Bárcziné Sowa Halina, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke arról számolt be, hogy nagyszombaton náluk "kötelező" templomba menni, megszenteltetni az ünnepre készített ételt. Húsvétvasárnapon, a hajnali órákban megtartott feltámadási körmenet után a család leül az ünnepi reggelihez, ahol először a megszentelt ételt osztják meg egymással. Nem hiányozhat az asztalról a ¿urek – húsvéti leves –, valamint a mazurek, a nagyon díszes lengyel sütemény.
Húsvéthétfőn a locsolkodásé a főszerep. Ha ekkor egy hajadont bőségesen leöntenek vízzel, akkor annak nagy esélye van hamarosan férjhez menni. Amelyik viszont megsértődik ezért, az nehezen talál férjet magának. Egyféle módon tud csak kibékülni a fiúkkal – ha szépen kifestett tojást ad nekik. A lengyel falvakban a kislányok a mai napig megtanulnak tojást festeni.
Ágfonás. kereplők
Horvátországban a nagyon régi húsvéti szokások egyike a kereplők készítése, amelyek vidékenként különböznek. Mivel a régi horvátok abban hittek, hogy a bor a testben vérré változik, továbbá erősíti és gyógyítja az embert, húsvétkor kívánatosnak tartották a borivást, hogy minél jobban megerősödjenek – mondta el Hubai Krisztián, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
Megtudtuk, az „ágfonás” is horvát húsvéti hagyomány. Az Adria partján olajágakat vagy rozmaring-ágacskákat, továbbá virágot használnak ehhez. Az ünnep előtti szombaton a horvátok elsősorban sonkát, kolbászt főznek. Ebédre bablevest készítenek, de semmiféle húsféleség nem kerül bele, ettől nyeri el a böjtös jellegét. Délután festik a tojásokat – hagymahéj levével – gyertyával díszítik, zsírral fényesítik. Az előkészületek tormareszeléssel folytatódnak, amit a kolbász levével öntenek le. Este már fogyasztanak a főtt kolbászból, tormából és tojásból. A sonka megkezdése csak húsvét első napján, a templomi szentelés után lehetséges. Húsvét másnapján a lányok az egész faluban „kraljicéznek” – házról házra járnak, és jót kívánnak a ház népének.
Szepesi S.
Húsvéthétfőn a locsolkodásé a főszerep. Ha ekkor egy hajadont bőségesen leöntenek vízzel, akkor annak nagy esélye van hamarosan férjhez menni. Amelyik viszont megsértődik ezért, az nehezen talál férjet magának. Egyféle módon tud csak kibékülni a fiúkkal – ha szépen kifestett tojást ad nekik. A lengyel falvakban a kislányok a mai napig megtanulnak tojást festeni.
Ágfonás. kereplők
Horvátországban a nagyon régi húsvéti szokások egyike a kereplők készítése, amelyek vidékenként különböznek. Mivel a régi horvátok abban hittek, hogy a bor a testben vérré változik, továbbá erősíti és gyógyítja az embert, húsvétkor kívánatosnak tartották a borivást, hogy minél jobban megerősödjenek – mondta el Hubai Krisztián, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
Megtudtuk, az „ágfonás” is horvát húsvéti hagyomány. Az Adria partján olajágakat vagy rozmaring-ágacskákat, továbbá virágot használnak ehhez. Az ünnep előtti szombaton a horvátok elsősorban sonkát, kolbászt főznek. Ebédre bablevest készítenek, de semmiféle húsféleség nem kerül bele, ettől nyeri el a böjtös jellegét. Délután festik a tojásokat – hagymahéj levével – gyertyával díszítik, zsírral fényesítik. Az előkészületek tormareszeléssel folytatódnak, amit a kolbász levével öntenek le. Este már fogyasztanak a főtt kolbászból, tormából és tojásból. A sonka megkezdése csak húsvét első napján, a templomi szentelés után lehetséges. Húsvét másnapján a lányok az egész faluban „kraljicéznek” – házról házra járnak, és jót kívánnak a ház népének.
Szepesi S.