– A jelentkezői létszámadatokat érdemes az országos tendenciák tükrében vizsgálni. Az országos csökkenés következtében a Miskolci Egyetem összességében is hasonló helyzetben van. Ez véleményünk szerint jelzi, hogy egyetemünk a romló külső körülmények ellenére is erősíteni tudta pozícióját, s regionális vezető szerepét – mondta Fekete Sándor szakreferens.
Mint azt a szakreferens kiemelte, az összjelentkezői számok azt mutatják, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet (BBZI) és a Műszaki Földtudományi Kar (MFK) az országos átlagnál kiemelkedően jobban szerepel. Előbbi karra összesen 235-en, míg utóbbira 648-an adták be jelentkezésüket.
A BBZI legsikeresebb szakának a nappali, állami támogatottságú alapképzés, előadóművész-klasszikus ének szakirány bizonyult, 22 jelentkezővel, amelyből 9-en első helyen jelölték be a miskolci intézményt, a második legkedveltebb a pedig, szintén a nappali, állami támogatottságú alapképzésű, előadóművész-klasszikus zongora szakirány, 17 jelentkezővel, ebből 9-en első helyként jelölték meg.
A hazai átlag felett van a Bölcsészettudományi (BTK), a Gépész és Informatikai (GÉIK) és a Műszaki Anyagtudományi Kar is (MAK). A BTK legkeresettebb szakja a nappali tagozatos, államilag támogatott, alapképzésű anglisztika, amelyre összesen 113-an jelentkeztek, ebből 44-en jelölték be elsőként a miskolci campust. A kar többi képzésének jelentkezői száma azonban meg sem közelíti a 100-at. Hasonlóképp van ez a MAK esetében is, ahol nappali, állami, alapképzéses anyagmérnöknek jelentkeztek a legtöbben, pontosan 238-an, 56-an első helyen írták be a jelentkezési lapba. A többi létszám azonban itt sem közelíti meg a 100-at. A gépészképzés azonban továbbra is vonzza a hallgatójelölteket, hiszen nappali, állami támogatású, alapképzésű gépészmérnöknek ezúttal 700-an jelentkeztek, 192-en elsőként a Miskolci Egyetemen végeznék a képzést.
A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar (CTFK) és az Egészségügyi Kar (EK) tartja az országos átlagot. Előbbinél szintén csak egy képzésre volt 100 felett a jelentkező szám, pontosan 114-en szeretnének nappali, államilag támogatott, alapképzésben óvodapedagógusnak tanulni. Az EK-n is ezt a képzési szintet preferálják a legtöbben, az ápolás és betegellátás-gyógytornász szakirányt 244-en, míg az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus képzést 209-en választották.
A két nagy „vesztes” az Állam és Jogtudományi és a Gazdaságtudományi Kar. A radikális keretszám-csökkenésnek köszönhetően az országos átlagnál jóval rosszabb jelentkezőszámot tud felmutatni a két kar. Legtöbben, 224-en, az osztatlan, levelezős, költségtérítéses jogászképzésre jelentkeztek, ezt követi 194 jelentkezővel a nappali, állami támogatottságú, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzés, míg a harmadik a jogászképzés osztatlan, költségtérítéses, nappali formában, 188 jelentkezővel. A gazdászoknál pedig a legmagasabb jelentkező számot, 170-et, a gazdálkodási és menedzsment nappali, költségtérítéses alapképzés érte el.
A Miskolci Egyetemre 2012-ben tehát összesen 7465-en jelentkeztek, amelyből 3292-en jelölték meg a miskolci Egyetemvárost, mint remélt leendő tanulmányaik helyét. A vezető szerep a gépészkarnak jutott, ahol 1915-en szeretnének tanulni, őt követi a bölcsészkar, 1243 jelentkezővel. Az utolsó két helyet a BBZI (235 jelentkező) és a CTFK (347 jelentkező) foglalja el.
Kiss J.
Mint azt a szakreferens kiemelte, az összjelentkezői számok azt mutatják, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet (BBZI) és a Műszaki Földtudományi Kar (MFK) az országos átlagnál kiemelkedően jobban szerepel. Előbbi karra összesen 235-en, míg utóbbira 648-an adták be jelentkezésüket.
A BBZI legsikeresebb szakának a nappali, állami támogatottságú alapképzés, előadóművész-klasszikus ének szakirány bizonyult, 22 jelentkezővel, amelyből 9-en első helyen jelölték be a miskolci intézményt, a második legkedveltebb a pedig, szintén a nappali, állami támogatottságú alapképzésű, előadóművész-klasszikus zongora szakirány, 17 jelentkezővel, ebből 9-en első helyként jelölték meg.
A hazai átlag felett van a Bölcsészettudományi (BTK), a Gépész és Informatikai (GÉIK) és a Műszaki Anyagtudományi Kar is (MAK). A BTK legkeresettebb szakja a nappali tagozatos, államilag támogatott, alapképzésű anglisztika, amelyre összesen 113-an jelentkeztek, ebből 44-en jelölték be elsőként a miskolci campust. A kar többi képzésének jelentkezői száma azonban meg sem közelíti a 100-at. Hasonlóképp van ez a MAK esetében is, ahol nappali, állami, alapképzéses anyagmérnöknek jelentkeztek a legtöbben, pontosan 238-an, 56-an első helyen írták be a jelentkezési lapba. A többi létszám azonban itt sem közelíti meg a 100-at. A gépészképzés azonban továbbra is vonzza a hallgatójelölteket, hiszen nappali, állami támogatású, alapképzésű gépészmérnöknek ezúttal 700-an jelentkeztek, 192-en elsőként a Miskolci Egyetemen végeznék a képzést.
A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar (CTFK) és az Egészségügyi Kar (EK) tartja az országos átlagot. Előbbinél szintén csak egy képzésre volt 100 felett a jelentkező szám, pontosan 114-en szeretnének nappali, államilag támogatott, alapképzésben óvodapedagógusnak tanulni. Az EK-n is ezt a képzési szintet preferálják a legtöbben, az ápolás és betegellátás-gyógytornász szakirányt 244-en, míg az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus képzést 209-en választották.
A két nagy „vesztes” az Állam és Jogtudományi és a Gazdaságtudományi Kar. A radikális keretszám-csökkenésnek köszönhetően az országos átlagnál jóval rosszabb jelentkezőszámot tud felmutatni a két kar. Legtöbben, 224-en, az osztatlan, levelezős, költségtérítéses jogászképzésre jelentkeztek, ezt követi 194 jelentkezővel a nappali, állami támogatottságú, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzés, míg a harmadik a jogászképzés osztatlan, költségtérítéses, nappali formában, 188 jelentkezővel. A gazdászoknál pedig a legmagasabb jelentkező számot, 170-et, a gazdálkodási és menedzsment nappali, költségtérítéses alapképzés érte el.
A Miskolci Egyetemre 2012-ben tehát összesen 7465-en jelentkeztek, amelyből 3292-en jelölték meg a miskolci Egyetemvárost, mint remélt leendő tanulmányaik helyét. A vezető szerep a gépészkarnak jutott, ahol 1915-en szeretnének tanulni, őt követi a bölcsészkar, 1243 jelentkezővel. Az utolsó két helyet a BBZI (235 jelentkező) és a CTFK (347 jelentkező) foglalja el.
Kiss J.