A tárgyalás megnyitását követően az ügyész ismertette a vádiratot. Elmondta, hogy a vádlott gyermekkorától ismerte az áldozatot, akitől legutóbbi szabadulását követően segítséget kért és kapott is. Ezt követően a rekonstrukció alapján ismertette Gabriella utolsó napját, aki reggel Budapestre utazott, ahol fél 4-kor találkoztak vele utoljára, majd Miskolcra utazott, a telefonja este 21 óra 10-kor jelentkezett be a Középszer utcai átjátszóra. A vád szerint a férfi 11 szúrással megölte a sértettet, akin számos, a védekezés során keletkezett sérülést is találtak. A bántalmazás következtében rövidesen életét vesztette a nő, akit másnap kezdett keresni édesanyja. A holttestet szeptember 4-én kora délután találták meg a Szilvás utcában, saját autójában, takaróval letakarva az anyósülésen. A férfi mobiltelefonját is megtalálták… Ezt követően az ügyész tételesen ismertette a brutális bántalmazás során a nő testén keletkezett sérüléseket, amelyeket először álló helyzetben, majd hanyatt fekve szenvedett el. Közben harcolt az életéért. A gyilkos eszköz és a sértett eltűnt értékei nem kerültek elő, az áldozat körme alatt megtalálták a vádlott DNS-ét! L. P. István testén az őrizetbe vételekor horzsolásokat, karmolásokat észleltek. Vádegyesítés keretében egy Budapesten elkövetett, 70 ezer forint értékben elkövetett csalással is megvádolta az ügyész a férfit. – Mint visszaeső, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkossággal és csalással vádolom – fejezte be a vádirat ismertetését az ügyész.
Ezt követően L. P. István az ügyvédjével konzultációt követően a bíró kérdésére közölte, hogy a vádat megértette és vallomást kíván tenni a tárgyalás keretében, a vádat nem fogadta el, nem érzi magát bűnösnek. A körömnyiradékban talált DNS-ét azzal magyarázta, hogy nyilván a kocsiban történt „előjáték” közben keletkezett. – Szeretném megtudni ki volt. A sértett családjának őszinte részvétem – hangzott el a vádlott szájából alig hallhatóan. A másik vádat, a csalás tényét is tagadta, állítása szerint a 70 ezer forintot visszafizette. A kiemelt ügyeknek megfelelően először az ügyész tehetett fel kérdéseket a vádlottnak. A férfi elismerte, hogy több alkalommal, kisebb, pár ezer forintos összegeket kölcsönkért az áldozattól, amit nem adott meg. Utoljára szeptember 2-án találkozott az áldozattal Miskolcon, a Hősök terén, pénzt kért tőle, elmentek cigit venni, majd elbúcsúztak, és többet nem találkoztak. Ekkor a nő ép, egészséges volt. Állítása szerint segítette az áldozat megtalálását. A telefonja a nőnél maradt zálogban, de személyes véleménye szerint azért, hogy ne tudjon beszélni az élettársával. A bíró kérdésére elmondta, hogy az egyik közösségi portálon jelölte be ismerősnek gyerekkori ismerősét. E-mailben, telefonon, majd személyesen találkoztak. A nő felajánlotta segítségét. Elmondása szerint arról is tudott, hogy fegyveres rablás pszichikai társtetteseként ült. Állítása szerint kölcsönös vonzalom, szexuális kapcsolat alakult ki köztük.
Szóba került zárkatársa vallomása is, amelyben a közös beszélgetésükben egy bizonyos Attila szerepelt, mint gyilkos, és Istvánt a holttest eltüntetésében való segítségre kérte, amiért 1,2 millió forintot kapott. A vádlott tagadta, hogy ilyet mondott volna. A bíró jelezte, hogy ezzel kapcsolatban szembesítés lesz.
A sértetti jogi képviselő rákérdezett az állítólagos szexuális kapcsolatra, mint új motívumra, illetve hogyan került a DNS az áldozat körme alá, hogyan szerezte a testén lévő sérüléseket? A vádlott szerint a gyilkosság előtt pár nappal is szexeltek, az ominózus napon „előjáték-féleség” történt, kijelentette, korábban is említette, csak nem írták bele a jegyzőkönyve. A sérülései korábbiak, lehet, még az élettársával folytatott szexuális kapcsolat keretében szerezte.
