Mint mondta, a bolgároknál nem dívik a locsolkodás, a tojásokat változatos színűre festik, és páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt fogyasztják el először a böjt befejezése után. Az utolsó épen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz. Az egyik legjellegzetesebb bolgár ünnepi étel a cozonac – édes kenyér cukorral, tojással, tejjel, vajjal, mazsolával és citromhéjjal –, ez főleg húsvétkor kerül a bolgár családok asztalára. Fűzfa, pászka, hinta
– Ukrajnában a virágzó fűzfa ünnepe a húsvét előtti utolsó vasárnapon van. Ezen a napon megszentelik a templomban az előre levágott fűzfaágakat – mondta el Ignácz Istvánné, a Miskolci Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke. – Régen a gazdák a templomból jövet elültettek néhány ágat a mezőjükön vagy a kertjükben, a maradékot pedig az otthonukba vitték, és a szentképek alá tették. A fűzfaággal való húsvéti megcsapkodás és egészségkívánás az ukránoknál is kedvelt szokás.
A húsvéti pászka megszentelése után a gazdák nem mentek be azonnal a házba, hanem bejárták az egész portát és szentelt sót hintettek szét, hogy „elhajtsák a rossz szellemeket”. Csak ezek után terített asztalt az ukrán gazdasszony, a ház ura pedig kosarával az ólba tért be, hogy köszöntse, és szentelt pászkával megetesse a háziállatokat.
Valamikor elterjedt ukrán szokás volt a húsvéti ünnepek alatt hintázni a nagy hintán, ami a falu központjában volt felállítva. Az utóbbi időkben ez csak szórakozás, de régen e szokásnak nagy jelentése volt: levegő által megtisztulni minden rossztól.
Szent láng fényénél
Érdekes nemzeti szokásokról számolt be Ondok Lászlóné, a Miskolci Görög Kisebbségi Önkormányzat képviselője is. Elmondása szerint a görögöknél az egész család részt vesz a húsvéti misén. Szombaton éjfél előtt már mindenki ott várakozik a templom előtt, gyertyával a kezében. Pontban 12 órakor megkondulnak a harangok, és a templom mélyéről elindul a szent láng, amely egyenesen Jeruzsálemből érkezett. Mikor már mindenkinek megvan a lángja, siet vele hazafelé. Az áldás és boldogság akkor következik be, amikor a láng kialvás nélkül az „örökmécsesbe” kerül, amely egyetlen görög otthonból sem hiányozhat.
Õsi szertartás emlékét őrzi, amikor a feltámadás ünnepe után az emberek kimennek a temetőbe, és piros tojást, kenyeret, sajtot helyeznek halottaik sírjára, hogy azok is részesedjenek a bőségből.
A húsvét vasárnapjának legnagyobb látványossága a szabadban történő báránysütés, amelyen a görög családok apraja-nagyja részt szokott venni. Divatos arrafelé a húsvéti „tojásharc” is: mindenki elvesz egy tojást a kosárból és ezekkel egymás között „koccintanak”, és az a győztes, akinél a tojás minél több „viadalban” ép marad.
Szepesi S.