrófejet. Ezzel a haladással így is két-három héten belül elérik a tervezett mélységet, amivel a rendszer első része – egy kinyerő és egy visszasajtoló kút – már készen lesz, és tudnak tesztüzemet indítani, hogy megnézzék, hogyan viselkedik a geotermikus rendszer, ha elkezdik kinyerni és visszasajtolni.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere miután megtekintette a kutat elmondta, több irányú lehetőségét is vizsgálják annak, hogy oldják a gázfüggőséget és megújuló energiaforrásokat használjanak fel, komplex rendszerben gondolkodnak. A geotermális energia mellett a biomassza felhasználásának területén is van több projektje a városnak, de a hulladékból kinyerhető energia további felhasználási módját is vizsgálják. A cél, hogy a lakosságot egy megfizethető, hosszú távon fenntartható rendszerrel szolgálhassák ki. A központi távhőár meghatározás csak a maximum árat szabályozza, az alá lehet menni, nincs tehát akadálya, hogy az alternatív energiafelhasználásnak köszönhetően csökkenjen a távhő ára Miskolcon. Várhatóan jövő tavasszal indulhat a próbaüzem, és a következő, 2012-es fűtési idényben élvezhetik majd a miskolciak a geotermális energia előnyeit.
Mivel a mályi fúrásnál 2310 méteres mélységben találták meg azt a repedezett triász mészkőréteget, amelyben a forróvizet elérték, így nagyjából ezt a mélységet kell megcélozniuk a visszasajtoló kutak fúrásánál is. Ugyanis ugyanabba a triász mészkőrétegbe kell visszajuttatni a vizet, ahonnan kinyerték. Ez valamivel magasabban fekszik Kistokajban, így várhatóan itt kétezer méteres mélységben találnak majd rá, mondta el érdeklődésünkre Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke. Ha elkészülnek majd az egész projekttel, akkor ez lesz az országban a legnagyobb távhőre kapcsolt geotermikus rendszer a meglévő több, mint tízből, tette hozzá. Az ország más részein lévő kutak maximum százezer gigajoule energiát adtak, míg a miskolci rendszerből várhatóan 800 ezret tudnak egy évben kinyerni. Az elnök elmondta viszonyításképpen, hogy Miskolc városának a távhőellátáshoz egy évben összesen 1.3-1.4 millió gigajoule energiára van szükség, ez tehát több, mint a felét képes lenne ellátni, ugyanakkor hazánk a nemzeti cselekvési tervben 2020-ig azt vállalta, hogy 12 millió gigajoule-al növeli az alternatív energia előállítást, ennek a miskolci geotermikus kút a 6-7 százalékát adhatja.
Preview Image
A geotermális energia csatlakoztatására még nem áll készen a MIHÕ rendszere, tudtuk meg Nyíri Lászlótól, a MIHÕ Kft. ügyvezető igazgatójától, de mire a próbaüzemek elkezdődnek, már készen állnak majd. A hőközpontokban a hőcserélőket ki kell cserélni, illetve a vezetékrendszer kiépítésére is szükség van. A csatlakozás módjához több alternatíva is felvetődött, jelenleg két megoldáson gondolkodnak, egy-két hét múlva eldől, melyik lesz a befutó. Horváth I. fotó: Mocsári L.
