Száz éve ugyanabban az épületben – a Földes Ferenc Gimnázium vöröstéglás épülete 1911. szeptember 18-ai átadása óta otthont ad a neves iskola diákjainak és oktatóinak. Az eredetileg is iskolának tervezett épület évszázados történetéről idén többnapos rendezvénnyel emlékezik meg a gimnázium, melynek során előadásokat tartanak volt gimnáziumi diákok, fotó- és iskolatörténeti kiállítás is színesíti azonban a programot a hivatalos ünnepség napjától, október 12-étől.
– A tanév megkezdése miatt október elejére koncentráltuk inkább a jubileumi évről megemlékező rendezvényeket. Az előadások mellett fontos esemény még, hogy korábban az új épületszárny építése miatt időlegesen bezárt múzeumunkat egy iskolatörténeti kiállítással újra megnyitjuk – mondta Veres Pál igazgató.
A tárlat anyagának összeállítását hosszú gyűjtőmunka előzte meg. Mint Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet igazgatóhelyettes elmondta, a 100 éves évfordulót kitűnő időpontnak tartották arra, hogy az iskola elődintézményeivel együtt 450 éves múltját és jelenét, valamint rendkívül gazdag kulturális életét bemutassák. Az egyik tablón például a Földesből indult diákok képeit tekinthetik meg az érdeklődők, akik között megtaláljuk Lakatos István akadémikus és László Zsolt színművész fényképét is. Utóbbi egyébként személyesen is megjelent a jubileumi rendezvényen.
Az épületet jelentős minisztériumi forrásból, a város és a megye támogatásával alakították át főgimnáziummá 1910-11. között, alig 14 hónap alatt. Már ekkor is messzemenőkig megfelelt a kor elvárásainak, mivel központi fűtéssel volt felszerelve, saját tornaterme, rajztantermei és könyvtára is volt. Az 1. és a 2. világháborúban katonai kórházként funkcionált az épület, majd az államosítás után 1949-53. között a Miskolci Egyetem alma matere volt.
A 100 év alatt természetesen rengeteg olyan diák koptatta a padokat a Földesben, akik később karriert futottak be akár gazdasági, kulturális vagy művészeti pályán. Közülük Dobrossy István, a megyei levéltár nyugalmazott igazgatója, Trócsányi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott már előadást a rendezvénysorozat ideje alatt, de pénteken Nagy Balázs, az ELTE egyetemi adjunktusa fog beszélni Kőrösi Csoma Sándorról és a himalájai utjairól.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.
– A tanév megkezdése miatt október elejére koncentráltuk inkább a jubileumi évről megemlékező rendezvényeket. Az előadások mellett fontos esemény még, hogy korábban az új épületszárny építése miatt időlegesen bezárt múzeumunkat egy iskolatörténeti kiállítással újra megnyitjuk – mondta Veres Pál igazgató.
A tárlat anyagának összeállítását hosszú gyűjtőmunka előzte meg. Mint Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet igazgatóhelyettes elmondta, a 100 éves évfordulót kitűnő időpontnak tartották arra, hogy az iskola elődintézményeivel együtt 450 éves múltját és jelenét, valamint rendkívül gazdag kulturális életét bemutassák. Az egyik tablón például a Földesből indult diákok képeit tekinthetik meg az érdeklődők, akik között megtaláljuk Lakatos István akadémikus és László Zsolt színművész fényképét is. Utóbbi egyébként személyesen is megjelent a jubileumi rendezvényen.
Az épületet jelentős minisztériumi forrásból, a város és a megye támogatásával alakították át főgimnáziummá 1910-11. között, alig 14 hónap alatt. Már ekkor is messzemenőkig megfelelt a kor elvárásainak, mivel központi fűtéssel volt felszerelve, saját tornaterme, rajztantermei és könyvtára is volt. Az 1. és a 2. világháborúban katonai kórházként funkcionált az épület, majd az államosítás után 1949-53. között a Miskolci Egyetem alma matere volt.
A 100 év alatt természetesen rengeteg olyan diák koptatta a padokat a Földesben, akik később karriert futottak be akár gazdasági, kulturális vagy művészeti pályán. Közülük Dobrossy István, a megyei levéltár nyugalmazott igazgatója, Trócsányi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott már előadást a rendezvénysorozat ideje alatt, de pénteken Nagy Balázs, az ELTE egyetemi adjunktusa fog beszélni Kőrösi Csoma Sándorról és a himalájai utjairól.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.