A vádlott véres ujjlenyomatát megtalálták a kocsiban, egy újságon, amiről nem tudja, hogyan került oda, az ügyvédjével erről nem beszélt, érdemben nem tud róla most nyilatkozni, de arra utalt, hogy „együtt voltak” a hátsó ülésen … Állítása szerint szerette az élettársát, közben állítása szerint az áldozattal is szexelt többször, amit annyival indokolt a bíró kérdésére: szeretem a nőket!
A tárgyalás a tanúk, szakértők meghallgatásával folytatódik.
Csontos L.
fotó: Mocsári L.
Ezt követően L. P. István az ügyvédjével konzultációt követően a bíró kérdésére közölte, hogy a vádat megértette és vallomást kíván tenni a tárgyalás keretében, a vádat nem fogadta el, nem érzi magát bűnösnek. A körömnyiradékban talált DNS-ét azzal magyarázta, hogy nyilván a kocsiban történt „előjáték” közben keletkezett. – Szeretném megtudni ki volt. A sértett családjának őszinte részvétem – hangzott el a vádlott szájából alig hallhatóan. A másik vádat, a csalás tényét is tagadta, állítása szerint a 70 ezer forintot visszafizette. A kiemelt ügyeknek megfelelően először az ügyész tehetett fel kérdéseket a vádlottnak. A férfi elismerte, hogy több alkalommal, kisebb, pár ezer forintos összegeket kölcsönkért az áldozattól, amit nem adott meg. Utoljára szeptember 2-án találkozott az áldozattal Miskolcon, a Hősök terén, pénzt kért tőle, elmentek cigit venni, majd elbúcsúztak, és többet nem találkoztak. Ekkor a nő ép, egészséges volt. Állítása szerint segítette az áldozat megtalálását. A telefonja a nőnél maradt zálogban, de személyes véleménye szerint azért, hogy ne tudjon beszélni az élettársával. A bíró kérdésére elmondta, hogy az egyik közösségi portálon jelölte be ismerősnek gyerekkori ismerősét. E-mailben, telefonon, majd személyesen találkoztak. A nő felajánlotta segítségét. Elmondása szerint arról is tudott, hogy fegyveres rablás pszichikai társtetteseként ült. Állítása szerint kölcsönös vonzalom, szexuális kapcsolat alakult ki köztük.
Szóba került zárkatársa vallomása is, amelyben a közös beszélgetésükben egy bizonyos Attila szerepelt, mint gyilkos, és Istvánt a holttest eltüntetésében való segítségre kérte, amiért 1,2 millió forintot kapott. A vádlott tagadta, hogy ilyet mondott volna. A bíró jelezte, hogy ezzel kapcsolatban szembesítés lesz.
A sértetti jogi képviselő rákérdezett az állítólagos szexuális kapcsolatra, mint új motívumra, illetve hogyan került a DNS az áldozat körme alá, hogyan szerezte a testén lévő sérüléseket? A vádlott szerint a gyilkosság előtt pár nappal is szexeltek, az ominózus napon „előjáték-féleség” történt, kijelentette, korábban is említette, csak nem írták bele a jegyzőkönyve. A sérülései korábbiak, lehet, még az élettársával folytatott szexuális kapcsolat keretében szerezte.
A vádlott véres ujjlenyomatát megtalálták a kocsiban, egy újságon, amiről nem tudja, hogyan került oda, az ügyvédjével erről nem beszélt, érdemben nem tud róla most nyilatkozni, de arra utalt, hogy „együtt voltak” a hátsó ülésen … Állítása szerint szerette az élettársát, közben állítása szerint az áldozattal is szexelt többször, amit annyival indokolt a bíró kérdésére: szeretem a nőket!
A tárgyalás a tanúk, szakértők meghallgatásával folytatódik.
Csontos L.
fotó: Mocsári L.