Flach Antal szervező tájékoztatása szerint Liszt Ferenc édesapja egykor ferences szerzetes volt és ez az erős vallásos hajlam kisfiában is mély gyökeret vert. Állandóan foglalkoztatta a gondolat, hogy ő is az egyház szolgálatába lép. Végül ez csak akkor következett be, amikor Rómában letelepedve, hozzáfogott az akkori elsekélyesedett egyházzene megreformálásához. Azon elképzelését, hogy az alsóbb egyházi rendeket fölvegye és hogy abbé legyen, az akkori pápa, IX. Piusz is örömmel fogadta. IX. Piusz "kedves Palestrinám"nak nevezte Lisztet, aki ezután komponálta azon zeneműveket, amelyek a hangversenyen elhangzanak. Ezek között vannak ismertebbek is, mint a Salve Regina kórusmű Liszt halálának évéből, mely különösen megkapó nemes egyszerűségével, tiszta áhítatos hangjával. A vallásos témájú zongoraművek, mint a Sancta Dorothea és az Ave Maria (Róma harangjai) mellett a két, nagyszabású oratóriumból (Krisztus, Szent Erzsébet legendája) is felhangzik egy-egy részlet, akárcsak a Ferenc József koronázására írt miséből, a hazafias hitvallással is felérő Benedictus tétel.
A hangversenyen elhangzanak Liszt Ferencnek, a zongorára írott ferences legendákhoz tartozó elmélkedései is, Pehm G. Antal ferences testvér pedig megismerteti velünk a ferencesi életmódot. A hangversenyt, a szinte sohasem hallható, de annál magasztosabb Szent Cecília legendája zárja le, amelyben a város zenészeiből alakult szimfonikus zenekar is részt vesz.
Közreműködik: Kuttor Diána - ének, Sereg Anita - hegedű, Takács Adrienn és Flach-Veczán Gabriella - zongora, Bereczki Ákos - orgona, Flach Antal - zongora, orgona, Forrás Kamarakórus, vezényel. Balásné Molnár Ildikó és Flach Antal.Támogatók: a Magyarok Nagyasszonya Evangelizációs Alapítvány és a Borsodi Zenei Társaság.
A belépés díjtalan.