Johanna Mikl-Leitner az aláírással egy időben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy reményeik szerint intézkedéseik kibillentik az embercsempészeket a nyugalmukból. A közös fellépés és az intenzív együttműködés okaként azt jelölte meg, hogy a határokon túlnyúló kihívások határokon átnyúló intézkedéseket követelnek meg.
Mint rávilágított: egyre élesedő problémáról van szó, Ausztriában például jelentősen megnőtt a menekültügyi kérelmek száma, idén már mintegy kétezerrel több a számuk, mint az elmúlt év első tíz hónapjában.
Az osztrák belügyminiszter külön köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért az illegális migráció kérdését az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsán is "komoly kérdéssé" tudták tenni, s felhívta a figyelmet, hogy további tárgyalásokat és lépéseket terveznek, többek közt a Salzburgi Fórum soron következő, Bulgáriában tartandó ülésén is napirenden kívánják tartani a témát.
Mint mondta, nem csak tárgyalásokat kívánnak tartani, de konkrét lépéseket is terveznek. Ennek keretében felkérték az unió határigazgatási ügynökségét, a FRONTEX-et a szerb-magyar határvédelem kibővítésére, s ezt "személyi és tárgyi oldalról" is sikerült megvalósítani.
Ivica Dacic – aki a balkáni országok között koordinációs szerepet vállalt – azt hangsúlyozta, hogy összefogásuk nem csak a nyilatkozatot aláíró három országnak, hanem más európai országoknak is "eredményt fog felmutatni". Arról beszélt, hogy sajátos problémával néznek szembe, hiszen a migráció az Európai Unión belülről, részben Görögországból érkezik. A Koszovóból, Albániából jövő migránsok esetében már sikerült eredményeket elérniük a közös rendőri együttműködés során, csoportokat számoltak fel. Hangsúlyozta: ebben a feladatban a bűnügyi szerveknek is jelentős szerepük van.
Csatlakozva a szerb belügyminiszterhez, Pintér Sándor is azt emelte ki, hogy olyan gondról van szó, amely mindhárom országot érinti, de a teljes Európa biztonságát és migrációs helyzetét befolyásolja. Épp ezért az Európai Unió támogatását is kérik, hogy segítsék munkájukat – mondta. Hozzátette: olyan problémáról van szó, ahol nem a három jelenlevő ország gondjait és problémáit kell elemezni, azt kell megvizsgálni, ahol a problémák keletkeznek, és ezek alapján kell megoldásokat találni.
A rendelkezésére bocsátott nyilatkozat többek között azt tartalmazza, hogy a miniszterek rögzítették: fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészés és emberkereskedelem elleni fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését. Egyetértettek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása esetén.
Külön rögzítették a felek azt is, hogy kiemelten fontosnak tartják az elfogott illegális migránsok személyazonosságának gyors és hatékony felderítését, valamint a gyors, biztonságos és szabályszerű visszatérésük elősegítését.
A magyar és az osztrák miniszter felajánlotta további támogatását a szerb migrációs és menekültügyi rendszer továbbfejlesztéséhez, s megállapodtak a felek abban is, hogy megvizsgálják az uniós pénzügyi támogatások felhasználásának lehetőségét a közös intézkedések társfinanszírozásához.
MTI
Mint rávilágított: egyre élesedő problémáról van szó, Ausztriában például jelentősen megnőtt a menekültügyi kérelmek száma, idén már mintegy kétezerrel több a számuk, mint az elmúlt év első tíz hónapjában.
Az osztrák belügyminiszter külön köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért az illegális migráció kérdését az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsán is "komoly kérdéssé" tudták tenni, s felhívta a figyelmet, hogy további tárgyalásokat és lépéseket terveznek, többek közt a Salzburgi Fórum soron következő, Bulgáriában tartandó ülésén is napirenden kívánják tartani a témát.
Mint mondta, nem csak tárgyalásokat kívánnak tartani, de konkrét lépéseket is terveznek. Ennek keretében felkérték az unió határigazgatási ügynökségét, a FRONTEX-et a szerb-magyar határvédelem kibővítésére, s ezt "személyi és tárgyi oldalról" is sikerült megvalósítani.
Ivica Dacic – aki a balkáni országok között koordinációs szerepet vállalt – azt hangsúlyozta, hogy összefogásuk nem csak a nyilatkozatot aláíró három országnak, hanem más európai országoknak is "eredményt fog felmutatni". Arról beszélt, hogy sajátos problémával néznek szembe, hiszen a migráció az Európai Unión belülről, részben Görögországból érkezik. A Koszovóból, Albániából jövő migránsok esetében már sikerült eredményeket elérniük a közös rendőri együttműködés során, csoportokat számoltak fel. Hangsúlyozta: ebben a feladatban a bűnügyi szerveknek is jelentős szerepük van.
Csatlakozva a szerb belügyminiszterhez, Pintér Sándor is azt emelte ki, hogy olyan gondról van szó, amely mindhárom országot érinti, de a teljes Európa biztonságát és migrációs helyzetét befolyásolja. Épp ezért az Európai Unió támogatását is kérik, hogy segítsék munkájukat – mondta. Hozzátette: olyan problémáról van szó, ahol nem a három jelenlevő ország gondjait és problémáit kell elemezni, azt kell megvizsgálni, ahol a problémák keletkeznek, és ezek alapján kell megoldásokat találni.
A rendelkezésére bocsátott nyilatkozat többek között azt tartalmazza, hogy a miniszterek rögzítették: fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészés és emberkereskedelem elleni fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését. Egyetértettek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása esetén.
Külön rögzítették a felek azt is, hogy kiemelten fontosnak tartják az elfogott illegális migránsok személyazonosságának gyors és hatékony felderítését, valamint a gyors, biztonságos és szabályszerű visszatérésük elősegítését.
A magyar és az osztrák miniszter felajánlotta további támogatását a szerb migrációs és menekültügyi rendszer továbbfejlesztéséhez, s megállapodtak a felek abban is, hogy megvizsgálják az uniós pénzügyi támogatások felhasználásának lehetőségét a közös intézkedések társfinanszírozásához.
MTI