Csendes József műsorvezető köszöntötte a vendégeket, Fecske Csaba József Attila díjas-költőt, Szegedi Dezső színművészt, Horváth Gyula költőt és a szép számú közönséget. Ezt követően Bokrosné Stramszky Piroska, a könyvtár megbízott igazgatója, mint házigazda köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Kiemelte, hogy nem csak hagyományos könyvtári feladatokat látnak el, hanem a lehetőségeiken belül igyekeznek részt venni a sokszínű kultúra közvetítésében. A beszédeket követően a Romano Teatro cigányzenekara lépett fel.
A zenészeket követően a költészeté lett a képletes színpad. Először Szegedi Dezső idézte fel fiatal korát. Szavaival élve jakáér bűnöző is lehetett volna belőle, aki nyolc-tíz évet ül, azonban életében gyökeres fordulatot jelentett Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye. – Ez jelentette számomra a katarzist. Akkor tudatosult bennem, hogy cigány ember vagyok – emlékezett vissza az idős színész, aki ekkortól lett tudatos olvasó, az értékeket keresve rátalált Mórára, Gárdonyira, Mikszáthra. Addig a Faludy-féle Villon jelentette számára a költészetet, mert olyan csibészes, de felfedezte József Attilát, Adyt, Juhász Gyulát. Kapcsolatba került a miskolci Kelet alkotócsoporttal. S mint mondja: csodálatos érzés olyan emberekkel beszélni, akik leírják gondolataikat.
– A cigány származású költők által írott versek mindig kuriózumot jelentenek számunkra, hiszen olyan életérzéseket fogalmaznak meg, amelyet minden ember könnyen a magáénak tud érezni. Ezek a hétköznapok érzései. Eljutottunk oda, hogy a cigány emberek is ünnepelni tudják a Magyar Költészet Napját, amely egyben Lakatos Menyhért születésnapja is. József Attila is nagyon közel áll a cigánysághoz – jelentette ki Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A kisebbségi szervezet támogatásával rendezte meg a Romano Teatro a szerdai ünnepséget, amely illeszkedik a roma kultúra világnapját követő ünnepi hét eseményei közé.
A rendezvény zárásaként gyerekek szavaltak verseket.
Szöveg/fotó: Cs. L.
A zenészeket követően a költészeté lett a képletes színpad. Először Szegedi Dezső idézte fel fiatal korát. Szavaival élve jakáér bűnöző is lehetett volna belőle, aki nyolc-tíz évet ül, azonban életében gyökeres fordulatot jelentett Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye. – Ez jelentette számomra a katarzist. Akkor tudatosult bennem, hogy cigány ember vagyok – emlékezett vissza az idős színész, aki ekkortól lett tudatos olvasó, az értékeket keresve rátalált Mórára, Gárdonyira, Mikszáthra. Addig a Faludy-féle Villon jelentette számára a költészetet, mert olyan csibészes, de felfedezte József Attilát, Adyt, Juhász Gyulát. Kapcsolatba került a miskolci Kelet alkotócsoporttal. S mint mondja: csodálatos érzés olyan emberekkel beszélni, akik leírják gondolataikat.
– A cigány származású költők által írott versek mindig kuriózumot jelentenek számunkra, hiszen olyan életérzéseket fogalmaznak meg, amelyet minden ember könnyen a magáénak tud érezni. Ezek a hétköznapok érzései. Eljutottunk oda, hogy a cigány emberek is ünnepelni tudják a Magyar Költészet Napját, amely egyben Lakatos Menyhért születésnapja is. József Attila is nagyon közel áll a cigánysághoz – jelentette ki Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A kisebbségi szervezet támogatásával rendezte meg a Romano Teatro a szerdai ünnepséget, amely illeszkedik a roma kultúra világnapját követő ünnepi hét eseményei közé.
A rendezvény zárásaként gyerekek szavaltak verseket.
Szöveg/fotó: Cs. L.